13 tudományos kérdés,
melyet sosem mertél feltenni
Sose dőljünk be a hatásvadász cikkcímeknek! Az alábbiakon már biztos mindenki elgondolkodott.
A BuzzFeed 13 banálisnak tűnő tudományos kérdést gyűjtött össze:
1. Miért izzadunk, amikor idegesek vagyunk?
Ilyenkor a szervezetünk felkészül arra, hogy harcba kell keverednünk, vagy éppen menekülőre kell fognunk. Ilyenkor az agy hormonok kibocsátására ad utasítást – ezek egyike az epinefrin, ismertebb nevén az adrenalin, mely az izommunkához szükséges fokozott energiaigényt biztosítja. Emellett izzadságcseppeket is termel: ezek a szervezet hűtését segítik, előre is védve minket a túlhevüléstől.
2. Miért pirulunk el?
Ugyanezért. A szégyenérzet is harcra vagy menekülésre késztet minket. Az erek kitágulnak, hogy több vért juttassanak el az izmokba – jut az arcba is, ettől vörösödünk el. És ami a legszörnyűbb: nem tehetünk ellene semmit.
3. Miért kék az ég?
A napfény fehér, de valójában a szivárvány minden színéből – különböző hullámhosszú fényekből – áll. Amikor eléri a Föld légkörét, megtörik a légkör részecskéin. Mivel a kék a legrövidebb hullám, ebből jut át a légkörön a legtöbb – és ezért látjuk kéknek az eget.
(Forrás: Wikimedia Commons / Harald Hoyer / CC BY-SA 2.0)
4. Miért ásítunk?
Többféle erre vonatkozó elképzelés létezik – ezek közül a legmegdöbbentőbb az, hogy az ásítás az agy hűtésére szolgál. A magzatok esetében azonban éppen hogy az ásítás aktiválja az agyat – a kutyák viszont gyakran egyszerűen szolidárisak velünk.
5. Miért nincs az embereknek farkuk?
Egyszerűen azért, mert nincs már rá szükségünk. A faágak közötti egyensúlyozáshoz jól jött, de a földön való felegyenesedett járáshoz már nem kellett. Csak felesleges súly volt, emésztette az energiát, így a természetes kiválasztódás folyamán röpke néhány millió év alatt eltűnt.
6. Miért csuklunk?
A csuklás nem más, mint a rekeszizom önkéntelen összerándulása. A rekeszizom választja el a hasüreget a mellüregtől, fontos szerepe van a légzésben. A csuklást általában a nyelőcsőben vagy a gyomorban jelentkező inger váltja ki.
7. Miért váltunk fogat?
A méret miatt. A felnőttfogak nem férnének el az állkapocsban, de fogakra már gyerekkorban szükségünk van. A tejfogak addig szolgálnak, míg a maradó fogak el nem férnek a szájüregen.
8. Miért lesz karikás a szemünk?
Fáradtság esetében a szervezet több kortizolt termel, és a szervezetben megnő a vér mennyisége. Mivel a szem alatt a bőr az átlagosnál vékonyabb, először itt tűnik fel fokozott mennyisége.
9. Miért sírunk, ha szomorúak vagyunk?
Az ember az egyetlen ismert élőlény, mely érzelmi hatásra könnyeket termel, ráadásul felnőtt korban is. A könny azt mutatja, hogy támogatásra van szükségünk – egy elmélet szerint olyan hangjelzéseket váltott ki, melyek egyébként ragadozókat vonzhattak volna az emberhez, akinek így is volt elég baja.
(Forrás: Wikimedia Commons )
10. Miért unatkozunk?
Az unalom olyan várakozó állapot, amikor nem tudjuk magunkat semmiféle tevékenységgel lekötni. Akkor következik be, amikor nem tudunk sem belső, sem külső ingerekre figyelni, és ezt fel is ismerjük – ám magunk helyett a környezetünket okoljuk ezért az állapotért.
11. Miért nevetünk?
A nevetés lehet egyfajta násztánc, mindenesetre a kötődés jele. Evolúciósan valószínűleg a veszély elmúltát követő feloldódás jelzésére fejlődött ki, és a környezetünkben levők iránti bizalmat mutatja ki. Ugyanakkor szolgálhat mások irányítására is. Közismertek azok a domináns személyek, például főnökök, akik rendszeresen nevetésre késztetik, hovatovább kényszerítik.
12. Hogyan sülhetünk le a napszemüvegen keresztül?
A napszemüveg kiszűri a káros (leégést vagy bőrrákot okozó) ultraibolya sugarak 97%-át, de a kevésbé károsaknak közel 40%-át átengedi. Hiába a napszemüveg, ha túl sokáig vagyunk erős napsütésben, még le is éghetünk alatta.
13. Miért alszunk?
Azt régóta tudjuk, hogy az alvásra szükségünk van, de azt nem, hogy pontosan miért is alszunk, és mi történik alvás közben. Az utóbbi évek kutatásai szerint alvás közben az agy tulajdonképpen nagytakarítást végez, az agy-gerincvelői folyadékkal kimossa a bomlástermékeket és a káros fehérjéket, melyek felhalmozódása demenciát okozhatna. Igaz, mindezt egereken mutatták ki, könnyen lehet, hogy az ember még más meglepetéseket is tartogat.
Alig egy-két kérdésre sikerült kielégítően válaszolni. A többi rizsa. Pl. miért csuklunk? Nem hogyan, hanem MIÉRT? Összehúzodik a rekeszizom. Ehhez nem kellenek tudósok, én is észrevettem, De miért húzódik össze, miért hirtelen, és miért ritmusosan?
@mederi: A "vizimajom elmélet" egyelőre nem sok kézzel fogható bizonyítékkal bír. És speciel a bálnafélék nem a farkukat, hanem a hátsó lábaikat vesztették el. A fókafélék azok, akiknek a hátsó uszonyaik a lábaik, de ők nem vesztették el teljesen a farkukat.
A Hominoidea öregcsalád tagjainak egyikének sincs farka, de bundája az emberen kívül mindnek van. Nem hiszem, hogy a farok elvesztésének magyarázatára a "vizimajom elmélet" igazán alkalmas lenne.
hu.wikipedia.org/wiki/Emberszerűek
@Roland2:
Szerintem lehet az is, hogy amikor elvesztettük szőrzetünk nagy részét (ki tudja hány millió éve), átmenetileg a bálnákhoz hasonló vizi életmódot kényszerültünk követni (pl. egy olyan totális felmelegedési korszakban, mikor a szárazföldek nagy része hosszú időre víz alá került). Abban az időszakban valóban teljesen fölöslegessé válhatott a farok.
Mikor visszatérhettünk a szárazföldre, már sem dús szörzetet, sem farkat nem növesztettünk újra (eddig ha, ha ha::)..:)
A gibbonok viszont elég jól ugrálnak farok nélkül is.
@Roland2:.. akiknek szükségük lehet az egyensúlyozásra és a nagyfokú koordinációra. " Szemben az orángutánnal és a csimpánzzal, akiknek így különösebben nincs szükség farokra.
Bár végülis asszem a csimpánzok és az orángutánok se ugrálnak a fákon ( ahhoz nehezek ), hanem inkább másznak és csimpaszkodnak, szemben a kisebb termetű majmokkal, akiknek szükségük lehet az egyensúlyozásra és a nagyfokú koordinációra. Tehát végülis lehet az elméletben igazság, de akkor valószínűleg még jóval az ember (homo ) faj kifejlődése előtt elvesztették őseink a farkukat ( lehet, h. még mielőtt két lábra álltak volna, és teljesen felhagytak volna a fáramászással ).
5: Szerintem ez az elmélet ott bukik el,h. az emberszabású majmoknak sincsen farkuk, pedig a csimpánz és az orángután is fákon élnek ( és csak rövid ideig tudnak két lábon állni és járni ). Ráadásul már a korai , kb. 5-6 millió éve élt Australopithecusoknak sem volt farkuk, és a csimpánzok és a Homo ágak őseinek szétválását is erre az időszakra teszik ( arról még vita van, h. az australopithecusok ősei-e a homo fajnak vagy sem ). Szerintem gyanítható , hogy már a több millió éve, fákon (is ) élő emberszabású közös ősnek sem farka, és valami más ok miatt csökevényedett el/ vesztette el a farkát .
"nem tudjuk magunkat semmiféle tevékenységgel lekötni magunkat."
Az egyik "magunkat" felesleges. :)