Jézus nyelve
Milyen nyelven beszélnek a zsidók, és milyen nyelven beszélt Jézus – már ha zsidó volt egyáltalán? Mit tudunk meg a korban beszélt nyelvekről az evangéliumokból, és mit mondhatunk Jézus nyelvéről a korra vonatkozó egyéb információk alapján?
András nevű olvasónk inkább történelmi, mint nyelvészeti kérdésnek tartja problémáját, mellyel hozzánk fordult:
(Forrás: Wikimedia commons)
Szóval amit tudok:
- a zsidók héberül beszélnek
- Jézus zsidó volt
- Jézus arámiul beszélt
Én itt ellentmondást látok, a Wikipedia sem segített feloldani. Ti tudnátok segíteni?
Természetesen tudunk!
Milyen nyelven beszélnek a zsidók?
Nos, erre a kérdésre a legrövidebb válasz nem túl informatív: sokfélén. A zsidóság ugyanis elsősorban vallási és kulturális kérdés, nem nyelvi. A zsidók szétszóródtak a világban, és általában a helyi nyelveken beszélnek. Izraelben ugyan (az arab mellett!) az ivrit (a modern héber) a hivatalos nyelv, de ennek száz, sőt, ötven éve is még igen kevés beszélője volt.
Száz évvel ezelőtt két nyelv volt, amelyet a „zsidók nyelvé”-nek lehetett nevezni, mert ezek különböztek a környékbeli nem zsidók nyelvétől. Az egyik volt a Kelet-Közép-Európában (kb. a mai Oroszország nyugati része és Franciaország között) beszélt jiddis, mely a középkori németből fejlődött, majd amikor beszélői kelet felé vándoroltak, erős szláv hatás érte.
(Forrás: Wikimedia commons)
A másik volt a ladino (más néven judeo-spanyol, szefárd stb.), mely a középkori spanyol (kasztíliai) nyelvjárások egyik folytatója, és amelyet főként a Balkánon beszéltek a középkorban Spanyolországból elűzött zsidók leszármazottai. Az, hogy ezek mennyiben tekinthetők önálló nyelvnek, ill. a német/spanyol nyelvjárásainak, vitatott.
Korábban volt olyan változata a franciának is, mely tipikusan a zsidókra volt jellemző (judeo-francia), és az arabnak ma is van (judeo-arab). Ezek azonban nem igazán tekinthetők önálló nyelvnek, inkább csak nyelvváltozatnak, melyet sajátos (héber eredetű) szókincs jellemez, ill. saját (héber betűs) írásbelisége van. A judeo-arab pl. egészen különböző változatokat jelöl, beleértve a középkori klasszikus arab, de héber betűkkel írt szövegek nyelvét, ill. a mai arab nyelvek zsidó közösségek által használt változatait.
A zsidó diaszpórák kialakulását a zsidó háborúhoz és Jeruzsálem elpusztításához (i. sz. 70) kötik. Valójában azonban a zsidó diaszpórák már korábban is kialakultak. Az i. e. 6. százaban a zsidók jelentős részét Mezopotámiába deportálták (babiloni fogság), és sokan akkor is ott maradtak, amikor már hazatérhettek volna. De ehhez a történelmi eseményhez köthető a héber nyelv helyzetének megrendülése is: a zsidók nagyrészt kétnyelvűekké váltak, és elsajátították az arámi nyelvet. Feltehető, hogy Jézus korában már az arámi volt túlsúlyban, de emellett a zsidó területeken, mint mindenhol a római birodalom keleti felében, széles körben használhatták a görögöt. Korábban úgy vélték, hogy Jézus idejére a héber ki is halt, és csak szakrális funkciót töltött be, de a qumráni tekercsek arra utalnak, hogy széles körben ismert lehetett.
(Forrás: Wikimedia commons)
Mégis úgy tudjuk, hogy a héber nyelv kihalt, és a 20. században támasztották fel. Nos, ez nem egészen igaz. Anyanyelveként talán hosszú ideig nem használta senki a hébert, de minden vallásos zsidó megtanulta. A nyelvet nemcsak vallási ügyekben, hanem a gyakorlatban is használták: például héberül levelezett a cordóbai kalifátus és a kazár udvar.
Zsidó volt-e Jézus?
Hamarabb kételkedhetünk abban, hogy Jézus létező személy volt, mint abban, hogy zsidó. Mert ha Jézus figuráját csak kitalálták vagy több személyből gyúrták össze, akkor is biztos, hogy zsidó volt. A Jézus-történet ugyanis nem értelmezhető másképp, csakis a zsidó kultúra, vallás, történelem szemszögéből: másképp a Jézusnak tulajdonított cselekedeteknek, az általa elmondottaknak nincs értelmük.
Ha Jézus létező személy volt, akkor persze elvben nem zárhatjuk ki, hogy születését tekintve nem volt zsidó. A származására vonatkozó ismereteink, finoman szólva, amúgy sem állják ki a racionalitás kritikáját. Azonban semmiféle adat nem áll a rendelkezésünkre, melynek alapján komolyan felvethetnénk, hogy ne zsidó lett volna, hanem valami más.
Milyen nyelven beszélt Jézus?
Ennek eldöntésére két módszert követhetünk: a Biblia szövegeit vizsgáljuk, vagy a korabeli viszonyokat.
A Biblia szövegéből kevés biztos dolgot tudunk meg. Az evangéliumokban ugyan találunk olyan megjegyzéseket, hogy valaki ῾Εβραΐδι [hebraidi] vagy ῾Εβραϊστὶ [hebraisti] mondott valamit, de ez esetben ez inkább ’zsidóul’-nak, mint ’héberül’-nek fordítható: magyarul nem világos, hogy a héberre vagy az arámira utal-e.
Az Újszövetség tartalmaz néhány olyan idézetet, mely Jézus eredeti szavait idézi. Ezek azonban evangéliumonként is különböznek, ráadásul problémát okoz, hogy a héber és az arámi viszonylag közeli rokon nyelvek, egyes szavaikat pedig nehéz megkülönböztetni egymástól. Így például a híres Eli, Eli, lama szabachthani ’Istenem, istenem, miért hagytál el engem?’ mondat mindhárom szava problémás. Az eli éppúgy lehet héber, mint arámi. A lama egyértelműen héber, de arámi megfelelője lema lenne: mivel az arámi és a héber írás nem jelöli a magánhangzókat, ha eredetileg ilyen írással jegyezték fel e szavakat – márpedig ha feljegyezték, ez a valószínű – akkor a későbbi görögre átíró személy tette hozzá a magánhangzót. A szabachthani töve egyértelműen arámi, de bekerült a héberbe is.
Már ezek a problémák is arra utalnak, hogy néhány szavas töredékeknek a nyelvét is nehéz megállapítani. Különösen így van ez többnyelvű társadalmakban, ahol az egyik nyelvből a másikba könnyen kerülnek át szavak, kifejezések. Még ha a Jézustól származó idézetek nyelvét pontosabban is meg tudnánk állapítani, akkor is számolnunk kellene azzal, hogy az adott esetben Jézus nem az anyanyelvén beszélt, illetve azzal, hogy akik szavait megőrizték, időközben más nyelvre ültették át.
Célszerűbb tehát a kor nyelvi helyzetéből kiindulni. Mivel a korban mind az arámi, mind a héber közhasználatú volt, biztosra mondhatjuk, hogy ezen a két nyelven Jézus tudott. Ha az anyanyelvére vagyunk kíváncsiak, talán nagyobb az esélye, hogy az arámi volt az. Az nagyon kevéssé valószínű, hogy arámiul nem tudott. Ugyanakkor elképzelhető, hogy olyan környezetben nőtt fel, ahol mindkét nyelvet párhuzamosan használták, és el sem dönthető, mi volt az anyanyelve. Csak egynyelvű társadalmunk elképzelése, hogy valakinek egy kizárólagos domináns nyelve lehet: egy többnyelvű társadalomban lehet több is, és ezek dominanciája egy életút során többször is megváltozhat.
Források
What language did Jesus speak?
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (59):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Kicsit visszatérve a témára: Jézus korában az észak-sémi nyelvek még közel állhattak egymáshoz,egymás dialektuskontiniumai lehettek,így Jézus valószínűleg nemcsak a hébert és az arámit,hanem a kánaánit,a föníciait és a környéken beszélt kisebb-nagyobb szemita nyelveket,nyelvjárásokat is többé-kevésbé megérthette.
@istentudja: A vallás szerint (ha jól tudom,bár nem vagyok vallásos) Jézusnak egyaránt volt emberi és isteni lényege,így tettei,mondanivalója hol az egyik,hol a másik kontextusában értelmezhetőek.
Apropó nyelvek.Látszólag nem mindegy,hogy Jézus milyen nyelven beszélt.Ha létezett,ha az volt akinek hiszik/hisszük,gondot jelentett neki a nyelv?Isten fiának?Ez kérdés?Hiszen ö úgy beszélhetett ahogy éppen akart.Hacsak nem Stephen Howkingnak van igaza,és semmi szükség Istenre.Helyette a feltételezett kvantumfluktuáció is megteszi.Csak tér-idö kell hozzá.Ahhoz meg ki tudja,hogy mi kell:isten,fizikus,vagy filozófus?!Vagy semmi...
@istentudja: "Számomra az a legnagyobb rejtély,hogy miért kezeljük Jézust egyszerü halandóként?!" Tuggyisten...
Számomra az a legnagyobb rejtély,hogy miért kezeljük Jézust egyszerü halandóként?!Ha nem létezett,minden mindegy.De ha igen,akkor nem lehet úgy "kezelni",mintha a sarki füszeresröl lenne szó.Ha Jézus története igaz,úgy nincs lehetetlen.(Akárcsak Amerikában.)Racionalitásunknak semmi köze az "igazsághoz".
@Fejes László (nyest.hu): Elnézést a késésért.Mellesleg nem vagyok elfogult a témában,ezt csak a tisztánlátás kedvéért mondom.A napokban láttam a torinói lepelröl egy müsort.A radiokarbonos dolog megdölt,a lepelnek olyan darabját vizsgálták amit utólag toldottak hozzá.De ha a lepel csupán egy középkori huncutság,akkor sem lesz könnyü megmagyarázni,hogyan készítették.Függetlenül attól,hogy Jézusé volt vagy sem,a lepel önmagában is relytély.Nos, a már említett müsor a lepelre "ráégett" személyt rekonstruálta a legmodernebb számítógépes eszközök segítségével.Hosszas,bonyolult eljárassal elkészítették a háromdimenziós halotti maszkját.Az eredmény:egy harmincas éveiben járó közel-keleti tipusú férfi.A vérzés,vagy nem vérzés,nem kérdés.Egyetlen módon történhetett a dolog:a férfi fényként távozott a lepelböl,innen a lenyomat.A lepel bekötve a helyén maradt.
@tenegri:
PG talán azért nem ismer szláv leleteket, mert nincsenek olyan leletek, amelyek műveltségben meghaladták volna a magyar leleteket.
A szöveg szerintem is zavaros egy kicsit, de lehet hogy csak a felismerés hallatlan súlya miatt nem annyira összeszedetten tudta magát kifejezni. Valójában meg ,ez egy előadás szövegének a leírt változata. Akit érdekel, hogy erre vonatkozóan milyen érvei vannak, akkor ezen előadások megnézése után sokat okosodhat:
www.magyarvagyok.com/index.php?page=videos&sub=search&q=pap+g%C3%A1b
@feri: Azon túl, hogy ennek a szövegnek nagyrészt se füle, se farka, Pap Gábor simán hülyeségeket beszél, nem ismer sem írásos forrásokat, sem régészeti leleteket - de akkor miért nyilatkozik meg a témáról? Meg aztán már elég offtopikok vagyunk itt ezzel :) Ne haragudj, de az én energiám is véges, amit butaságok boncolgatására tudok fordítani, néha regenerálódni kell :)
@tenegri:
"Ha én azt olvasom hogy sclavus, az egyáltalán nem biztos hogy az népre vonatkozik. A sclavusnak ugyanis jelentése van. Azt jelenti, hogy szolga. Ha egyszer leírják, hogy az avaroknak csak kb. 1/5-e volt avar, a többi a kb. 50%-uk sclavus volt, eszébe nem jut, mert ez egy ilyen társadalom volt. Aminek kb. a fele az a sclavusokból volt vagyis a szolgákból. Akkor név szerint már csak olyat említenek népisége tekintetében, akinek egyáltalán volt népisége. Nem tudom érthető-e? Miközben mi egyfolytában ilyeneket olvasunk: "a szláv törzsek", hát könyörgöm a szláv ott kezdődik, ahol törzsi hovatartozás megszűnik. Ilyen nincs hogy "szláv törzs"! Ez körülbelül olyan, mint az a vaskarika, ami tetszik tudni bükkfából készült. Ilyen nincsen! A sclavus az azt jelenti, hogy elvesztette a törzsi hovatartozását. Nem tud betagozódni törzsbe, mert szolgai szerepre kényszerült. Ezért nem tud a nyelve sem szervesen működni, mert a valóságnak mindig csak egy bizonyos részletével találkozik. Az egészre vonatkozóan szókincse sincs. Nemhogy a belső összefüggései meglennének a nyelvének. Tehát el lehet szlávosodni. Na de ez hogy létezik egy birodalom az Északi-tengertől az Adriai-tengerig és innen Kelet felé a Fekete-tengerig, ez, ahogyan Illig és csoportja teljesen logikusan felteszi a kérdést. Akár komolyan veszem azt, hogy ezek törzsek, hogy ezeknek van nemzeti hovatartozásuk, akár nem valami régészeti hagyaték kéne, hogy maradjon utánuk. És kiderül, hogy nincs. De nem úgy nincs, mint ahogy mondjuk előre-hátra datálva csak kitölthető ez az időszak, hanem egyáltalán nincs. Ha egyszer majd megnézzük ezeket a szláv kiadványokat, amikben aztán már tényleg minden szláv. Ott sincs. Egész egyszerűen nem maradt semmi, pedig aztán ők ásnak...
A szláv kérdés kulcskérdés. Ha a nyelvtörténetet tárgyaltuk - emlékezünk még rá -, ceterum censeo az egész szláv jövevényszó kérdést alapjaitól újra kell tárgyalni. Ezek a tanulmányok egyértelműen kimutatják, semmi nyoma nincs olyan szláv műveltségnek Európában, amelytől mi bármilyen kultúrszót át tudtunk volna venni. Ha nem volt elég érthető elismétlem: Nyoma sincs olyan szláv műveltségnek Európában, amitől mi akár egyetlen egy műveltségi szót kölcsönözni is tudtunk volna. Magyarul, itt a hazugságnak egy olyan hallatlan dömpingjével állunk szemben, ami bennünket sújt elsősorban..." (Pap Gábor)
@feri: No comment...
@feri: Az előbb lemaradt a vége:
@feri: "Az un. szláv "jövevényszavak" létezését sokan kétségbe vonják. Az alábbi írásban az ábrázat kifejezés eredetére más magyarázatot találtam:"
A belinkelt írás szerzőjének nem csak hogy halvány elképzelései sincsenek se a nyelvtörténetről, se az etimológiáról, se a legalapvetőbb nyelvészeti ismeretekről, de még az általa idézett szótárt sem tudja használni, az abban levő információkat sem értette meg. Most tekintsünk el attól, hogy az _értelmező_ szótár nem _etimológiai_ szótár - még ha fel is tünteti az egyes szavak eredetét, nem részletezi és indokolja azt, mert nem ez a dolga. De hogy még a szótár egyszerű jelöléseit sem érti (legalább a bevezetőt és jelmagyarázatot elolvashatta volna), hogy fogalma sincs róla mit olvas, azért az ciki (lásd pl. az acél szónál fogalma sincs mit jelent az átvétel irányát jelölő jel, de még az ádámcsutka szónál sem képes értelmezni az eredetjelölést, ami _tükörfordítást_ jelöl). Ha szavak etimológiájára kíváncsi, vegyen csak elő egy _etimológiai_ szótárt, pl. "A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára" elég vaskos mű és kifejezetten szavak eredetéről szól. Ha a növények genetikájára kíváncsi, akkor vajon egy szakácskönyvből fog tájékozódni? Igazából időnként nem tudom eldönteni, hogy te most simán viccelődsz itt velünk és azután jót nevetsz vagy valóban komolyan veszed azt a sok butaságot, amit belinkelsz...
@feri: "Az un. szláv "jövevényszavak" létezését sokan kétségbe vonják. Az alábbi írásban az ábrázat kifejezés eredetére más magyarázatot találtam:"
A belinkelt írás szerzőjének nem csak hogy halvány elképzelései sincsenek se a nyelvtörténetről, se az etimológiáról, se a legalapvetőbb nyelvészeti ismeretekről, de még az általa idézett szótárt sem tudja használni, az abban levő információkat sem értette meg. Most tekintsünk el attól, hogy az _értelmező_ szótár nem _etimológiai_ szótár - még ha fel is tünteti az egyes szavak eredetét, nem részletezi és indokolja azt, mert nem ez a dolga. De hogy még a szótár egyszerű jelöléseit sem érti (legalább a bevezetőt és jelmagyarázatot elolvashatta volna), hogy fogalma sincs róla mit olvas, azért az ciki (lásd pl. az acél szónál fogalma sincs mit jelent az átvétel irányát jelölő "
@Fejes László (nyest.hu): A finnugor származáselmélet is tudomány ?@elhe taifin: A finnugor nyelvrokonság is elég lapos, mégis sokan ezzel foglalkoznak ?
@feri: Kérem, őrizzük meg komolyságunkat. Ennek a portálnak mégiscsak "Nyelv és Tudomány" a címe.
@tenegri: Az un. szláv "jövevényszavak" létezését sokan kétségbe vonják. Az alábbi írásban az ábrázat kifejezés eredetére más magyarázatot találtam:
www.magtudin.org/Kolumban_A%20MEKSZ_torz_hazugsagai_a_magyar_szavak.
Jó lenne tudni, mit jelent mondjuk ,a Nóé név a héberben vagy a Kis név vagy a Sára név! A ház szó eredetére is találtam magyarázatot:
tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=88919
@feri:
Én sem értek hozzá, de szerintem a Föld lapos, és egy hatalmas teknős tartja a hátán. Ennek így kell lennie, mert a régi tudósok is beszámolnak erről.
Az MTA-nak létre kell hozni egy kutatócsoportot a teknős vizsgálatára.
Az Ószövetségi neveket miért is nem az eredeti alakjukban vizsgálod? (חַוָּה stb) Ja, mert akkor így nem lehetne belemagyarázni semmit? :)
A Jákob, visszafelé olvasva bokaj meg már tényleg a legalja,,,,,,
Egyébként tényleg szórakoztató dolgokat szoktál írni :)