A Dávid-csillag
Felismerte volna-e egy középkori zsidó a Dávid-csillagot, és a mai olvasók felismernék-e a zsidóság hagyományos jelképeit? A válasz korántsem kézenfekvő... Cikkünkben még az is kiderül a Dávid-csillagról, hogy nem is csillagnak hívják. Hanem vajon micsodának?
Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a Dávid-csillag ősi jelkép. De vajon mindig is ez az egyszerű formájú ábra volt a zsidóság szimbóluma, vagy ez viszonylag új fejlemény? Egyáltalán mit jelképez a Dávid-csillag – a zsidó vallást, a zsidókat mint népet, vagy valami egészen mást?
(Forrás: Wikimedia Commons / חפי רוקח)
Szerte a világon
A Dávid-csillag olyan kézenfekvő szimbólum, hogy már az ókorban számos kultúra egymástól függetlenül is használta – vagy egyszerű díszítőelemként, vagy valamilyen többletjelentéssel felruházva. Ebben a hatágú csillag hasonlít az általunk korábban bemutatott szvasztikára.
Például Indiában népszerű dekorációs elem ez a fajta csillag, de vallási értelme is létezik. A hinduizmusban a szívcsakra jelképe a lótusz-szirmokkal övezett körbe írt hatágú csillag, a két háromszög a férfi és a női jellegek egyesülésére utal.
(Forrás: Wikimedia Commons / Vishnu.116 / CC BY-SA 3.0)
Újkeletű jelentés
A Dávid-csillag csak a közelmúltban vált a zsidóság szimbólumává. A középkorban a hatágú csillag varázserejű védelmező jelként szolgált, az ötágú csillaggal egyetemben. A kettő sokáig felcserélhető volt, nem volt jelentésük között különbség. Az efféle oltalmazó ábrákat keresztények és muszlimok is előszeretettel használták.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A Dávid-csillag előtt a menóra, a zsidó Templom hétágú mécsestartója volt az általános zsidó jelkép. (A közhiedelemmel ellentétben a menóra ágainak végén nem gyertyák voltak, hanem mécsesek.) Júda (Jehuda) bibliai törzsének jelképe, az oroszlán is gyakran felbukkant mint zsidó szimbólum. A következő, i. sz. 2. századból származó serlegen oroszlánok és menórák is láthatóak:
(Forrás: Wikimedia Commons)
Harci eszköz?
A Dávid-csillag neve héberül meglepetésre nem ’Dávid-csillag’, hanem ’Dávid pajzsa’ (mágén Dávid). Ez a kifejezés a hagyományos imarendben is szerepel. Aki a közösségi Tóra-olvasás után a háftárát, a Tóra-szakaszhoz kapcsolódó prófétai szövegrészt olvassa fel, utána mond egy áldást, amiben Isten mint „Dávid pajzsa” jelenik meg. (A Sámuel imájában, a jelenleg általánosan használt magyar zsidó imakönyvben a 234. oldalon találjuk ezt az áldást.)
Léteztek olyan zsidó legendák, amelyek Dávid király pajzsának különleges védőerőt tulajdonítottak. Arról azonban nem volt a hagyományban egyetértés, pontosan hogyan is festett ez a pajzs, és milyen ábra volt rajta. Mások szerint itt nem egy konkrét tárgyról volt szó, hanem Isten védelmező erejéről; az áldás szövege is inkább erre utal, ráadásul az imákban „az atyák pajzsa” (mágén ávot) kifejezés is előfordul (181. o.).
A fentebb említett varázsjeleket ráadásul sokáig nem is Dáviddal kötötték össze, hanem utódjával, Salamon királlyal. A „Salamon pecsétje” elnevezés a középkorban jelölhette a hatágú és az ötágú csillagot is, ezeket gyakran körbe írták és pontokkal díszítették. A keresztény, zsidó és muszlim körökben egyaránt elterjedt legendák szerint Salamon királynak volt egy pecsétgyűrűje, amivel tudott parancsolni az ártó szellemeknek. Ezen a pecsétgyűrűn szerepelt ötágú vagy hatágú csillag – pontosabban megnevezve pentagramma vagy hexagramma, hiszen egy öt- vagy hatágú csillag még nem feltétlenül olyan formájú, mint ezek a jelképek:
(Forrás: Wikimedia Commons / Jpb1301 / CC BY-SA 3.0)
Mátyás király krónikáiból
Hol kezdték el először kimondottan zsidó szimbólumként használni a Dávid-csillagot? Közép-Európában! A 14. századi prágai és a 15. századi budai zsidókról is feljegyezték, hogy csillagos zászlajuk volt. A prágai zászló fennmaradt, és a ma ismert Dávid-csillag látható rajta. A prágai hitközség pecsétjén ugyanez a jel szerepelt, a mágén Dávid felirat kíséretében.
A budai zászlóról csak szöveges leírás ismeretes, Hanns Seybolt bajor krónikás szerint egyéb díszek mellett Dávid pajzsa vagy címere (Dauid wappen) is látható volt rajta. De elképzelhető, hogy itt még az ötágú csillag is megjelent, ugyanis a szöveg szerint egy truttenfuess is volt a zászlón; a mai németséggel Drudenfuß névvel jelölt szimbólum márpedig a jól ismert pentagramma. Sőt a felsorolást úgy is lehet értelmezni, hogy Dávid pajzsa maga volt a truttenfuess. Erre utalhat egy szintén korabeli, de latin nyelvű leírás is. Jacob Bongars, a pfalzi választófejedelem követe szerint „egy bagolyláb öt karommal” (pes bubonis, quinque aculeis) volt a zászlón. Mindkét forrás említ további csillagokat is, de az nem derül ki, hogy ezek milyen formájúak voltak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Victorgrigas / CC BY-SA 3.0)
Politikai szimbólum
Bécsben a 17. században már egyik oldalukon Dávid-csillagot, másik oldalukon keresztény keresztet viselő határkövekkel jelölték a zsidó negyed határait. A 18. században már számos nyugat-európai országban használták a zsidók saját jelképükként a Dávid-csillagot, de Kelet-Európában javarészt továbbra is csak a korábbi, mágikus funkciójában jelent meg.
A Dávid-csillag mint zsidó szimbólum a 19. században vált bevetté. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a hászkálá, a zsidó felvilágosodás nyomán sok zsidó olyan új jelképet szeretett volna választani a zsidóságnak, ami nem volt erősen vallásos töltetű. A Dávid-csillagnál kötöttek ki, ráadásul ennek az az előnye is megvolt – legalábbis Gershom Scholem, a téma avatott kutatója szerint –, hogy az ekkoriban felvirágzó zsinagógaépítészetben jól lehetett használni ezt az egyszerű geometrikus jelet. A szintén magyarországi eredetű cionista mozgalom, melynek hívei Izrael politikai függetlenségéért és a zsidó bevándorlásért harcoltak, ugyanilyen okokból döntött a Dávid-csillag mellett. Így került később a hatágú csillag Izrael zászlajára is.
Mire a nácik a zsidókat hatágú sárga csillag viselésére kötelezték, addigra már bevett zsidó jelkép volt a Dávid-csillag. Már a középkorban is léteztek hasonló megkülönböztető jelzések – jelvények, övek, nyakékek –, és ezek gyakran sárga színűek voltak, de nem volt hatágú csillag formájuk. Sok országban kellett a zsidóknak csúcsos sárga kalapot hordaniuk, ezt 1555-ben IV. Pál pápa is kötelezővé tette a pápai államban.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Kezeket fel!
A Unicode számítógépes kódtáblázatban is szerepel a Dávid-csillag: ✡.
Habár napjainkban a Dávid-csillag a legtöbbször a zsidóságot jelképezi, azért olykor mások is használják, sőt vannak, akik egyenesen a zsidóktól vették át! Például a karibi szigetállam, Trinidad és Tobago rendőrségének is a Dávid-csillagos a logója, mint a következő rendőrzenekar-videóban is megfigyelhetjük (3:27-nél jól látszik a dobokon, de érdemes az egész videót végignézni, ha szeretjük a vérpezsdítő zenét):
A jelképet valószínűleg egy korábban Palesztína területén állomásozó brit parancsnok választotta a rendőrségnek, még az 1920-as években. Mára mindenesetre már nem kötődik a zsidósághoz.
További olvasnivaló, felhasznált irodalom
Angol nyelvű blog rengeteg Dávid-csillagos képpel
A budai zsidók Mátyás király (1458-1490) és Beatrix esküvőjén
Scholem, G. (1963/1995): Dávid pajzsa: Egy jelkép története. In: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Válogatott írások I. Budapest: Atlantisz. (Bendl Júlia ford.)
A menóra hat ágú a hanuka meg nyolc. a középső nem ág hanem maga a tartó gerince amire szintén mécses vagy gyergyta került.
Eleve nem is lapos, sík formája volt hanem térbeli vagyis körbe a gerinc körül csak a rombolás utáni elleposodott formáját tartották meg.
@fhb
a hanukiah az 8 agu es nem kilenc!!a kozepso-(samash) nem szamit bele!
a menorah het agu!!egyik se ugyanaz mint a masik!!
nos a szo "maguen" dovid nem csillagot,hanem PAJZS-ot jelent!!
vagyis! maguen dovid=dovid pajzsa!
@scasc: Bizonyára a hét napjaival együtt vették ezt is át az ókori Mezopotámia jelképtárából, a csillagászati és asztrológiai naptár kellékeiként, ahol ez az akkoriban ismert hét bolygó (a Nap, a Hold, a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és a Szaturnusz) szimbóluma volt. (A Szaturnusz - a hetedik - a szombat.) Akkortájt a judaizmus is még politeista (vagy egy másik szóval élve "pogány") vallás volt (egy a kis városállamok helyi vallásai közt).
@scasc: Röviden: Nincs rá magyarázat.
Hosszan: Természetesen ezer magyarázat van rá, ahogy arra is, mit szimbolizálnak a biblia által előírt díszek rajta, de egyik magyarázatról sem lehet kijelenteni, hogy igen, ez érvényes.
A legelfogadottabb értelmezés az, hogy a teremtés 7 napja miatt 7 ágú a gyertyatartó.
A biblia ennyit ír róla:
A mécstartó
31Készíts színaranyból mécstartót. A mécstartó, a lába és a törzse legyen megmunkált arany. Kelyhei - a bimbó és a szirom - vele egy darabból legyenek. 32Hat ág jöjjön ki oldalaiból, három az egyik oldalból, három a másik oldalból. 33Mindegyik ágon legyen három mandulavirág alakú kehely, bimbóval és szirommal: mind a hat ágon, amely a mécstartóból kinyílik. 34Magán a mécstartón legyen négy mandulavirág alakú kehely bimbóval és szirommal. 35Egy-egy bimbó legyen két-két ág tövén, mind a három helyen, mind a hat ág alatt, amely a szárból kijön. 36Bimbói és szirmai egy darabból legyenek, egy darab megmunkált tiszta aranyból. 37Csinálj hozzá hét mécsest. A mécseseket úgy kell ráhelyezni, hogy az előtte levő teret megvilágítsák. 38A hozzájuk tartozó koppantók és hamutálak is legyenek tiszta aranyból. 39Egy talentum tiszta aranyat használj fel a mécstartóhoz és kellékeihez. 40Vigyázz, hogy a szerint a minta szerint készítsd el, amelyet a hegyen mutattam neked.
(Móz2 25:31-40)
Nemrég a Gömör megyei Malach (Malah) település nevéről szóltam, melyről IV. Béla király 1243-ban kelt adománylevelében történik először említés. Ugyanitt szerepel ez a szövegrész is: [a határ] a Záh-nemzetség határával érintkezve jut el Somkúthoz. Felmegy a Veternyik oldalába, ahol fákon vannak a határjelek: néhányukba Salamon kertjének [hortus Salomonis] jegye van bevésve.
Mi volt (lehetett) Salamon kertjének jegye? - tud nekem ebben valaki segíteni? Bevallom őszintén, én először az ötágú vagy hatágú csillagra gondoltam...
Köszönöm a segítséget.
@fhb: Hogy a Chanukija miért 9-ágú tudtam. (Azt nem, hogy nem menóra a neve).
Viszont mindamellett, hogy a menóra a Templom kelléke volt, van magyarázat arra, hogy miért 7-ágú? (Azon kívül, hogy a 7-es szinte mindenüt misztikus szám)?
@scasc: A menóra 7ágú gyertyatartó és a jeruzsálemi Szentély kelléke volt.
Amikor a Makkabeus felkelés győzelmével megszűnt a szeleukida uralom, a Szentélyt is újra kellett szentelni (a szír-görögök megszentségtelenítették). A menóra mécseseit olivaolajjal töltötték meg, de amikor megtisztították a szentélyt, egyetlen korsó sértetlen pecsétű olajat találtak. Egy korsó olaj egy napi adagot tartalmazott, viszont a kóser lámpaolaj elkészítése 8 napot vesz igénybe. Ekkor történt az isteni csoda és az egy korsó olaj nyolc napra elegendő volt, amíg elkészült a kóser olaj.
Ennek a csodának az emlékére lett ünnep Chanuka (a szó maga egyébként felszentelést jelent), ami 8 napig tart és minden nap gyertyát (mécsest, lámpást, fáklyát stb.) gyújtanak, hogy emlékezzenek a csodára. Mivel a csoda a menórával kapcsolatos, ezért a hanukai gyertyatartót szokás menóra-formájúra készíteni. 8 napos ünnep, de a gyertyatartó 9 ágú, mert van egy ún. szolgagyertya, aminek a segítségével meggyújtják a többi gyertyát és ez magasabban is van, hogy annak a fényét használd, ne pedig a csodára emlékeztető (és ezért profán célra, világításra nem illő) gyertyákat.
Ennek a gyertyatartónak nem menóra a neve, hanem Chanukija.
@scasc: A hanukai mécsest nem is menórának hívják. :D De majd ezt a Bogi elmagyarázza szerintem ha idenéz.
Nos, igen. A Salamon pecsétje számtalan kisebb közelkeleti muzulmán (inkább török, mint arab) állam viselte a középkorban.
Dávid pajzsa talán olyasmi jelentésátvitel, mint az angolban a coat of arms 'címer' < 'hadi viselet'. Hogy a pajzs "természetes" viselője volt a címerdísznek, onnét is tudjuk, hogy mái napig pajzsalakúak a címerek.
Engem inkább az érdekelne hogy a szimbólum-menóra miért 7-ágú? A legismertebb kultikus hanukka-menóra ugyanis 9 mécsest visel...