Európa saját sémi nyelve
A máltai nyelv több szempontból is különleges: ez az egyetlen sémi nyelv Európában, és az egyetlen sémi nyelv, amit latin betűkkel írnak. 1936 óta Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), és 2004 óta az Unió hivatalos nyelve is. Arabos hangzása és rengeteg jövevényszava teszi érdekessé.
A máltai nyelv több szempontból is egyedi: ez az egyetlen sémi nyelv Európában, és a sémi nyelvek közül is az egyetlen, amit latin betűkkel írnak. A máltai az arab nyelv magrebi dialektusaiba tartozó nyelvjárás, amely azután fejlődött önálló nyelvvé, hogy a keresztesek elfoglalták a szigetet, és a máltai arabok áttértek a keresztény hitre. 1936 óta Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), és 2004, Málta EU-csatlakozása óta az Unió hivatalos nyelve is. A legutolsó adatok szerint körülbelül 330 ezren beszélik: nagy részük Máltán, de élnek kivándoroltak az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában is, akik még mindig használják a nyelvet.
(Forrás: Wikimedia Comons)
Egy kis nyelvtörténet
A máltai nyelv első írásos említése 1364-re datálódik, amikor is katániai bencés apostolok arról számoltak be, hogy nem tudnak apátságot alapítani Máltán, mert nem értik a nyelvüket. Az első máltai nyelvemlék az Il Cantilena, amely egy 15. századból származó költemény, az első máltai szótárat pedig egy francia lovag készítette 1640-ben. 1584-ben Pasquale Vassallo, egy dominikánus fráter máltai és olasz dalgyűjteményt adott ki, de a kötet csak egy évet „élt”, ugyanis állítólagos obszcén tartalma miatt a spanyol inkvizíció áldozatául esett. Jelenleg a vallettai könyvtárban körülbelül 750 ezer 16-18. századi könyv rohad – szó szerint, ugyanis nincs pénz a restaurálásukra.
A máltai nyelvtörténeti besorolása a történelem folyamán többször változott. Kezdetben azt gondolták, hogy a pun nyelvek valamilyen leszármazottja, később berber nyelvnek gondolták, a fasiszta Olaszországban pedig egyértelműen az olasz egy dialektusaként volt számon tartva.
Latin betűs ábécé
A latin betűs ábécéjük nagyjából az angolban is használt betűket tartalmazza, de van egy pár különleges példány is a készletben. Ilyen például a ħ, amit csak szóeleji pozícióban ejtenek, a szó belsejében néma marad. A għ náluk hasonló digráf, mint a magyarban például a gy, ejtése az arab torokból ejtett g-nek felelne meg, ha ejtenék, de mára már csak etimológiai jelentősége van. Az s-t természetesen sz-nek mondják, az x-et pedig s-nek, így ha a hangulatos kis halászfaluba, Marsaxlokkba akarunk eljutni, marszaslokk után érdemes érdeklődnünk.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Érdekes jövevényszavak
Málta fordulatos történelme a nyelvben is lecsapódott, ami leginkább a szókincsben érhető tetten. A máltai szavak 52%-a olasz, 32%-a arab, 6%-a angol, míg a maradék nagy része francia eredetű. A legalapvetőbb hétköznapi kifejezések nagy része is francia vagy olasz hangzású: bonġu 'jó reggelt', bonswa 'jó estét', grazzi 'köszönöm', skuzani 'elnézést'. A valamely újlatin nyelvet beszélők számára egyes bonyolultabb kifejezések, mint a Ġeografikament, l-Ewropa hi parti tas-superkontinent ta' l-Ewrasja 'Geográfiailag Európa az Eurázsiai szuperkontinens része' kis utánagondolással érthető, míg az egyszerűbbek, mint az Ir-raġel qiegħed fid-dar 'Az ember a házban van' egyáltalán nem. Ez nyilván azért van, mert az ősibb szavak arab eredetűek, míg az újabbak között több a jövevényszó. Ami szókincs tekintetében nagyon érdekes: az istent úgy mondják, hogy alla, és emellé nagyon katolikusok...
Egy pár további jövevényszó:
ismétel – irrepeta;
relatív – relattiv;
elhagy, elmegy – telaq;
színész – attur;
agresszió – attakk;
döntés – decinsjoni;
papír – karta;
béke – paci;
toll – pinna;
királynő – regina.
(További érdekességeket lehet találni az online angol-máltai szótárban)
A határozott névelő az olaszhoz hasonlóan il, ami a névszóhoz kötőjellel kapcsolódik: il-mera 'a tükör'. Ha az utána következő főnév vagy melléknév magánhangzóval kezdődik, akkor csak egy sima l marad: l-orizzont 'a horizont'. Viszont ha a főnév a c, d, n, r, s, t, x, ż vagy z betűk valamelyikével kezdődik, akkor a névelő mássalhangzója hasonul: it-tipjip 'a dohányzás', ix-xitan 'a sátán', iz-zalza 'a szósz'.
Sémi alaktani rendszer
A jövevényszavakat a nyelv jól integrálta az alapvetően sémi alaktani rendszerbe. A névszók három számot: egyes, kettős és többes számot különböztetnek meg. A kettős számot (másnéven duálist) a párban levő dolgokra használják, például: id 'kéz' > idejn 'kezek'. A többes szám képzése történhet szóvégi toldalékkal (Malti 'máltai' > Maltin 'máltaiak', omn 'anya' > omnijiet 'anyák', ajruplan 'repülőgép' > ajruplani 'repülőgépek'), vagy ún. belső képzéssel, amikor a szó belsejében történik változás (dar 'ház' > djar 'házak', but 'csomag' > bwiet 'csomagok', ktieb 'könyv' > kotba 'könyvek'). Ez utóbbi közös sémi jelenség, ami a névszóknál az úgynevezett tört többes számot hozza létre a többi sémi nyelvben is, pl. héber: rōkēb 'lovas' > rekeb 'lovasok', szír: qǝrītā 'falu' > quryā 'falvak', arab: qarya > qurā. A sémi nyelvek legszembeötlőbb közös alaktani jellegzetessége az úgynevezett mássalhangzós gyökrendszer megléte, ami azt jelenti, hogy a szavak alapjelentését az általában három mássalhangzóból álló gyök hordozza, és a különböző szóalakokat magánhangzók és mássalhangzós képzők belepakolásával kapjuk meg. Tipikus arab példa a ktb 'írás' gyök, amiből a következő szavak állnak elő: kitāb 'könyv', kutub 'könyvek', maktaba 'könyvtár', kātib 'író'. Mint a fentebbi példákból láthattuk, ugyanez a gyök a máltaiban is megvan. Továbbá az is leszűrhető a máltai példákból, hogy a nyelv életében régebbi, arab eredetű főnevek többes száma többnyire az ősi arab belső képzéssel áll elő, míg a fiatalabb jövevényszavak inkább a szóvégi toldalékot kapják.
A háromféle számjelölőn kívül két nyelvtani nemet is megkülönböztet a máltai nyelv. A hímnemű főnevek általában mássalhangzóra vagy u-ra, a nőneműek pedig i-re és a-ra végződnek. Vannak persze kivételek itt is: a papa 'pápa' és a már említett alla hímneműek, míg a ruh 'lélek' és a qalb 'szív' nőneműek.
Az igeragozás szintén az arabot követi, vagyis a mássalhangzós gyökbe toldódnak be a ragok. Az ige kettős számot már nem különböztet meg, és nincs nembeli megkülönböztetés a többes szám harmadik személyben. A szokásos ktb példánál maradva:
írok – nikteb;
írsz – tikteb;
ír (nőnem) – tikteb;
ír (hímnem) – jikteb;
írunk – niktbu;
írtok – tiktbu;
írnak – jiktbu.
Nyelvhasználat napjainkban
A sémi alapoknak köszönhetően a máltai nyelv hangzása teljesen arabos, amiből a laikus hallgató elég sűrűn kihall bizonyos angolból, olaszból vagy franciából ismerős szavakat. Mivel a máltaiak nagy része kiválóan beszél angolul (bár egyes helyiek szerint egyre rosszabbul), és nagyon sokáig az volt a hivatalos nyelv, sokszor előfordul viszonylag hétköznapi szituációkban is az úgynevezett kódváltás (code-switching), amikor keveredik a két nyelv.
A helyi kocsmában például a fociról teljesen kevert nyelven beszélnek egymással, főleg azért, mert jó pár éve ottrekedt angolok, skótok és ausztrálok is járnak oda...
Források:
Basic Maltese Grammar by Grazio Falzon
Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, 1999.
@scasc: Az Allah szó szó szerint azt jelenti,h. "az Isten" ,az 'al-ilah' szóösszetételből.Biztos hogy van olyan szó,hogy allah,általánosabb jelentésben is ? Nem csak tulajdonnévként él ( az egyetlen isten/ Isten neve ) ?
"Ami szókincs tekintetében nagyon érdekes: az istent úgy mondják, hogy alla, és emellé nagyon katolikusok..."
Ez teljesen általános az arab keresztényeknél is, nem meglepô. Az arab allah is egyszerûen istent jelent, az Allah pedig az Egyisten tulajdonneve ('Isten').
elhagy, elmegy – telaq;
Ez nem jövevényszó, hiszen a lq sémi gyök. A magyar börtönszlengbe lelép, börtönből megszökik jelentéssel került be (telachra lép) jiddis közvetítéssel. A jiddisbe pedig a héberből került.
A határozott névelőt nem tűnik szerencsésnek épp az olaszhoz hasonlítani az arab említése nélkül, hisz mind alakjában, mind működésében egyezik az arabbal (azaz világosan arab eredetű), míg az olasszal csak egy bizonyos esetben mutat felszíni hasonlóságot.