0:05
Főoldal | Rénhírek

Először és utoljára szólalt meg a nép nyelvén az elnök

Tunézia elnöke, Zine El Abidin Ben Ali tunéziai arab nyelven szólt országa lakóihoz – de már későn: beszéde után fel kellett kötnie a nyúlcipőt. De mit is jelentett ez a kétségbeesett lépés a többnyelvű Tunéziában?

nyest.hu | 2011. január 24.

Szokás az arabról mint egyetlen nyelvről beszélni, valójában azonban több arab nyelv van, bár ezek kétségtelenül hasonlítanak: a távolság közöttük körülbelül olyan, mint a szláv vagy az újlatin nyelvek között. A nagy különbség az, hogy míg a szláv és újlatin nyelveknek saját standard változatuk és írásbeliségük van, addig az arab nyelvek egyetlen közös standardot, az úgynevezett modern standard arabot használják.

A köztársaság kikiáltásáról szóló híre egy tunéziai lapban (1957 július 26.)
A köztársaság kikiáltásáról szóló híre egy tunéziai lapban (1957 július 26.)
(Forrás: Wikimedia commons)

A modern standard arab nyelvtana – apróbb eltérésektől eltekintve – lényegében megegyezik a korán nyelvével, az úgynevezett klasszikus arabéval, de szókincse modernizált, sok olyan jövevényszót és kifejezést használ, mely a klasszikus arabban ismeretlen. Az arab világban a helyzet tehát olyan, mint ha az újlatinok és a szlávok ma is a latin, illetve az ószláv nyelv modernizált szókincsű változatát használnák az irodalomban, az újságokban, a tévében stb. Kétségtelen, hogy bár ez a nyelv szintén arab, minden mai arab anyanyelvű számára mégis idegen, az iskolában elsajátítandó nyelv.

Tunézia nyelvei

Tunézia hivatalos nyelve a modern standard arab, de a tunéziaiak többségének anyanyelve a tunéziai arab. Ez az arab nyelv igen közel áll a máltaihoz, illetve a kelet-algériai és nyugat-líbiai arabhoz, de lényegében minden algériai, líbiai, sőt, marokkói arab beszélő számára elég jól érthető. Ugyanakkor jelentősen eltér a klasszikus és a modern standard arabtól, amelyet viszont szinte mindenki ismer, hiszen az iskolában ezt tanítják.

Tunézia zászlaja
Tunézia zászlaja
(Forrás: Wikimedia commons)

A franciának ugyan semmilyen hivatalos státusza nincs Tunéziában, de rendkívül széleskörű szerepe van: megjelenik a sajtóban, az üzleti életben, az oktatásban. (A középiskolában a természettudományos tantárgyakat franciául oktatják!) A legtöbb tunéziai beszél franciául. A francia erős hatást gyakorolt a tunéziai arabra: rengeteg francia szót vettek át.

Szintén jelentős szerepe van az olasznak: Olaszország közelségének és a tunéziai olasz közösségnek köszönhetően az olasz is széles körben ismert nyelv.

Van Tunéziában berber nyelvű kisebbség is.

Nyelvpolitika Tunéziában

Mint említettük, Tunéziában egyedül a standard arab hivatalos nyelv. Írott formában a tunéziai arab igen ritkán jelenik meg: képregényekben, reklámszlogenekben. A szépirodalomban is ritkán használják, tipikusan inkább párbeszédekben, míg a narrátor a standard arabot használja: hasonlít ez ahhoz, ahogy a magyar irodalomban gyakran nyelvjárásban beszélő szereplőket beszéltetnek. Ritka kivételnek számít a tunéziai közmondások gyűjteménye vagy A kis herceg tunéziai arab fordítása.

Tunéziai hirdetés: a fehér szlogen tunéziai, a kék ajánlat modern standard arab nyelven.
Tunéziai hirdetés: a fehér szlogen tunéziai, a kék ajánlat modern standard arab nyelven.
(Forrás: Wikimedia commons)

A tévében a hírek és a dokumentumműsorok klasszikus arab nyelven szólalnak meg, de a helyi gyártású filmek és sorozatok nyelve a tunéziai arab.

A köztársaság első elnöke, Habib Burgiba (elnök: 1957–1987) szívesen szólalt meg mind a klasszikus, mind a modern standard, mind a tunéziai arab nyelven, sőt, franciául is. Sőt, használta ezek keverékét is.

Habib Burgiba
Habib Burgiba
(Forrás: Wikimedia commons)

Azonban amikor Zine El Abidin Ben Ali átvette a hatalmat, rögtön első beszédében a legtisztább klasszikus-standard változatot használta. A nyelvi váltásnak politikai jelentősége is volt: egy új korszak kezdetét volt hivatott jelezni: az elitista berendezkedés szimbólumává vált.

A tunéziai arab megítélését jelzi annak az amerikában tanult nyelvésznek az esete, aki visszatért Tunéziába, hogy ott egy egyetemi állást foglaljon el. Mivel korábban publikált néhány cikket a tunéziai arabról, új kollégái megvádolták a kari szenátus előtt, hogy szégyenbe hozta a tunéziai népet azáltal, hogy azt terjesztette róluk: az arabnak egy olyan romlott és helytelen változatát használják, melyet a cikk példái tükröznek.

A januárban kitört felkelés komolyságát mutatta, hogy az elnök felhagyott a csaknem másféltizedes gyakorlattal, és tunéziai arab nyelven szólalt meg. (Igaz, egyes szakértők szerint így is egy relatíve magas stílusrétegben, néhány standard, a tunéziaiban nem használatos szóval és nyelvtani formával tűzdelte meg beszédét.) Ez azonban már nem hatotta meg a tömeget, az elnöknek mennie kellett.

Zine El Abidin Ben Ali
Zine El Abidin Ben Ali

Remélhető, hogy Tunéziában demokratikus változások indulnak meg, és ezek kétségtelenül magukkal hozzák a nyelvi helyzet változását: azaz a tunéziai arab használati körének bővülését. Ez azonban aligha jelentheti a klasszikus és modern standard arab jelentős visszaszorulását.

Források

Ben Ali speaks in Tunisian "for the first time"

Language and Politics in Tunisia

http://en.wikipedia.org/wiki/Tunisia#Language

http://en.wikipedia.org/wiki/Tunisian_Arabic

http://en.wikipedia.org/wiki/Modern_Standard_Arabic

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (7):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2011. január 24. 14:15
7 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Igazad van, értelmezés kérdése. Én eltérést szoktam használni, mert szerintem az kevésbé félreérthető (a laikusok számára), de ez persze csak az én magánvéleményem.

11 éve 2011. január 24. 14:01
6 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: De hát nyilvánvalóan nem földrajzi értelemben esik szó a változatok közötti távolságról! Bevett dolog a változatok közötti távolságról beszélni abban az értelemben, hogy azok nyelvtana, szókincse mennyire tér el egymástól! Ha a kasztíliai és a katalán vagy a magyar és a manysi közötti távolságról beszélünk, nyilván nem földrajzi értelemben tesszük, nem is lenne értelme ilyen jellegű kérdést feltenni! Másfelől ilyen alapon az eltérést is értelmezhetnénk térbeli eltérésnek...

11 éve 2011. január 24. 13:35
5 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Ha jól értem, a "távolság"-gal itt inkább a nyelvváltozatok közötti eltérések mértékére utaltál (vagy utalt a cikk szerzője). Ugyanis a távolság nem feltétlenül jelent eltérést is: pl. a spanyolországi és az ecuadori spanyol között hatalmas a távolság, mégsem okoz nekik problémát egymás megértése. :) De lehet, hogy én értettem rosszul.

11 éve 2011. január 24. 12:53
4 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: "bár talán szerencsésebb lett volna a "távolság" helyett az "eltérés" szó használata".

Ez érdekes. Miért lett volna szerencsésebb?

11 éve 2011. január 24. 12:26
3 El Mexicano

A probléma szerintem is nagyon érthetően meg van fogalmazva a cikkben (az arab nyelvjárások közötti eltérésekre valóban az újlatin nyelvek közötti eltérésekkel szoktak példálózni; bár talán szerencsésebb lett volna a "távolság" helyett az "eltérés" szó használata).

Az ilyen nyelveket szokás egyébként makronyelvnek nevezni.

elmexicano2010.blogspot.com/2010/12/dialektuskontinuum-es-makronyelv

11 éve 2011. január 24. 11:43
2 Fejes László (nyest.hu)

@qsoe: Az első esetben kétségtelenül igaza van, ezt javítottam is.

A második kifogása viszont aligha helytálló. Ha az szerepelne, h "a szláv és az újlatin nyelvek között", akkor valóban félreérthető lenne, ez a megfogalmazás azonban aligha érthető úgy, hogy "a távolság közöttük körülbelül olyan, mint az orosz vagy a francia között". Mivel olvasóink között lehetnek, akik csak a szláv vagy csak az újlatin nyelvek közötti távolság megítélésében rendelkeznek tapasztalattal, érdemes volt mindkét csoportot megemlítenünk.

Elismerő szavait köszönjük.

11 éve 2011. január 24. 11:01
1 qsoe

"Mint említettük, Tunéziában egyedül a standard arab hivatalos nyelv. Írott formában igen ritkán jelenik meg: képregényekben, reklámszlogenekben."

Ez úgy hangzik, mintha a standard jelenne meg csak képregényekben. A szövegkörnyezet alapján viszont inkább az ellenkezőjét gyanítom.

"Szokás az arabról mint egyetlen nyelvről beszélni, valójában azonban több arab nyelv van, bár ezek kétségtelenül hasonlítanak: a távolság közöttük körülbelül olyan, mint a szláv vagy az újlatin nyelvek között. "

Ez meg olyan, mintha akkora lenne a távolság a tunézia arab és a standard közt, mint az orosz és a francia közt. Tisztább lett volna csak az egyik csoportot említeni.

Remek az oldal, de kicsit több lektorálás nem ártana.