Zsidó karácsony
– vagy inkább október 23.?
Mit ünnepelnek a zsidók chanukakor, és mit mondhat erről a nyelvész? Hasznos tudnivalók az idén december elsején kezdődő ünnepről - kiderül, hogyan játsszuk el összes pénzünket, gyújtsuk fel a lakásunkat, újítsunk nyelvet, és haragítsuk magunkra zsidó ismerőseinket!
Idén meglehetősen korán, december elsején kezdődik a chanuka, ez a nyolc napos zsidó ünnep. Léteznek-e a chanukával kapcsolatos nyelvi érdekességek? Természetesen igen – az olyan alapvető tudnivalók mellett, hogy hogyan kell kiejteni az ünnep és legfontosabb kellékei nevét, az is kiderül, hogyan újítsunk nyelvet ötéves fiunk segítségével!
Hogy is hívják? Ünnepi helyesírás (és egy kis fonológia)
A néha feltűnő "hanukka, chanukka", sőt akár "chanukkah" írásmódok angol
hatásra jelentek meg a magyarban. Az angolban ugyanis a mássalhangzók
megkettőzésével is lehet jelölni, hogy az előttük álló magánhangzó
rövid. Például így lesz a "Zoli" magyar névből "Zollie".
Hogyan írjuk le latin betűkkel az ünnep nevét? A leggyakoribb változat magyarul a hanuka, ezzel viszont az a probléma, hogy az eredeti héber szóban található hang nem a h, hanem a χ. Ez a hang a német [ch]-hoz hasonló (például a Dach = háztető szóban, de az ich = én szóban nem ilyen van!), úgyhogy magyarul is gyakran ch-val szokás átírni héber szavakban. Mivel a héberben [h] hang is van, így megmarad a különbség a h és a ch között. Ezért láthatjuk gyakran a chanuka írásmódot.
Kiejteni – az imént mondottakat tekintetbe véve – nagyjából úgy kell, mint ahogy leírjuk. Héberül á-szerűbbek az a hangok (~ [chánuká]), de magyarul inkább a-val szokás mondani. Az alábbi videóban az Orphaned Land izraeli metálzenekar elénekeli a gyertyagyújtás áldásait, 0:24-nél hallatszik maga a chanuka szó.
És héberül hogyan írjuk? A szó eredeti írásmódja חנכה (ch-n-k-h). Manapság gyakran beiktatnak egy extra váv betűt is az olvasás megkönnyítése céljából (חנוכה) (ch-n-v-k-h). Egy kis magyarázat szükséges ahhoz, miért teszik ezt! A köztudatban az él, hogy a héber írás nem tartalmaz magánhangzókat jelölő betűket. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyanis vannak olyan héber betűk, amelyek arra is utalhatnak, hogy ott valamilyen magánhangzónak kell lennie. Ilyen például a váv (ו), amely a v mássalhangzó mellett o vagy u magánhangzót is jelenthet: jelen esetben az u-t a chanuka szóban.
Mit jelent? Ünnepi szemantika
Ha végül sikerült leírnunk az ünnep nevét, továbbléphetünk, hogy lássuk, mit is jelent! A chanuka főnév a chánách (חנך) (ch-n-k) igéből származik, aminek jelentése 'felavat, felszentel, valakinek szentel (valamit)'. Hogy miért így hívják? Leginkább azért, mert a felavatás, pontosabban újraavatás az ünnep döntő mozzanata.
A szír-görögök időszámításunk előtt 170-ben megszállták Izraelt és megtiltották a zsidó vallás gyakorlását. A jeruzsálemi Második Szentélyt megszentségtelenítették, így amikor hosszú és véres küzdelem után végül kiűzték őket a zsidó felkelők, újra kellett avatni a templomot. Ez nem bizonyult egyszerű feladatnak... A hagyomány szerint a Szentélyben égő menórához csak egy napra elegendő olívaolaj maradt, ahhoz viszont nyolc napra volt szükség, hogy új olajat préseljenek. Azonban csoda történt: az olaj nyolc napig kitartott! Ennek emlékére született a chanuka.
Köves Slomó rabbi röviden összefoglalja a chanuka lényegét, egy kupac gyerek pedig eljátssza az eseményeket:
Talán ennyiből is látszik, hogy a chanuka nem kimondottan a béke és a szeretet ünnepe, mint a karácsony... és természetesen Jézus születéséhez sincs köze. A vallási jellege mellett a politikai tartalma is jelentős: egy győztes felkelés emlékére tartják. Régebben egyáltalán nem is ajándékoztak ezen alkalomból, habár a nyilvános ünneplés mindig a chanuka része volt és a vallás is előírja. Mára az ajándékozás a karácsonnyal való időbeli egybeesés hatására általánosan elterjedt. (A két ünnep nem mindig esik pontosan egybe – például idén sem –, de általában közel van egymáshoz.) Zsidó polgártársainkat őrületbe kergethetjük a „zsidó karácsony” kifejezéssel, úgyhogy ezt lehetőleg ne használjuk, hacsak nem kimondottan ez a célunk!
Munkácsi chaszidok a Máoz cur chanukai dalt énekelik
Mik ezek a furcsa szavak? Ünnepi lexikon
A chanuka legfontosabb kelléke a chanukai gyertyatartó, amelyen minden nap eggyel több gyertyát kell meggyújtani. A gyertyatartó neve chanukia (חנוכייה).Gyakran szokták menórának is nevezni, ami azért adhat okot félreértésekre, mert habár a menóra szó eredetileg egyszerűen lámpát vagy más világításra használt eszközt jelent, ma magyarul általában a Szentélyben található klasszikus menórát értik alatta.
A legfontosabb különség a kettő között, hogy a menóra hét ágú, míg a chanukia kilenc: nyolc gyertya vagy mécses az ünnep napjaira, egy pedig arra a célra, hogy azzal gyújtsuk meg a többit. Ezt az utóbbit héberül sámásnak (שמש) (s-m-s), magyarul pedig jiddis kifejezéssel sameszgyertyának hívják. A samesz a sámás jiddis megfelelője, és egyszerűen segítőt jelent. (Ezért nevezik a sekrestyés vagy templomszolga zsidó megfelelőjét is samesznek.)
A hétágú menóra a zsidó nép hagyományos jelképe. (A Dávid-csillag csak az elmúlt néhány évszázadban vált általános zsidó szimbólummá!) A chanukia ezzel szemben csak chanukakor használatos. Nem is muszáj klasszikus menóra-formájúnak lennie, csak annyi az idevonatkozó előírás, hogy a gyertyák vagy mécsesek egy sorban helyezkedjenek el, míg a samesz vagy följebb, vagy lejjebb kerüljön. Hova kell tenni a chanukiát? Közterület felé néző ablakunkba vagy ajtónk mellé, egy örökbecsű mondás szerint pedig a függöny alá, hogy igazán emlékezetes maradjon az ünnep... (Felelősséget nem vállalunk az ebből fakadó károkért!)
(Forrás: Wikimedia commons)
Chanukai képeslapokon gyakran feltűnik egy kis pörgettyű, az oldalán betűkkel. Micsoda ez, és mit jelentenek a betűk? A pörgettyűt magyar nyelvterületen trenderlinek hívják, angolul dreidelnek (mindkettó jiddis < dreien 'forog'), héberül pedig – modern kifejezéssel – szevivonnak. A szevivon állítólag a huszadik század eleji nyelvújító Eliezer Ben-Jehuda ötéves fiának szóleleménye volt, a szavav 'forog, fordul' igéből származik.
(Forrás: Wikimedia commons)
Mivel a héber betűk számértékkel is rendelkeznek, arra gondolhatnánk, hogy ez olyasféle játék, mint a dobókocka, és 1-4-ig vannak rajta a számok. Egyáltalán nem így van: a négy betű egy mondat rövidítése. Nész gádol hájá sám (נס גדול היה שם) 'nagy csoda történt ott'. Ott, tudniillik Izraelben. A trenderli ugyanis az európai diaszpórában született meg, és ahogy eljutott Izraelbe, kicsit furán vette ki magát, hogy „ott”-ról beszéltek. Így megszületett az izraeli változat is, sin helyett pé betűvel: nész gádol hájá po, vagyis 'itt'. A képen mindkét fajta látható.
(Forrás: Wikimedia commons)
Mit lehet a trenderlivel játszani? Szerencsejátékot! Vállalkozó szellemű amerikaiak már a texas hold'em pókerrel is összeházasították. Ha valakit a hagyományosabb szabályok érdekelnek, itt kipróbálhat egy egyszerű webes változatot. Végül pedig következzen egy szuper-aranyos chanukai kórusvideó amerikai - nem zsidó - kisiskolásokkal:
Az ünnepi szintaxis kifejtését az olvasóra bízzuk. Mindenkinek boldog ünnepeket kívánunk!
@Varmer: Phídör nem csak az [x]-es ejtésre írta, hanem a ch-s írásmódra. Ide sorolható még a jacht is.
A magyarban (szinte) minden szótagvégi h-t és minden szótagvégi ch-t (máshol nem is fordul elő ilyen hangértékkel) [x] hanggal ejtünk. Magyartól én még sosem hallottam teknikát és lokneszt, az valami angol átvételű új módi lehet. Pek a pechre meg végképp nem játszik.
Persze a szóvégi [x] réshang approximánssá gyengülhet a szavak végén, ezt csak a pontosság kedvéért jegyzem meg. Sőt, Canepari említi, hogy elől képzett magánhangzók előtt (e, é, i, í) a szó eleji [h] palatizálódik (pl. híd szóban), továbbá hátul képzett magánhangzó előtt (o, ó, u, ú) a szó eleji [h] az [x] réshang approximáns változatává módosul át (pl. a húz szóban). Aztán még ott van a klasszikus tétel, hogy magánhangzók között a [h] zöngésülhet.
Magyarán elég sokrétű a h kiejtésének témaköre, elég sokfelé variálódik, mégis magyar anyanyelvi beszélők ennek nincsenek tudatában, ők azt hiszik, hogy mindenhol [h]-t ejtenek, még a ch digráf helyén is.
@szigetva: Ezekből mondjuk a technikát tízből kilenc és félszer "teknikának" hallom. És a Loch Ness ejtése is gyakrabban "loknesz", mint ha ch-val ejtenénk.
Egyébként meg a Hanuka semmilyen formában nem kapcsolódik a Karácsonyhoz. Eleve a Karácsony mint keresztény ünnep nem is eredeti keresztény ünnep. Kései fejlemény ez, csak a III. században vált általánossá a karácsonyozás. Hitbéli szerepe nemigen van, hiszen a kereszténység számára nem Jézus megszületése, hanem feltámadása a lényeg. A Karácsony "kényszerből" lett, egyetlen célja az volt, hogy a pogány téli napfordulóünnepről - ami nagyon népszerű ünnep volt - valahogy le lehessen szoktatni a népeket. Betitani nem ment, így újra lett fogalmazva keresztény tartalommal - akkorra lett téve Jézus születésének az emléknapja, hangsúlyozom: emléknapja, mert akkoriban senki sem gondolta, hogy Jézus ténylegesen is decemberben született.
@Pesta:
Szerintem igazad van. Nekem a magyar "ch" nagyon idegen betű. Abszurdban tartom, hogy ezt a betűt használjuk idegen szavak átírására. Kb. mintha pl. az ä betüt is használnánk.
Magyarul eleve nincs is ch fonéma, amikor ejtjük, az egy magyar anyanyelvűnek a "normál" h allofónja csak.
Ezen az alapon a volt szovjet vezér meg Chruscsov...
"A köztudatban az él, hogy a héber írás nem tartalmaz magánhangzókat jelölő betűket. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyanis vannak olyan héber betűk, amelyek arra is utalhatnak, hogy ott valamilyen magánhangzónak kell lennie. Ilyen például a váv (ו), amely a v mássalhangzó mellett o vagy u magánhangzót is jelenthet: jelen esetben az u-t a chanuka szóban."
Ez szerintem tévedés!
Többféle héber írás van ugyanis.
Van a ktiv haszer, ktiv menukad, s a ktiv male.
A ktiv haszerben nincs semmilyen magánhangzó mellékjel, a ktiv menukadban pedig minden magánghangzó jelölve van. Ez utóbbit csak első osztályosoknak szánt tankönyvekben használják meg persze héber nyelvkönyvekben a kezdő nyelvtanulóknak. A ktiv haszer az eredeti írás.
A mai héberben azonban leginkább a ktiv male használatos. Erre igaz amit a cikk ír, hogy bár nincsenek magánhangzó-mellékjelek, a magánhangzók egy része - elsősorban az O és az U - látható a plusz betűk miatt.
Pl. a hanuka ktiv haszerben חנכה, ktiv menukadban חֲנֻכָּה, s ktiv malében meg חנוכה. Jól látható: a vav betű csak a ktív malében jelenik meg.
"Chanuka - smafuka!
Nem is a legfontosabb ünnepünk...
...engem jobban érdekel hogy a kicsi fiam mindjárt harminc, ideje megállapodni egy szép zsidó lánnyal... Kössünk egyezséget: segítek a kis chanuka problémádon, ha segítesz Mordechájon
- Oh, na és mit vár tőlem?
- Az ég ovjon, de hetente elfogyaszt egy szép zsidó lányt, le kellene már kötni....egy kis szájmunka talán segítene..."
nagyon jó!
forrás: mozi.tudozsido.com/heber-poroly-2003/ a 19. perctől...
Hülye kérdés, de éppen a napokban jutott eszembe, hogy vajon a héber chanukának van-e köze az arab kaifa haluka ~ kif halak ~ kaif al-hál (attól függ, melyik nyelvjárás), ami egy bizalmas köszönési forma, ha jól emlékszem (kb. az angol How do you do?-nak felelne meg).
@Pesta: Technika, Bach, Loch Ness, pech…
Szerintem kifejezetten szerencsétlen a chanuka átírás, a ch-ról hamarabb jut eszünkbe a cs, mint a h. Amúgy se különböztetjük meg a helyesírásban az erős vagy a gyenge h-t, az ejtésben se tudatos. De erről már volt cikk a Nyesten is, ha jól emlékszem.
Magyarul amúgy is hamuka, és a menóra is nemóra. :)
szerintem aranyos a „kupac”, a „néhány” vagy a „pár” ennél kevesebb gyereket fejezne ki (3-4). a cikk meg nagyon jó.
Sziasztok, én írtam a cikket.
Egyáltalán nem szántam sértőnek a "kupac"-ot, ez egy kedves családtagom szavajárása, és rám is használta, amíg gyerek voltam (mármint a csoportokra, amik engem is tartalmaztak). Szerintem aranyos és jópofa, de ha más nem így gondolja, akkor elnézést kérek!
Tényleg gyakran használok anglicizmusokat, habár igyekszem kerülni őket - külföldön tanulok és sokat írok angolul, úgyhogy néha becsúsznak -, de ez szerintem pont nem az volt.
Szerintem itt a "kupac" az angol "bunch of" fordítása lehet. Ismerek olyanokat, akik sokat foglalkoznak az angol nyelvvel, és néha önkéntelenül is angolul fogalmazzák meg magukban a mondatot, de már magyarul írják le vagy mondják ki. Ilyen esetekben jönnek elő ilyen furcsaságok.
",,,egy kupac gyerek pedig eljátssza az eseményeket"
Nem is tudom,de nekem ez a "kupac" kifejezés bántja a fülem:általában dolgok,tárgyak (pl, szalmakupac) vagy esetleg állatok ("kupac kopasz kukac" mondóka) számának,mennyiségének meghatározására használjuk ezt a kifejezést.Emberekre nem igazán,így furcsán hangzik:pl: "egy kupac ember vett részt a felvonuláson", vagy "emberek kupacait vonzotta a kiállítás".stb.
Szerintem szebb lett volna a "néhány" vagy a "pár" kifejezés.