Kávéízű a helló
A szinesztézia nevű betegség és az autizmus összefügghet – erre a következtetésre jutott egy brit kutatás.
A szinesztézia majdnem háromszor olyan gyakran fordul elő az autista felnőtteknél, mint a népesség többi részében. A két betegségnek közös vonásai vannak, köztük az agy szokatlan „huzalozottsága” – ismertette a BBC hírportálja a Molecular Autism című szaklapban megjelent kutatást.
A szinesztéziás betegeknél egyik érzékterület automatikusan beindít egy másikat. Egyesek ízeket éreznek, amikor szavakat olvasnak vagy hallanak, mások a számokat formákként érzékelik, és akad, aki színeket lát zenehallgatás közben. „A q betű sötétbarna, a helló szónak olyan az íze, mint a kávénak” – mondhatnák a szinesztéziás betegek.
Miután a Cambridge-i Egyetem Autizmuskutató Központjának kutatói beszámolókból értesültek a szinesztézia és az autizmus esetleges kapcsolatáról, vizsgálatba kezdtek, hogy a feltevést igazolják.
Arra kértek 164 Asperges-szindrómás (az autizmus enyhébb formája átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszinttel) és 97 egészséges felnőttet, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, mely a két betegség tünetei felől érdeklődött.
Azt fedezték fel, hogy az autisták csoportjában minden ötödik beteg szinesztéziás is volt, míg a kontrollcsoportnak csak hét százalékánál fordultak elő az érzékterületek keveredésére utaló tünetek.
Mivel a szinesztézia nagyon szubjektív tapasztalat, ezért csak úgy lehet azonosítani, ha maguk a betegek számolnak be róla – magyarázta Simon Baron-Cohen, a kutatás vezetője. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk a résztvevőknek, hogy egyes hangok hallatán vagy ételeket-italokat ízlelve érzékelnek-e például színeket.
A kutatók szerint ugyan két különböző kórról lehet szó, mégis feltételezhetőek hasonlóságok köztük, például az agyi idegsejtek különös kapcsolódásai. A szinesztéziánál – úgy tűnik – olyan agyterületek kapcsolódnak egymáshoz, melyek általában nincsenek „összehuzalozva”, ezért keveredhetnek össze az érzékterületek.
Az autizmusnak létezik olyan elmélete, mely szerint a beteg agysejtjei túl sok kapcsolatot hoznak létre, ezért a beteg kis részletekre összpontosít, ám a teljes kép nehezen áll össze a fejében.
A cambridge-i kutatók szerint fel kell még deríteni a két betegség hátterében működő biológiai folyamatokat, és a vizsgálat részeként felvételeket készítenek a betegek agyműködéséről is.
@blogen: Azért vannak veleszületett, örökletes betegségek is. Na de mit nevezel rendellenességnek?
@Szalakóta: A szinesztézia tényleg nem betegség, hanem rendellenes állapot, mint az autizmus. A betegség a nátha meg a kolera, olyasmi amit elkapsz és nem olyasmi amivel genetikailag determináltan születsz.
@Diczkó: Látom én hogy MTI cikk, de aki kommentár nélkül lehozta az megérdemel egy kurva nagy kokit meg pár sallert hozzá.
Jah, aki úgy beszél magyarul, hogy "hád a pógár mester a pógár jenő hivataaba a pógar a pógár mester... ", arra megbélyegző lingvicizmus rámondani hogy analfabéta kretén, de úgy látszik a másként gondolkodók patologizálása, a neuroatípiák mentén való megbélyegzés nagyon is elfogadható errefelé.
Pálinka ízű jó reggel, kávéízű helló, sörízű meló, borízű szólamok, munka után pedig édes a pihenés. - Amíg ki nem gyógyítanak bennünket ebből is.
A következő az lesz, hogy a költészet is egy beteges dolog. A szürrealista festők talán már a várólistán vannak. :)
Ahogy Szalakóta is mondja, nem betegség, barátaim.
Meglepő, én eddig azt hittem hogy a Nyest az ilyen liberális, emberijogos-zöld hippi gyülekezet, ahol csúnya dolog megkülönböztetni a tanulatlan tuskót is a nyelvhasználata miatt, ehhez képest ez a cikk meglepően megbélyegző.
(Ahogy a pszichopatás is.)
A szinesztézia nem betegség. Ezt a világ civilizált részén úgy hívják, hogy "neuroatípia", azaz szokatlan idegi működés. Mind az Asperger-szindróma, mind a szinesztézia, meg más hasonló jelenségek mind ez alá sorolandók be.
Ezek ugyanis nem hibák, hanem olyan kvalitások, amelyek gyakran a "normálishoz" képest többletet, plusz képességet jelentenek, de legalábbis egyensúlyban vannak a hátrányok és előnyök.
A szinesztézia nem betegség, hanem egy olyan jelenség, amely általában gazdagabbá teszi az érzékelést,segíti a memóriát, és támogatja a képzelőerőt. Nagyobb problémát ritkán okoz.