0:05
Főoldal | Rénhírek
Osztályok, csettintőhangok, tónusok

Két tévhit az afrikai nyelvekről

Primitívek-e az afrikai nyelvek? Korántsem, sőt a magyar nyelvtanulókat az őrületbe is kergethetik. Nyelvtani és kiejtésbeli érdekességek csettintőhangos dallal és szuahéli Miatyánkkal! Összeállításunkból az is kiderül, kik beszélnek Afrikában germán nyelvet.

Takács Boglárka | 2011. január 7.

Párduc, oroszlán, gorilla, makákó, bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdió, szavannák, fekete nők. Afrikáról hasonló sztereotípikákban gondolkodunk. Ha lehet, az afrikai nyelvekről még ennél is kevesebbet tudunk. És gyakran azt is rosszul.

Ó-ó-ó-ó Afrika...
Ó-ó-ó-ó Afrika...
(Forrás: Wikimedia commons, Twice25, Rinina25)

Az egyik tévhit: Afrikában „afrikaiul” beszélnek

Talán a leggyakoribb hibás elképzelés, hogy Afrikában mindenki valamiféle hasonló „törzsi” nyelven beszél, „afrikaiul”. Ezzel szemben a valóság az, hogy Afrikában is van számos egymással kölcsönösen érthetetlen nyelv és nyelvcsalád, nagyobb változatosságban, mint Európában.

A tévhit valószínűleg két forrásból eredhet. Az első, amikor egyszerű pongyolaságról van szó, és a „valamelyik afrikai nyelv”-ből így lesz „afrikai nyelv”. Az emberek mindenhol hajlamosak a tőlük távol eső kultúrákat összemosni – például mi magyarok az „afrikai népmesék” szófordulatot nem érezzük furcsának, de az „európai népmesék”-kel kapcsolatban rögtön értetlenkednénk, hogy akkor ezek most német mesék, vagy oroszok, esetleg magyarok?

A második forrás pedig az, hogy valóban létezik egy afrikai nyelv, amit „afrikai nyelv”-nek hívnak! Ez az afrikansz (afrikanszul afrikaans), eredetileg a Dél-Afrikában élő holland telepesek, a búrok nyelve. A tizenhetedik században vált el a hollandtól, és a mai napig kölcsönösen érthető vele, habár kicsit nehézkesen. A következő videóban afrikansz nyelvű beszéd és ének hallható:

A mai afrikansz beszélők csak részben a búrok leszármazottjai. (A boer holland szó jelentése egyébként „paraszt”.) A Fokföldre érkezett más európai bevándorlók nagy része átvette a hollandoktól a nyelvet, sőt, ők hamarosan többen is lettek, mint a búrok, akik keletre vándoroltak és ott alapítottak több különböző államalakulatot – ezek ma már nem léteznek, a britek a huszadik század elején elfoglalták őket. A terület különböző brit kolóniáinak egyesítésével jött létre Dél-Afrika, először még brit gyarmatként, majd 1961-től független államként. Az országban ma 49 millióan élnek, ebből 6 millióan afrikansz anyanyelvűek. Közülük mára számosan feketék, sőt a fekete-fehér vegyes származásúak nyolcvan százalékának szintén ez az anyanyelve.

Afrikansz beszélők népsűrűsége. A keleti vörös folt Pretoria és Johannesburg környéke, az egyik egykori búr állam területe.
Afrikansz beszélők népsűrűsége. A keleti vörös folt Pretoria és Johannesburg környéke, az egyik egykori búr állam területe.
(Forrás: Wikimedia commons)

A másik tévhit: az afrikai nyelvek primitívek, nagyon egyszerűek

Az imént láthattuk, hogy Afrikában beszélnek európai eredetű nyelvet is, tehát akkor a hollandoknak is „primitív”-eknek kellene lenniük. De emellett még beszélnek Észak-Afrikában több sémi nyelvet – például az arabot a maga számos dialektusával –, ebbe a nyelvcsaládba tartozik többek között a héber, a Biblia nyelve. (Izrael egyébiránt az Afrikai-kőzetlemezen található, úgyhogy akár azt is idesorolhatjuk.) Ezek a nyelvek európaiak számára is ismerősek, és nem szoktuk „primitív”-nek gondolni őket.

Jó, jó, mondhatnánk, de mi van azokkal a nyelvekkel, amiket a fekete afrikaiak beszélnek? Azok biztos nagyon egyszerűek, nem? (Itt lehet elsütni egy unga-bungás viccet, de reméljük, olvasóink nem tesznek ilyet.)

Épp ellenkezőleg! Ezek a nyelvek számos a nyelvtanulókat hangos zokogásra késztető tulajdonsággal bírnak. Mint azt korábban kifejtettük, a nyelvek „bonyolultsága” általánosságban attól függ, milyen nyelveket beszélünk már, igazából mindegyik egyforma bonyolult. (A legnehezebben tanulható nyelv valószínűleg a szentineléz, mert a próbálkozókat a szentinelézek egyszerűen megölik. De ők nem Afrikában laknak.)

Most terjedelmi okokból csak néhány rövid példára tudunk kitérni. Az biztos, hogy nekünk, magyaroknak az újdonság erejével hatnak a többek között a bantu nyelvcsaládra jellemző főnévi osztályok. Például a szuahéliben tíznél is több ilyen osztály van; a számukat a kölönböző nyelvtanok eltérően határozzák meg. Minden főnév besorolható valamelyik osztályba, és ennek megfelelően kell toldalékolni, illetve más nyelvtani elemeket – például mellékneveket – vele egyeztetni. Ilyen osztályok például a növények, a gyümölcsök, vagy a valamiben benne található dolgok (!) nevei... de még mielőtt elbíznánk magunkat, vannak olyan osztályok is, amelyeket nem köt össze semmilyen hasonló jelentéstartalom. Minden egyes szóról muszáj tudni, hogy milyen osztályba tartozik (olyan ez, mint a német derdie–das), enélkül még azt se tudjuk mondani, hogy „Finom ez az étel” vagy „Magyar vagyok, nem turista”. (Már ha akarunk ilyeneket mondani egy szuahéli beszélőnek.)

Például így néz ki egy szuahéli mondat, magyar fordítással és szószedettel (a kötőjeleket csak az érthetőség kedvéért tettük bele, a szuahéli helyesírás szerint nincsenek ott):

Wa-toto wa-tano wa-na-kuja = Öt gyerek jön.

M-WA-gyerek M-WA-öt M-WA-JELEN-jönni

Rejtvény. A példa alapján hogyan mondjuk azt szuahéliül, hogy „gyerek”? Az olvasó itt ellenőrizheti magát, egy másik, angol nyelvű weblapon pedig maga is variálhatja a toldalékokat. (Példamondatunk is innen van.)

A M-WA nevű főnévi osztályba tartoznak a személyeket megnevező szavak. Egyes számban m- vagy mw- előtaggal jelölik őket, többes számban wa- val.

Mindennek örömére hallgassuk meg a Civilization IV nagyszerű szuahéli nyelvű főcímdalát! Ezt a stratégiai játéksorozatot egyébként is ajánljuk minden Afrikát kedvelő embernek: a nemrég megjelent ötödik részben például az általunk korábban bemutatott Szongai birodalommal is leigázhatjuk a világot.

Ha már a főnévi osztályokon túltettük magunkat, jönnek a tónusok. Tonális nyelvek azok, ahol a hangmagasság és hangkontúr is lehet jelentésmódosító szerepű. Az afrikai nyelvek nagy része ilyen, habár pont a szuahéli az egyik kivétel (de a rokon nyelvei már tonálisak). Már korábban írtunk a magyarok számára igen nehezen tanulható vietnamiról, ami egy ázsiai tonális nyelv, de nagy előnye, hogy írásban jelölik a tónusokat. Az afrikai nyelvek közül viszont soknak a gyarmatosítók alkották meg a mai helyesírását. Ahogy ezt már a gĩkũyũ nyelv kapcsán bemutattuk, amilyen különbségeket az európaiak nem hallottak, azok kimaradtak...

Még ennél is többet küzdhetünk a Kalahári-sivatag környékén beszélt khoiszan nyelvcsalád tagjainak helyes kiejtésével, ezek a nyelvek ugyanis csettintő hangokat tartalmaznak. Vagy ott van például a xhosa, ami egy olyan bantu nyelv, amiben vannak főnévi osztályok, tónusok és – khoiszan hatásra – csettintő hangok is! Ne gondoljuk, hogy a xhosa valamiféle apró és senki által sem ismert nyelv; nyolcmillió anyanyelvi beszélője van. Végezetül nézzük meg Miriam Makeba dél-afrikai énekesnő klasszikus videóját, amiben xhosa esküvői dalt énekel (afrikansz felirattal!):

A dal megtekinthető felirat és kommentár nélkül, de jobb hangminőségben is.

Források

Mohamed, M. A. (2001): Modern Swahili Grammar. Nairobi: East African Educational Publishers.

Szuahéli kvíz a Zürichi Egyetem Általános Nyelvészeti Tanszékétől (angol nyelven)

Wikipédia

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. január 7. 16:39
5 Olman

Csettintős hang oktató video: www.youtube.com/watch?v=31zzMb3U0iY

8 éve 2011. január 7. 16:20
4 Fejes László (nyest.hu)

@Roland2: Valóban lehetett volna említeni ezeket is, Afrika nyelveire még biztos visszatérünk. De az arabot a szerző példaként említi...

@torokem: Nehéz megmondani, hogy a nyelvek mikor „válnak el” egymástól. Erről a kérdésről már írtunk itt: www.nyest.hu/hirek/nyelvek-szuletese-es-terjedese, illetve itt: www.nyest.hu/hirek/hat-tevhit-a-magyar-nyelvrol

Nem egészen értem, a búrokkal kapcsolatban mi a probléma, hiszen a cikk sem állítja, hogy a búrok csak hollandok voltak. (Egyébként kis etimológiai bonbonként hozzátehetem, hogy búr szó a magyar pór megfelelője.)

Az ötletet köszönjük, megfontoljuk.

8 éve 2011. január 7. 15:35
3 torokem

Azért azt nem hinném, hogy az afrikánsz már a 17. sz.-ban levált a hollandról, ahogy a cikkben szerepel, hiszen Van Riebeeck & co. eleve csak 1652-ben alapította meg a kolóniát (amit a VOC /Kelet-Indiai Társaság/ 18. sz. végi megszűnéséig rendszeresen útba ejtették a VOC hajói). Egy-két évtized elég lett volna ahhoz, hogy "leváljon" az egyik nyelv a másikról? Egyébként: külső-belső nyelvészetileg mit jelent az, hogy az egyik nyelv leválik a másikról? Mikor lehet azt mondani, hogy: na, most.

A "búr" szó pedig komoly jelentésváltozáson ment keresztül. Kezdetben valóban azt jelentette, hogy '(holland) paraszt' (mert a telep lakói nagyrészt valóban földműveléssel s kisebb mértékben letelepedett állattartással foglalkoztak, hogy el tudják látni a VOC hajóit ), de, ahogy a cikk is utal rá, ezekhez az ősbúrokhoz:) csatlakoztak mások is: német megreformáltak, és hugenották is, őket is a "búr" névvel illették, s a Grote Trek (Goort Trek) idején már ezeknek a leszármazottai, egy "kevert" népcsoport vándorolt keletre a britek elől. Tehát azok az eu-i bevándorlók, akik nem britek vagy nem a britekkel jöttek, búrok.

(Bocs a kevert népcsoport miatt, nyilván majd 'minden népcsoport az, csak a kontextus miatt fontos volt ezt hangsúlyozni.)

Egyébként érdekes a cikk; cikkötlet: az afrikai egy-két-többnyelvűség.

8 éve 2011. január 7. 14:58
2 Roland2

Nem szeretném kritizálni a szerzőt,de az afroázsiai nyelvcsalád tagjai közül csak az arabot és a hébert (amit csak kisebb közösségek beszélnek a földrészen) említette,holott több száz kisebb-nagyobb afroázsiai nyelvet beszélnek Afrikában ( etio-sémi nyelvek,kusita nyelvek,.berber,de még az óegyiptomi is az volt).

Szerintem erről pár szót írni kellett volna.

(Lehet,hogy én nem vagyok elég tájékozott,de úgy tudom,Észak-Afrikában a sémi nyelvek közül csak az arabot beszélik {itt lehet vitatkozni,hogy az egyes dialektusokat,változatokat egy nyelvnek tekintjük-e vagy sem},a berber nyelvek afroázsiai nyelvek,de nem sémi nyelvek)

8 éve 2011. január 7. 12:48
1 El Mexicano

Ezeket a "főnévi osztályokat" tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mint a nyelvtani nemeket az indoeurópai nyelvekben, csak sokkal több van belőlük (ha jól értem).