0:05
Főoldal | Rénhírek
Akiknek megvan a baszk

Szakadárok tiltott nyelve: mit tudunk a baszkról?

Ha a hírekben Baszkföldről vagy csupán a spanyolországi baszk kisebbségről hallunk, valószínűleg automatikusan a robbantás, a terrorizmus vagy legalábbis egy a jogaiért kétségbeesetten küzdő kisebbség juthat eszünkbe. Cikkünk megpróbálja árnyalni a kérdést, sőt némi hasznos baszk szókinccsel is megismerteti olvasóinkat.

Mihály Botond | 2010. május 27.

Mit tudhatunk manapság a baszk nyelvről? Leginkább talán azt, hogy egy terrorista szervezet beszéli, amely robbantásaival hallat magáról. Pedig a baszkok állítólag Atlantiszról származnak. Most megtudhatja az igazat. Bár a baszk nyelv bizonytalan eredetű, az –idze végű helynevek miatt gyakran az örménnyel (a grúzzal talán, ha családnévről van szó. köszönet a megjegyzésért F.L.-nek – a szerk.) is rokonítják. Az erről szóló elmélet szerint a baszk nyelv beszélői i.e. 2000 körül érkeztek Kis-Ázsiából Ibériába és Galliába.

2009: ezrek tüntetnek a Baszk Haza és Szabadság, az ETA baszk szakadár terrorszervezet ellen Bilbaóban
2009: ezrek tüntetnek a Baszk Haza és Szabadság, az ETA baszk szakadár terrorszervezet ellen Bilbaóban
(Forrás: Miguel Tona/MTI)

Az ősember nyelve

A baszkok euskaldun-nak nevezik magukat, ami annyit tesz: „akinek megvan a baszk”. Nyelvük Európa ősi – vagyis indoeurópai nyelvek előtti – nyelveinek utolsó leszármazottja. Lelkes magyarázók ezért úgy vélték, hogy a baszkok Európa legkorábbi lakóinak, a cro-magnoni embernek közvetlen leszármazottai. Vagy akár a legendás sziget, Atlantisz lakóinak. Mivel azonban nincs mód ilyen állítások ellenőrzésére, forduljunk inkább a genetikához. Luigi Luca Cavalli-Sforza genetikus összeállította Európa genetikai kódját. Észrevette, hogy a baszkok genetikailag jelentősen különböznek spanyol szomszédjaiktól. Ez a tény ráadásul egybevág nyelvük elszigeteltségével.

Baszk szavakat először a Santiago de Compostela fele vezető zarándokút mentén lakó emberektől gyűjtöttek. A Calixtino Kódexbe már a 12. században feljegyezték őket. A nyelv maga falusi környezetben orális hagyomány útján fejlődött. Ma is rendszeresen tartanak költészeti versenyeket baszk bárdoknak, a bertsolariknak. A bertsolarik megadott 8-10 soros verseket rögtönöznek, és dalokat énekelnek hozzájuk. A sorok értelme a szatírától és humortól a legkifinomultabb költészetig terjed.

Tiltott nyelvből etnikai szimbólum

A baszkot Spanyolországban Alavában, Biskayában és Gipuzkoa vidékén beszélik; Franciaországban Zuberoa, Lapurdi és Behe-Nafarroa régióiban. Valaha a Pireneusoktól keletebbre beszélték, a latin előretörésével azonban kiszorult a hegyvidékre. A reconquista – a mórok által elfoglalt spanyol terület visszaszerzése – azután ideiglenesen ellensúlyozta a nyelv eltűnését. Akkor a keresztény hadurak felszólították ugyanis az észak-ibériai lakosságot, a baszkokat, asztúriaiakat és frankokat, hogy települjenek be a visszaszerzett területekre. A baszk nyelv lett a hétköznapi nyelv, míg a spanyolt, a gascognit, a franciát és a latint a közigazgatásban és a felsőoktatásban használták.

Az 1800-as években változás következett be: Alavában és Navarrában hanyatlásnak indult a baszk. Viszont a nacionalizmus találmánya legalább egy előnyt hozott számukra: a baszk nacionalizmus megújította az érdeklődést a nyelv iránt; a baszkot az etnikai hovatartozás jeleként kezdték értékelni. Az autonóm kormányzatok felállítása óta (1978) a baszk nyelv enyhe fellendülésnek indult. A nacionalizmus jegyében a 19. századi Sabino Arana több száz neologizmust vezetett be, amelynek nagy része túl egzotikusnak bizonyult és nem maradt fenn. Ma is él az Euskadi (baszk állam), idatzi (írni), eratorri (levezetni), ikurrin (baszk zászló), gudari (baszk katona).

A baszk tengerészeknek nagy szerepe volt a nyelv terjedésében: messzire elvitték magukkal utazásaik során. Ennek eredményeképp több baszk keveréknyelv is kialakult, a 16. században például a baszk tengerészek Izlandon egy baszk-izlandi keveréknyelvet beszéltek. Egy másik keveréknyelv akkor született meg, amikor baszk bálnavadászok találkoztak Észak-Amerikában a Szent Lőrinc öböl és Belle-Isle szoros bennszülött lakóival.

Baszkul a 21. században

A középkor óta sokat csökkent a baszk mint kommunikációs eszköz elterjedésének a területe. Akkoriban minden baszk területen ezt a nyelvet beszélték, ma azonban már a lakosságnak csak egy része ismeri a nyelvet, és Baszkföld lakóinak egy negyede használja. Az egységes baszk nyelvet 1968 óta tartjuk számon (Euskara Batua). Ezt a Baszk Nyelvi Akadémia dolgozta ki, és a (nevében is egységet jelentő) nyelv a lapurdi és gipuzkoai nyelvjárásokon alapul. A sajtóban, irodalomban és tanításban ezt a nyelvet sikerült meghonosítani.

A katalánhoz képest a baszkok kevésbé voltak sikeres nemzetalapítók. Ez nagyrészt a „Baszkföld és Szabadság” (Euskadi Ta Askatasuna= ETA) terrorakcióinak tudható be. A spanyol polgárháború után következő diktatúrában a baszkot betiltották, és csupán a diktátor Franci (1892-1975) halála után nyílt lehetőség arra, hogy az iskolákban minden tantárgyat baszkul tanítsanak. Ezenkívül esti tanítás útján a felnőttek is megtanulhatták őseik nyelvét.

Ma a baszkok három tanítási modell közül választhatnak: vagy a spanyol az oktatás nyelve, és a baszk egy tantárgy a sok közül, vagy minden óra két nyelven zajlik, vagy pedig a baszk az oktatás nyelve, és a spanyol csupán tantárgyként szerepel.

Gyorstalpaló baszk nyelvből

A baszk nyelv érdekessége, hogy egyszerre agglutináló (összeragadó) és poliszintetikus. Az agglutináló nyelvekben több nyelvi elem összekapcsolva képez egy szót; ezek az elemek külön is léteznek és van jelentésük. A poliszintetikus nyelvekben viszont (mint amilyenek az eszkimó nyelvek) egy sor szóelem úgy kapcsolódik, hogy mondatként működik; itt viszont a szóelemeknek csak a mondat részeként van szerepük. Egy pamplonai bárban például így rendeljünk (az ardoa szó bort, az ardoa beitza pedig vörösbort jelent):

Ardo beitza bat = egy vörösbort

Beitza bat = egy bort

Bi ardo gorri = két rozét

Hiru ardo txuri = három fehérbort

Lau garagardo = négy sört

Bost-kafesne = négy kávét tejjel

Esnea = tejet

Kafe utza = kávét

Kafe ebakia = kávét tejjel

Sagardoa = almabort

Txakolina = savanyú baszk fehér bort

Hogy számolnak a baszk molnárok?

Külön érdekesség, hogy a baszk nyelv a húszas számrendszert használja, a baszk molnárok pedig egy ismeretlen eredetű számrendszerben gondolkodtak. Ebben a jeleket függőleges vagy vízszintes vonal mentén rendezik el. A függőleges vonal mentén az egyjegyű számok és törtek általában egy oldalra vannak helyezve, fölül. Amikor vízszintesen használják a számokat, a kisebb elemek általában jobb oldalt vannak, a nagyobbak pedig baloldalt. Ez a számnyelv is a húszas számrendszerre épül. Bár a rendszer elméletben százon felüli számok jelölésére is képes, a legtöbb fellelt szám száz alatt van. Törtek, főleg az ½, viszont nagy számban fordulnak elő.

A baszk molnárok számrendszere
A baszk molnárok számrendszere
(Forrás: Wikimedia)

A pontos rendszerek vidékenként változnak, de általában egy átlós (vagy görbe) vonal helyezkedik el egy függőleges vonalon. A nyelvben a tízes egységeket a legtöbbször vízszintes vonal jelöli a függőlegesen át; a húszasokat pedig egy kör egymást metsző vonalakkal. A baszk molnárok rendszere ma már azonban kevéssé használatos, inkább csak dekorációs célokat szolgál.

Nyelv és kisebbség

A vascuence (latinból származó baszk) szó negatív mellékjelentést kapott az idők folyamán, és a baszkot beszélők nem kedvelik: helyette az Euskadi kifejezést részesítik előnyben. Ez érthető, tudniillik a baszkokat nyelvük révén diszkriminálták: 1349-ben például törvényt hoztak Huescában az arab, héber és a baszk használata ellen. Akit rajtakaptak, hogy e nyelveken beszélt, 30 arany bírságot fizethetett.

Ma a baszk hivatalos nyelv Spanyolország baszk vidékein: Baszkföldön és Navarra egyes részein. A franciaországi Département de Pyrénées Atlantiquesban (a Pireneusok atlanti-óceáni parti megyéje) szintén beszélik, de nem hivatalos. A Baszkföld Autonóm Közösség a kétnemzetiségű Baszkföld egy közigazgatási egysége, amelyhez hagyományos spanyol tartományok is tartoznak, Biscaya, Gipuzkoa és Alava. Ezek külön politikai-közigazgatási egységeket alkotnak.

Bár a Pireneusokon túl, a francia bíróságokon franciák nem használhatják a baszkot, spanyolok tolmács segítségével igen. És míg Baszkföldön a nyelv erős támogatást élvez, Navarrában megosztóként élik meg a Ley del Vascuencet, azaz A baszk törvényét. Ez ugyanis három részre osztja a vidéket: baszkot beszélőre, baszkot nem beszélőre és vegyesre.

Az autonómia ellenére ma is lehetetlen csupán a baszk nyelv ismeretével érvényesülni Spanyolországban. A baszkoknak „megvan” a francia és a spanyol is, és a hétköznapokban gyakran váltanak a három nyelv között. A sok konfliktus után kiharcolt baszk rendszer akár példaként szolgálhat a határon túli magyar kisebbség autonómiája kapcsán is – persze robbantások nélküli változatban.

Források:

Britannica.com

Buber.net

Englishpen.org

Wikipedia.org

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (8):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2013. december 28. 21:18
8 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): "Ez viszont tényleg érdekes, hiszen legutóbb is te kommentelted."

Igen, de azóta sok víz lefolyt az Ebrón, és akkor még nem érdekelt túlzottan a téma. :P

5 éve 2013. december 28. 20:51
7 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: „Ez mitől érdekesség?” Valóban nem az.

„Oké, tudom, hogy régi cikk, de csak most találtam rá. :)”

Ez viszont tényleg érdekes, hiszen legutóbb is te kommentelted.

„Egyébként szívesen venném, ha lenne egyszer egy cikk az ergatív nyelvekről (és hogy ez egyáltalán mit jelent). Mivel sehol nincs normálisan leírva, nekem is időbe telt, míg megértettem (pedig egyáltalán nem egy ördöndős dolog), hogy tkp. arról van szó, hogy az ilyen nyelvekben nincs alany-tárgy megkülönböztetés, azaz csak alany létezik, ami vagy magától csinál valamit, vagy vele csinálnak valamit, ez esetben az, aki által csinál valamit, az kapja a ragot.”

Az ötlet jó, tényleg kellene egy cikk, amiből végre te is megérthetnéd... Igyekszünk, bár van már jó néhány téma, amit meg kellen írni, de nincs rá idő és energia.

5 éve 2013. december 28. 19:20
6 Sultanus Constantinus

"A baszk nyelv érdekessége, hogy egyszerre agglutináló (összeragadó) és poliszintetikus."

Ez mitől érdekesség? Két eltérő csoportosításról beszélünk, amúgy meg értelemszerűen a poliszintetikus nyelvek általában agglutinálóak.

"Akkor a keresztény hadurak felszólították ugyanis az észak-ibériai lakosságot, a baszkokat, asztúriaiakat és frankokat, hogy települjenek be a visszaszerzett területekre. A baszk nyelv lett a hétköznapi nyelv, míg a spanyolt, a gascognit, a franciát és a latint a közigazgatásban és a felsőoktatásban használták."

Ez megint baromság, hiszen ha ez így lett volna, akkor ma baszkul beszélnének Spanyolországban az utcán, nem pedig spanyolul. De még a legrosszabb esetben is tele lenne a spanyol baszk jövevényszavakkal, holott alig van néhány, amiről biztosan tudni, hogy az (én speciel egyet ismerek: az izquierda 'bal [oldal]', ami közös az összes ibériai újlatin nyelvben, a baszk "ezker"-ből).

Oké, tudom, hogy régi cikk, de csak most találtam rá. :)

Egyébként szívesen venném, ha lenne egyszer egy cikk az ergatív nyelvekről (és hogy ez egyáltalán mit jelent). Mivel sehol nincs normálisan leírva, nekem is időbe telt, míg megértettem (pedig egyáltalán nem egy ördöndős dolog), hogy tkp. arról van szó, hogy az ilyen nyelvekben nincs alany-tárgy megkülönböztetés, azaz csak alany létezik, ami vagy magától csinál valamit, vagy vele csinálnak valamit, ez esetben az, aki által csinál valamit, az kapja a ragot. A tipikus példamondat:

Martinek egunkariak erosten dizkit. "Márton az újságokat megveszi nekem". De valójában a mondat fordítása ez:

'Márton-ÁLTAL (Martin-ek) újság-az-ok (egunkari-a-k) megvéve (erosten) nekem-ők-lenni (di-zki-t)', tehát "Márton által az újságok nekem megvevődnek."

8 éve 2011. február 21. 19:54
5 El Mexicano

Szerintem itt sajtóhiba van, ugyanis az "ardo" a 'bor' és a "bat" az 'egy'. (Az "ardoa" végén az "-a" tulajdonképpen a határozott névelő szerepét tölti be.) A beitza bat inkább 'egy vöröset' lenne.

8 éve 2011. február 21. 19:44
4 téli vanília

mostan hogyan is van a bor?

ardo? ardoa? vagy bat?

"ardoa szó bort, az ardoa beitza pedig vörösbort jelent):

Ardo beitza bat = egy vörösbort

Beitza bat = egy bort"

9 éve 2010. június 8. 12:25
3 ppeli.geo

A baszk molnárok által használt számrendszer ismertetése a következő rövid angol nyelvű leírás alapján készült:

Basque millers traditionally employed a separate number system of unknown origin.[19] In this system the symbols are either arranged along a vertical line or horizontally. On the vertical line the single digits and fractions are usually off to one side, usually at the top. When used horizontally, the smallest units are usually on the right and the largest on the left.

The system is, as is the Basque system of counting in general, vigesimal. Although the system is in theory capable of indicating numbers above 100, most recorded examples do not go above 100 in general. Interestingly, fractions are relatively common, especially 1/2.

The exact systems used vary from area to area but generally follow the same principle with 5 usually being a diagonal line or a curve off the vertical line (a V shape is used when writing a 5 horizontally). Units of ten are usually a horizontal line through the vertical. The twenties are based on a circle with intersecting lines.

This system is not in general use anymore but is occasionally employed for decorative purposes.

Ez talán segít. További részletek:

Aguirre Sorondo Tratado de Molinología - Los Molinos de Guipúzcoa Eusko Ikaskuntza 1988 ISBN 8486240662

9 éve 2010. június 4. 10:24
2 Tiha

Az ilyen tarka ismeretterjesztés ötleteket ad, és segít a divergens gondolkodásban. Inkább csak teasing, mint részletes infók, de nyelvész doktoranduszként (még :)) szükségesnek tartom az ilyen szerteágazó szálakat.

A molnár számrendszer tényleg megérne még egy misét.

9 éve 2010. május 31. 22:53
1 bartoque

ha a szerző még available, kommentben elmagyarázhatná ezt a molnár számrendszert, mert a hülye fejemmel nem értettem.