0:05
Főoldal | Rénhírek

A helló nem köszönés – a protokollszakértő nem nyelvész

A „helló” nem köszönés, mondhatnánk helyette azt is, hogy „zeller” – vallja Görög Ibolya protokollszakértő. Valóban mondhatnánk, éppannyira zöldségeket beszélve, mint a Miniszterelnöki Hivatal volt protokollfőnöke, aki szerint olyan sincs, hogy „jó napot!”, a nyelvtanilag helytelen beszéd pedig olyan, mint a szájszag.

Jánk István | 2014. szeptember 4.

Egy orosházi hírportálon a napokban jelent meg Görög Ibolya előadásának beszámolója, amelyet az Orosházi Keresztény Ifjúsági Klub évadnyitóján volt szerencséjük meghallgatni az érdeklődőknek. A cikk tanúsága szerint a Miniszterelnöki Hivatal volt protokollfőnöke az illemről tartott előadást, ami önmagában még nem is lenne meglepő. Az már annál inkább, hogy egy ilyen témában elhangozhattak a fentiekhez hasonló kijelentések.

Jó napot, helló – viszlát!

Oldalunkon már volt szó arról, hogy annak ellenére, hogy a köszönést gyerekkorunktól kezdve gyakoroltatják velünk, mégsem olyan egyszerű megtalálni, megtanulni a megfelelő köszönési formulát. A tinédzserek gyakran csak egy motyogást vetnek oda a felnőtteknek, a gyerek nem köszön a szomszédnak – ezek mindennapos jelenségek. Ám nem kell feltétlen azt gondolnunk, hogy ilyen esetekben a gyerek illetlen akar lenni. Lehet, hogy csupán zavarban van, és nem tudja, hogyan is kellene köszönni. Hiszen míg a rokonok egy részének is tökéletesen megfelel a helló vagy a baráti körben kimondottan menő csőváz, krumplis tészta!, addig a szomszédban lakó harmincas családapának érezhetően más dukálna. De vajon mi?

A köszönésnek számtalan formája van. Görög Ibolya szerint a „helló” nem tartozik ezek közé
A köszönésnek számtalan formája van. Görög Ibolya szerint a „helló” nem tartozik ezek közé
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ha Görög Ibolyára hallgatunk, akkor biztosan nem a jó napot a megfelelő forma. Az említett cikk ugyanis a következő előadásrészletet közli:

A helló nem egy köszönés, mondhatnánk helyette akár azt is, hogy zeller! Olyan pedig, hogy “Jó napot” nincs, helyesen azt mondjuk, “Jó napot kívánok”!

Tehát, ha hihetünk a cikk írójának (és miért ne hinnénk?), Görög Ibolya tagadja a jó napot nyelvi forma létezését, illetve a helló kifejezést nem a köszönési formák közé sorolja. Mindkét gondolat megdöbbentő. Nagyjából annyira abszurd a jó napot köszönés puszta létezésének el nem ismerése, mint a székelyeknek tulajdonított mondás kezdése, hogy „a sör nem ital, az asszony nem ember”.

A jó napot egy létező nyelvi forma. Emberek ezrei használják nap mint nap országszerte. Éppen ezért azt állítani róla, hogy nincs, teljesen értelmetlen és érthetetlen. Görög Ibolya valószínűleg úgy érti ezt az irracionális közlését, hogy a jó napot helytelen nyelvi forma, és ahhoz, hogy helyes legyen egy kívánok szót kell még odabiggyeszteni a végére. Ezzel viszont az a baj, hogy nyelvészetileg hibás elgondolás, tévhit, hiszen már sokszor szó volt róla, hogy nem lehet elkülöníteni eredendően helyes és helytelen nyelvi formákat vagy nyelvváltozatokat, legfeljebb közléshelyzetnek, szituációnak megfelelő és kevésbé megfelelő nyelvi formákat vagy nyelvváltozatokat.

A helló esetében szintén elgondolkodtató a volt protokollfőnök megnyilvánulása. Ha nem köszönés, akkor mégis mi a helló? (A megfejtéseket hozzászólásokban várjuk, nekünk csak egyetlen lehetséges megoldás jutott eszünkbe: a helló mint a kész, ennyi vagy a majd meglátjuk kifejezések szinonimája. Például egész gyakran találkozni olyan mondatokkal, hogy elmegyünk oda, azt helló vagy, hogy megkérdem, [azt] helló.)

Helló! – mondta az egyik pingvin. Zeller! – köszönt vissza a másik
Helló! – mondta az egyik pingvin. Zeller! – köszönt vissza a másik
(Forrás: Wikimedia Commons / Christopher Michel / CC BY 2 0)

Visszakanyarodva a köszönés kapcsán felmerülő nehézségekhez: fontos még egy dolgot átgondolni. Jobb-e az, ha nem köszön az illető (legyen az gyerek vagy felnőtt), annál ha a jó napot vagy a helló köszönést választja. A válasz nyilvánvalóan nem. Jobb-e egy stílusában épp az ellenkezőjét éreztető jó napot kívánok köszönési forma, egy kedves jó napot köszönésnél? Nem. Jobb-e az, ha stigmatizálunk nyelvi formákat és az azokat használó embereket, annál ha végre megértjük, hogy minden ember másképp használja a nyelvet?

A helytelen beszéd olyan, mint a szájszag?

Tekintsük el attól, hogy szerintünk nincs olyan, hogy helytelen beszéd. (Azt már sok korábbi cikkünkben is, és itt is leírtuk, hogy miért téves és káros az a felfogás, amely szerint van.) Foglalkozzunk inkább magával a hasonlattal! Miért lehet olyan a helytelennek bélyegzett beszéd, mint a szájszag? Az érintett cikk szerzője azt írja, hogy Görög Ibolya elárulta, miért hasonlít a szájszag a helytelen beszédhez, de sajnos ezt a cikkben többszöri olvasásra sem találtuk meg. Így csupán találgatni tudunk.

A helytelen beszéd olyan, mint a szájszag
A helytelen beszéd olyan, mint a szájszag
(Forrás: Wikimedia Commons / Elsie esq / CC BY 2 0)

Kézenfekvő ötletnek tűnik, hogy azért lehet így, mert a szájszag kellemetlen, ám nagyon ritkán szólunk érte. Nekünk is kellemetlen lenne, neki is, így úgy vagyunk vele, hogy inkább elviseljük. A számunkra kevésbé tetszetős kifejezéseknél is fennállhat ez a lehetőség. Ha például a beszélgetőpartnerünk sokat használja az érted szót vagy suksüköl, zavaró lehet. De nem szólunk érte, mert kevésbé tartjuk fontosnak, mint a mondandójának tartalmát. Ezt az értelmezést azonban el kell vessük a mi esetünkben, hiszen az előbbiekben épp az ehhez hasonló alakok tiltásáról volt szó az előadó részéről. Ha pedig tiltjuk, tagadjuk létezésüket, akkor nem fogadhatjuk el.

Egy másik, hasonló tipp a webbeteg.hu szájszagról szóló cikke alapján ötlött fel bennünk. „A szájszag általában ártalmatlan, azonban nagyon zavaró lehet” – írja a cikk. Alapvetően így van ez a nyelvhasználattal is. Általában ártalmatlan, de nagyon zavaró lehet. Viszont míg a szájszag ellen érdemes tenni, mivel ezzel mindenki jól jár, addig az egyesek által helytelennek bélyegzett nyelvhasználat ellen szükségtelen fellépni, mivel ezzel a nyelvművelőkön kívül senki sem jár jól.

Végül következzék a legvalószínűbb és egyben legszörnyűbb kifutású elgondolásunk. A szájszag azért olyan, mint a helytelennek bélyegzett beszéd, mert ha ilyenünk van, szájszaggal/helytelen beszéddel rendelkezünk, akkor jobb ha nem nyitjuk ki a szánkat. Akkor inkább tartsuk csukva, és kerüljük a kommunikációt. Mindez a hétköznapi életben a társalgások kerülését és a magunkban való bizonytalanságot erősíti, nyelvészeti szempontból megfogalmazva: nyelvi bizonytalanságot eredményez. Erről pedig tudjuk, hogy mennyire káros az adott személyre nézve.

Szájszagom is van, helytelenül is beszélek...inkább hallgatok
Szájszagom is van, helytelenül is beszélek...inkább hallgatok
(Forrás: Wikimedia Commons / Celsim Junior / CC BY 2.0)

Egy a lényeg

Zárásképp hadd idézzük a Görög Ibolya előadásáról szóló cikk zárszavát:

Egy a lényeg: hallgassunk az ösztöneinkre, mert mindig megsúgják, mit kell tennünk az adott szituációkban.

Ez már csak azért is érdekes, mert tökéletesen ellentmond mindannak, amiről a cikk és az előadás szól. Az illem épp az ösztönösséget igyekszik féken tartani. Én ösztönösen jó napot-tal vagy helló-val köszönök, mert adott szituációban azt vélem helyesnek. Ösztönösen irtózom azoktól, akik az adott szituációtól függetlenül helytelennek kiáltanak ki bizonyos alakokat, és ösztönösen néhány keresetlen szavam is lenne hozzájuk. De a protokoll miatt ezeket nem mondom ki. Így hát nem marad más, mint búcsúzni az olvasóktól:

Jó napot KÍVÁNOK!

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (53):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2015. szeptember 3. 10:21
53 lcsaszar

@Janika: Egy másik értelmezés szerint: vadászó-halászó eleink így üdvözölhették egymást: "hal-jó" :-)

4 éve 2015. szeptember 3. 10:06
52 Janika

@Andreas: nekem az úr, szolga megszólítás, főleg köszönésben nem tetszik (egyéni ízlésem miatt) . Akár elterjedt volt korábban, akár nem. A köszönés elsődleges célja, meg szerintem nem a jókívánsűág, hanem a figyelemfelkeltés, Itt vagyok, észrevettelek.

Hiszen milyen jókívánság rejtőzik pl a "Hé Paraszt! ....", vagy akár "szia" köszönésben.

@lcsaszar: "Hát igen, régen a német szavak, kifejezések nyakló nélküli átvétele, manapság pedig az angoloké" "főleg fiatalok körében szinte teljesen kiszorította a "jó napot!" formát a "szép napot!". Nyilván a "have a nice day" tükörfordításából.

Nekem nem nyilván. Miből gondolod, hogy a "jó napot" nem a "have a good day" tükörfordítása? vagy a "guten tag"-é? És még ha így is lenne ez miért baj? Inkább köszönök szép napottal, mint alás szolgálja XY Úr-ként. Ha a "jó napot" szorít ki más köszönési formát az rendben van, de ha a "szép napot" az meg nem?

@lcsaszar: "Helios -> helló", ez ugye csak vicc akart lenni? Mert valójában a hell-ló, a pokol lova. Ez nem más mint a "vigyen el az ördög" kedves népi köszönés egyik változata :-)

4 éve 2015. szeptember 2. 15:28
51 lcsaszar

@mederi: Helios -> helló, nyilvánvaló mindenki számára.

4 éve 2015. szeptember 2. 15:12
50 mederi

(A) Nap jó! (="Jó az Isten!"= "Jó a Napunk!"..

Mikor még napimádók voltak az emberek, hitük szerint az Isten egyenlő volt a Nappal.

A Nap neve a magyarban is valószínűleg "(H)él" volt (Hél/ hal/ hol/ hál/ hűl/ híl..)

"Hél jó!"--->összevontan "Helló!"...

4 éve 2015. szeptember 2. 14:29
49 istentudja

Menaság:Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Szereda:jó napot kívánok!

Kolozsvár:jó napot!

Budapest:csőváz!

4 éve 2015. szeptember 2. 13:43
48 lcsaszar
4 éve 2015. szeptember 2. 13:14
47 Fejes László (nyest.hu)

@lcsaszar: „Nekem a mentalitás, ami ezt a folyamatot létrehozza, nem szimpatikus”

Egyetértek! Mentalitás? Szimpatikus? Ilyeneket csak azok mondanak, pláne írnak le, akik trendinek akarnak látszani. Rendes magyar ember azt mondja, hogy gondolkodásmód meg hogy rokonszenves. De hát itt tart a világ, legjobbjaink is behódolnak a földgömbösödés folyamatának...

4 éve 2015. szeptember 2. 12:11
46 lcsaszar

Hát igen, régen a német szavak, kifejezések nyakló nélküli átvétele, manapság pedig az angoloké. Úgy látszik, ez megállíthatatlan folyamat. Nekem a mentalitás, ami ezt a folyamatot létrehozza, nem szimpatikus: "én nemzetközi közegben mozgok, ezt ki is mutatom, nem akarok lemaradni azoktól, akiket trendinek tartok..."

4 éve 2015. szeptember 2. 11:34
45 Fejes László (nyest.hu)

@lcsaszar: „Meg kellene nézni a régi magyar nyelvemlékeket.”

Namármost a nyelvemlékek ritkán párbeszédes formájúak, és a levelekben más köszönési formák találhatóak, így elgondolkodtam, hol is bukkanhat fel először. Tippem az, hogy nyelvkönyvben. A legkorábbi magyar nyelvkönyvek elsősorban iskolai környezetben játszódó párbeszédeket tartalmaznak, elvégre az iskola volt a rendszeresített magyartanulás tere. Namármost ugye az iskolai környezet tele volt latin, német stb. kifejezésekkel, tehát arra tippelnék, hogy először csupa idegen szó mellett bukkan fel. Sajnos az iskola szó is idegen, szóval az igazi baj ott kezdődik, ott fajzik el a magyar, hogy iskolába jár, és nem őrzi meg a maga istenadta magyar természetességét...

4 éve 2015. szeptember 2. 11:24
44 szigetva

@lcsaszar: De ha még te — akit érdekel ez — se ismered ezeknek a kifejezéseknek az eredetét, akkor hogyan számíthatna, hogy magyarok használták-e először, vagy nem? Miért lenne rosszabb valami akkor, ha nem magyar találta ki?

4 éve 2015. szeptember 2. 10:56
43 lcsaszar

@Irgun Baklav: Nem néztem utána, de szerintem az "Adjon isten jó napot! elég régi lehet, és nem biztos, hogy a németből vettük át. Ha igen, akkor mit használtak előtte? Meg kellene nézni a régi magyar nyelvemlékeket.

4 éve 2015. szeptember 2. 10:18
42 Irgun Baklav

@Icsaszar: Miért, a "Jó napot!" az nem idegen forma, hanem eredeti magyar innováció (akarom mondani, újítás), amit tőlünk vett át pl. a német is "Guten Tag!" formába?

Vagy ez is csak a szokásos, "a nyelv változik = silányul, romlik" kesergés?

4 éve 2015. szeptember 2. 10:08
41 lcsaszar

Ha már a köszönési formáknál tartunk, az utóbbi időben főleg fiatalok körében szinte teljesen kiszorította a "jó napot!" formát a "szép napot!". Nyilván a "have a nice day" tükörfordításából. Önmagában semmi baj nem lenne vele, miért ne lehetne egy napunk szép is, ha már jó lehet? Engem mégis zavar az idegen kifejezések nyakló nélküli átvétele, amikor van rá hagyományosan megszokott, mindenki által használt magyar forma. Ugyanazt érzem, mint amikor ezt hallom: "sampon az egészséges hajért".

4 éve 2015. szeptember 2. 09:36
40 Irgun Baklav

A nyelvben szerintem butaság a logikát keresni, a szervusz/-busz eredeti jelentése a köszönésben szerintem már rég elhomályosult. A szervusszal csak annyi a baj, hogy manapság már kissé divatjamúlt, én csak nálam jóval idősebb, de velem mégis tegező viszonyban lévő urakkal szemben használom.

A "Kívánok!" éppen úgy hiányos, de mégis mindenki által érthető forma, mint a "Szép/jó napot!". Ha valakinek azt mondom, hogy "Jó napot!" ("Minden jót!"), akkor is kívánságot fejezek ki, pont úgy, mint a "Sok sikert/szerencsét!" esetén. Érdekes, utóbbiaknál kevésbé szokták hiányolni a "kívánokot", megkockáztatom, hogy ismerősök között még modorosnak is hatna.

A "Kívánok!" alatt is mindenki a "Jó napot kívánok!"-ot érti, bár ugyanolyan alapon, ahogy a "Jó napot!"-ba, ebbe is bele lehetne kötni (állásinterjún ezt én még kevésbé használnám). Ha én pl. gonosz ember vagyok, érthetném azt is alatta, hogy "{Genitális herpeszt} kívánok!"

4 éve 2015. szeptember 2. 08:34
39 Andreas

@Janika: szervusz ... szolga...

akkor még bele is mennék ebbe a marxista, evolucionista eszmefuttatásba ha a szerbuszt nem éppen az azonos társadalmi osztályban lévők használták volna egymás közt - Mo.-on a legutolsó korszakában.

"Alá's szolgája, Hacsek úr" ugye :-)

érdekes, nem olvastam a hsz-okban, nálunk éppen a "kívánok" a "jó napot kívánok" elterjedt rövidítése. pl "Kívánok, Feri bá'!"

sztem ez picivel logikusabb is, hisz én azt tanultam, h a köszönés elsődleges célja a jókívánság közlése.