Fórumozás az internet előtt
Habár a zsidó misztika nagyon sokat foglalkozik az írással, sokáig nem foglalták írásba. Mégis már a szóbeli hagyományok első összefoglalása tartalmazott utasításokat arról, hogyan kell tanítani. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogyan fórumoztak az ókorban internet nélkül!
Az írásokhoz, betűkhöz kapcsolódó misztikus hagyományokat már áttekintettük a germán rúnák esetében (itt található sorozatunk utolsó része, melyben a korábbiakra is hivatkozunk), most éles váltással áttérünk a héber írás titkaira. Ahhoz viszont, hogy a konkrétumokat tárgyalni tudjuk, először néhány alapfogalmat kell tisztáznunk. Tényleg külön vallás-e a Kabbala, vagy ha nem, micsoda? Hogyan fórumoztak internet hiányában az ókori zsidó bölcsek? Mi köze az izraeli haditechnikának az égi szekérhez?
(Forrás: Wikimedia commons)
Mi az a kabbala?
A zsidó misztika ma használatos átfogó neve kabbala (קַבָּלָה). Ezt a szót gyakran “hagyomány”-nak szokták fordítani, igazából viszont a kibél (קִבֵּל), “kapni” igéből képzett főnév. Így a „kapott dolog” vagy akár „kapás” talán helyesebb lenne, ha nem foglalták volna le azt magyarul maguknak a horgászok! (A modern izraeli héberben a nyugtát, számlát is így hívják.)
A szó mai héber ejtése kábálá, de magyar szövegkörnyezetben igen ritkán lehet így hallani, esetleg zsidó vallási kontextusban. Írásban a b betű megkettőzésének számos oka lehet, de arra mindenképp jó, hogy így nem keverjük össze a “kabalá”-val.
Maga az elnevezés is utal arra, hogy a misztikus tudás eredetileg zárt körben és kizárólag szóban terjedt: a tanítvány megkapta a mesterétől, majd továbbadta saját tanítványának, és így tovább. Már i. sz. 220-ból találunk írott utasítást erről, egészen konkrétan a Misnában. De mielőtt ezt a szövegrészt idéznénk, meg kell magyaráznunk, egyáltalán mi fán terem a Misna; már csak azért is, mert ebből kiderül, hogyan épül fel a zsidó vallás, és hol van ebben az általában száraz törvényfelsorolásnak képzelt rendszerben a miszticizmus helye.
Hogyan fórumoztak az ókorban?
A Misna a Szóbeli Tan első írott összefoglalása. A zsidó hagyomány szerint Mózes amikor a Szináj hegyén megkapta a Tórát, egyúttal szóbeli magyarázatokat is kapott arról, hogyan kell értelmezni. Például a Tórában az olvasható: “Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van.” (2Móz 20: 8-10, Dr. Bernstein Béla fordítása) De mit jelent itt a munka? Ha kigyomláljuk a hobbikertünket, az például munkának számít, vagy valami másnak – ma úgy mondanánk, aktív pihenésnek?
Mindezeket nagyon sokáig nem tartották fontosnak leírni, hiszen mindenki felnőve elsajátította a szokásokat. Az időszámításunk szerinti második század végén döntöttek úgy a zsidó vezetők, hogy mégis jobb lenne, ha írásban is hozzáférhetőek lennének ezek az ismeretek, mert a római elnyomás miatt fennállt a veszélye, hogy feledésbe merülnek. I. sz. 220-ban született meg a Misna szövege, hat kötetben, melyeknek Jehuda háNászi volt a főszerkesztője.
Ez így sokáig elegendőnek is bizonyult, de az idő múlásával a Misna szövegrészei is egyre homályosabbá váltak, azok az előfeltevések pedig, amelyeket a szerzők adottnak vettek, az utódok számára kevésbé voltak egyértelműek. Vajon pontosan mit akartak a bölcsek mondani? Így született meg előbb a jeruzsálemi, majd – tőle többé-kevésbé függetlenül – a babiloni Talmud, amelyek tulajdonképpen hatalmas terjedelmű Misna-kommentárok. Tartalmazzák magát a Misnát (ez mindkettőben ugyanaz), illetve a Gemárát, ami a Misna magyarázata (ez más és más).
(Forrás: Wikimedia commons)
Ezeket a szövegeket nem úgy kell elképzelni, mint valamilyen bibliai kinyilatkoztatást! A Talmud bölcsei vitatkoztak, aztán leírták, hogy min vitatkoztak és mire jutottak. Kicsit hasonló a dolog, mintha egy mai internetes fórumról lenne szó, vagy sok hozzászólással rendelkező blogról. Az egyik rabbi ezt mondja, a másik azt, a harmadik valami egészen meredeket, a negyedik megpróbálja összehangolni az elsőnek és a másodiknak az álláspontját... és így tovább.
Miről diskuráltak a bölcsek?
Tulajdonképpen bármiről, a kártérítési perektől kezdve addig, hogy milyen gyakran kell a Szentélyben szolgálatot teljesítőknek hajat vágniuk. Íme egy magyar nyelvű rész a felügyelet nélkül hagyott húsról; a tényleges talmudi szöveg vastag betűkkel van szedve, nagybetűkkel a Misnából idézett részeket írják, a kiegészítések pedig azt a célt szolgálják, hogy kezdőknek is érthető legyen a fordítás. (Teljes magyar Talmud-fordítás nem létezik.)
Hamarosan megszülettek a Talmud kommentárjai is: már az első nyomtatott – tehát nem kézzel másolt – Talmud-kiadások tartalmaztak a lap szélén kommentárokat, és ez a mai napig így van. Itt meg lehet nézni, egy mai kiadásban egy oldal pontosan milyen részekből áll, és a részekre rákattintva olvashatunk is róluk angolul. A kommentárok kommentárjainak kommentárjai – és így tovább – pedig a mai napig keletkeznek.
Na de mi van a miszticizmussal?!
Már a Misnában említésre kerül, hogyan kell az ezoterikusabb ismereteket átadni. A fentebbiekből láthatjuk, hogy ezek szerint rögtön a Szóbeli Tan lejegyzésének kezdetén rögzítették ezt! Mit ír tehát a Misna? A következőt:
„A tiltott nemi kapcsolatokról nem tanítunk hármasával [tehát legfeljebb két embert tanítunk egyszerre] és a teremtés menetéről nem [tanítunk] kettesével, és a szekérről egyesével [tehát egy mester egy tanítványt], kivéve akkor, ha az valóban bölcs, és megérti magától is.” (Chágigá 2:1, a szerző fordítása és betoldásai)
A nemi kapcsolatoknál a Talmud magyarázata szerint az érzékeny téma miatt volt ez a megszorítás (Chágigá 11b). A teremtés menetét el tudjuk képzelni, mint misztikus ismeretet, de mi az a szekér? Ez a merkává, a Jechezkél (Ezékiel) próféta könyvének legelején található égi szekér, amelynek leírása valóban annyira rejtélyes, hogy több mai nyugati szerző valamilyen fajta űrjárművet vél benne látni; sőt a mai Izraelben harckocsit neveztek el róla.
(Forrás: Wikimedia commons / Michael Mass)
Mit mond a Talmud erről a Misna-részről? Cikksorozatunk következő részéből kiderül, hogy meglepően sok mindent. Nem célunk az összes részletre kitérni, de azért fény derül arra, pontosan ki tanulmányozhatja a misztikus tanokat, és hogy milyen hatással lehetnek az óvatlan próbálkozóra!
Források
Soncino Babylonian Talmud (nem feltétlenül a legjobb angol fordítás, de ez van fenn a neten)
Talmud-részletek magyarul: Zsidó Tudományok Szabadegyeteme
A héber szavak átírásában szerzőnk a saját kiejtését követi, illetve ahol nem, ott elmagyarázza.