Retrospektrum: 2010 a nyesten
Az év végén megpróbáljuk összefoglalni, mi mindent történt nálunk januártól decemberig.
Mielőtt belépnénk az új évbe, célszerű visszanézni, hogy mi is történt a tavalyiban. 2010-ben nagy utat tett meg a 2009 közepén létrejött nyest, mire elnyerte mai arculatát. Cikkünkben azt tekintjük át, mi mindenről írtunk ebben az évben, mik voltak a legfőbb lépések.
(Forrás: Wikimedia commons)
Január
Az év kezdetének legfontosabb eseménye az volt, hogy Kálmán László, aki korábban is nyilatkozottés alkalmanként írt is a nyestnek, új rovatba kezdett, és azóta is rendszeresen válaszol az olvasók kérdéseire.
A hónapban két cikkünk is foglalkozott a mesterséges nyelvekkel: azzal, hogy miként válik az eszperantó családi nyelvvé, illetve a szláv alapú mesterséges nyelvvel, a Slovioval.
A hónap talán legfontosabb cikke a hónap idusán jelent meg a fordítási memóriáról, egyenest a főszerkesztő tollából. Aki elolvassa, azonnal vágyat érezz, hogy lefordítson egy halom uniós jogszabályt, de legalább a Tulajdonságok nélküli embert.
Péli Péter – ekkor még külső munkatársként – a lováriról, ill. magyar nyelv cigány jövevényszavairól, illetve a legfontosabb kínai írásjelekről írt.
A hónap méltó zárlata Kálmán László cikke arról, hogy „modern” nyelvjárásnak számít-e a székelyeké.
Február
A hónapban két terjedelmesebb írásban is foglalkoztunk a kínaiakkal: Péli Péter arról írt, hogy Kínában sem mindenki kínai, Németh Lilla cikke pedig a magyar iskolába járó kínai gyerekekről szólt.
SOmfai Barbara két cikket is írt filmes témában: egyet az Avatarban „szereplő” na'vi nyelvről, egyet pedig Hollywood történetének magyar vonatkozású momentumairól.
Ebben a hónapban többször is szóltunk a világ nyelvi képéről: cikk foglalkozott a szlávokkal, köztük külön a vendekkel, a kaukázusi nyelvekkel, továbbá azzal, hogyan vbáltozik a világ nyelvi képe: a kihaló nyelvekkel.
Nem hagytak minket hidegen a tömegkommunikáció problémái sem: írtunk a gyűlöletbeszédről és a világ első hírügynökségéről is.
Március
Az ünnephez kapcsolódóan márciusban több írásunk is megjelent a magyarországi nyelvi viszonyokról, történeti változásaikról. Az ünnep napján a forradalom és szabadságharc nyelvpolitikai eseményeiről, másnap pedig a németesítési törekvések történetéről. Szó esett még a fővárosi szerbekről, az etnikai előítéletekről pedig kétszer is. Ide kapcsolható még a francia nyelvpolikáról szóló, illetve a zsidósággal kapcsolatos, a tóra keletkezését bemutató cikkünk is.
A távolabbi vidékek nyelvei közül az arabról és a vietnamiról ejtettünk szót, és írtunk a magyar és a finn hasonlóságairól, különbségeiről is.
Április
Erre az időszakra több tudománytörténeti összefoglalás esett. Ismertettük Körösi Csoma Sándor életét két részben, Vámbéry Ármin pályafutását, illetve írtunk a gépi fordítás történetéről is.
Bizonyára a választási hangulat okozta, hogy több politikához kapcsolódó cikkünk is megjelent, így például Obama kampánystratégiájáról, a politikusnevekből képzett igékről, vagy egyszerűen a hazugságról, illetve arról, miként hatott a politika utcaneveinkre.
Május
A május nagy eseménye az Írók boltjában rendezett vita volt: ez a nyelvtantanításról szólt. A vitát megelőző, illetve összefoglaló cikkünk mellett oktatási témában az interaktív tábláról, a bérszakdolgozatírásról, illetve Európa első roma nemzetiségi gimnázumáról írtunk.
A hónap slágertémája a Harry Potter (illetve A gyűrűk ura) volt: három írásunk is szólt róla.
Ismét sok írást közöltünk a világ nyelveiről: az iráni nyelvekről, az ainukról, a lengyelekről, az eszkimókról és a baszkokról.
Június
A június az egyik legjelentősebb hónap a nyest történetében. Ebben a hónapban lett felelős szerkesztő Péli Péter, aki már korábban is rendszeresen publikált a nyesten. Újabb vita volt az Írók boltjában, ezúttal a magyar nyelv eredetének kérdéséről. A vita egyik résztvevője, Fejes László ma a nyest másik főszerkesztője. A nyest eseménynaptárából rejtélyes okokból kifolyólag hiányzik az eseményre vonatkozó bejegyzés, de a vita két előkészítése és beharangozója olvasható.
A hónapban a világ nyelveinek témakörében is jelent meg finnugor vonatkozású cikk, méghozzá karjalaiakról (ennek kritikája a Rénhíreken jelent meg). Emellett szóltunk a jiddisről, a szárdokról, a török nyelvekről és a hawaii nyelvről.
Július
A nyár közepe a nyestnél nem volt uborkaszezon: ekkor csatlakozott a szerzői gárdához Takács Boglárka, a máig legtermékenyebb és legsokszínűbb cikkírónk. Rögtön öt cikke is megjelent: kettő a beszéddel vezérelt videójátékokról, sőt, egy harmadik ezek várható jövőjéről, de írt egy hazánkban szinte ismeretlen költőről és egy beszédzavartípusról is.
Ebben a hónapban nagyon népszerű volt az írás: a hónapot rögtön az emberi írás kezdeteiről szóló cikkel kezdtük, majd szó esett a Húsvét-sziget rejtélyes írásáról és a diszgráfiáról is.
Júliusban vett át először cikket a nyest a Rénhírekről: ebben a finnugor nyelvek '8' és '9' jelentésű számneveiről esik szó – még ugyanebben a hónapban három másik írás is követte.
Augusztus
Az írás augusztusban is népszerű volt, elsősorban Takács Boglárka háromrészes cikkeinek köszönhetően. Ezek az ugarati, illetve az Indus-völgyi írás megfejtéséről szóltak. De ekkor került ki tolla alól az első írás az e-könyvolvasókról is.
Ekkor foglalkoztunk először a diploma és a nyelvvizsga kérdésével.
A hónap gazdag volt a nyelv perifériáját érintő kérdésekben, mint a hangutánzó szavak, a beteges trágárság, a szólások és közmondások, a szleng, a titkos nyelvek, a halandzsa, a beszédhiba, illetve a helyesírási furcsaságok.
Szeptember
Szeptemberben került a nyesthez a másik jelenlegi felelős szerkesztő, Fejes László. Első nagyobb, nem rénhírekes írása a szorbokról szólt.
Régi adósságunkat törletsztettük, amikor egy terjedelmesebb cikket adtunk közre a spanyol nyelvről.
Ekkor indultak azok a cikkeink, melyek különböző tévhiteket kívánnak eloszlatni. Az első ilyen Takács Boglárka cikke volt, mely általában a nyelvvel kapcsolatos tévhiteket igyekezett eloszltani, és még ebben a hónapban követte a gyermekkori nyelvelsajátításról kapcsolatos tévhitekről szóló írása.
Ebben a hónapban kétszer is foglalkoztunk az sms-sel: azzal, hogy milyen sms-eket küldtek az amerikaiak 2001. szeptember 11-én, illetve a karakterkódolásokkal kapcsolatos ismeretk kapcsán azt is megtudhattuk, miért drágább magyarul sms-ezni, mint angolul.
Október
Októberben több hónapos előkészület után integrálódott a nyestbe a Rénhírek. Háromrészes sorozat jelent meg a baskírok és a magyarok kapcsolatáról, többször is beszámoltunk az oroszországi népszámlálás visszásságairól.
A hónap másik jelentős esemény az Írók boltjában megrendezett újabb vita volt: a téma ezúttal az volt, hogy legyen-e feltétele a nyelvvizsga a diplomának. Előtte a problémát részletesen elemeztük, és remélhetőleg hozzájárultunk a megoldáshoz is. A hónap folyamán több nyelvtanulással kapcsolatos kérdést feszegettümnk, így például azt, hogy milyen nyelvet érdemes tanulni, illetve melyek a legnehezebb és a legkönnyebb nyelvek.
November
Ekkor indult Takács Boglárka sorozata a földönkívüliekkel való kommunikációról, illetve befejeződött a rúnákról szóló nagyszabású sorozat.
Az írás ebben a hónapban is meghatározó volt, foglalkoztunk az alkotmánybíróság egy megjegyzésével, a köztársasági elnök a helyesírást is említő javaslatáról, Kálmán László pedig az összetett szavak helyesírásáról írt. A magyra helyesírás mellett foglalkoztunk a volt Szovjetunió népeinek helyesírási reformjaival és a spanyol helyesírás változásaival is.
December
Decemberben visszatértünk áprilisi témánkhoz, az iskolai nyelvtanoktatáshoz: beszámoltunk a Magyartanárok Egyesületének a témához kapcsolódó konferenciájáról, illetve szólt cikkünk az iskolai oktatásban (nem kizárólag nyelvtanórán) jelentkező nyelvi előítéletekről és megbélyegzésről.
Ebben a hónapban nagy hangsúlyt kapott a számítógépes nyelvészet is. Tudósítottunk a Magyar Számítógépes Nyelvészeti konferenciáról (összefoglaló cikkünkön keresztül az „élő” tudósítások is elérhetők), illetve az év végén terjedelmes összefoglaló cikket közöltünk a számítógépes nyelvészet filozófiai hátteréről.
A december az ünnepek jegyében telt: a hónap elején írtunk a hanukáról, mikulásra két cikket is megjelentettünk a Mikulás/Télapó történetéről, a Rénhírek a mordvin karácsonyi szokásokról közölt cikket és beszámolt a turkui karcsonyi békehirdetésről, a nyest pedig a Télapó lakhelyének rejtélyéről, a karácsony különböző elnevezéseinek eredetéről, illetve a karácsonyi kecskéről írt.
Minden olvasónknak boldog új esztendőt kívánunk!
Elnézést a technikai malőrért, javítottam.
Ha rákattintok az "iráni nyelvekről" című linkre,akkor a bérírásról szóló cikk ugrik be.
Azért írom ide, mert konkrét cikkhez nem kapcsolódik:
A lényeges képeket, ábrákat, érdemes lenne linkként betenni, Spanyolország dialektusai eléggé elvesznek egy 400 pixel szélességű képen.