0:05
Főoldal | Rénhírek
A felszarvazott Mózes

Félrefordítások bibliai héberből

Nem rossz vicc, hanem komoly kérdés: mi a közös az egyszarvúban, a rénszarvasban, a hangyaoroszlánban, a baziliszkuszban és Mózesben? A válasz pedig a következő: mindannyian szerepeltek bibliai témájú félrefordításokban!

Takács Boglárka | 2010. november 12.

A Biblia számos vallás alapja, de a hívek többsége nem beszéli a Biblia eredeti nyelveit, így szükség van fordításokra. A fordítás azonban sohasem tökéletes, néha pedig egészen elképesztő hibák is becsúsznak. Élnek-e a Közel-Keleten rénszarvasok és egyszarvúak? Mik azok a dudorok Mózes fején? Hogyan kerültek a középkori bestiáriumok legendás lényei a szent szövegbe?

Reém rejtélyes állat

Sok problémát okozott a fordítóknak a reém (רֶאֵם) nevű állat, ami kilenc helyen fordul elő a héber Bibliában. Az a szövegkörnyezetből több helyen kiderül, hogy szarvai vannak, de a részletek homályban maradnak. Más sémi nyelvek szókészlete alapján úgy gondolják a kutatók, hogy vagy az Oryx leucoryx rendszertani nevet viselő antilop volt a reém, vagy pedig a mára kihalt Bos primigenius, magyar nevén az őstulok. Íme néhány ma is használt magyar fordítás, az első az előbbire, a második az utóbbira példa:

Sámuel imája zsidó imakönyv: “Úgy ugrándoztak, mint a borjú, Libanon és Szirjon hegye, mint az ifjú antilop.”

Károli Gáspár Bibliafordítása: “És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.”

(Zsoltárok könyve 29:6)

Eddig minden teljesen jó és érthető: még ha nem is teljesen biztos, hogy pontosan ezek a megfelelő állatok, de legalább éltek a Közel-Keleten akkoriban. Van olyan magyar fordítás is, ami egyszerűen meghagyta a héber reém nevet, például ilyen a zsidó IMIT Biblia. De vannak, akik egészen szokatlanul oldották meg a feladatot... Lássuk ugyanezt a passzust a klasszikus angol King James Bibliából: “He maketh them also to skip like a calf; Lebanon and Sirion like a young unicorn.”

Bizony, ez az unikornis, avagy egyszarvú! Hogyan került egy képzeletbeli élőlény a szövegbe? A görög Septuagintát hibáztathatjuk, ebből került a hiba a latin Vulgatába, majd innen számos más nyelvű változatba. Nem tudjuk, honnan ered a tévedés; elképzelhető, hogy egy kétszarvú állat – akár az őstulok, akár valamilyen antilop – oldalnézetből lerajzolva egyszarvúnak látszott, és ez tévesztette meg a fordítókat. Ennél talán még furcsább, hogy (legalábbis a Sámuel imája szerint) léteztek olyan korai magyar változatok is, amelyekben a reém mint rénszarvas szerepelt!

Oryx dammah, egy rokon antilopfaj. Oldalról tényleg úgy tűnik, mintha egy szarva lenne...
Oryx dammah, egy rokon antilopfaj. Oldalról tényleg úgy tűnik, mintha egy szarva lenne...
(Forrás: Wikimedia commons, Waddey felhasználó)

Szarvas zsidók

Nemcsak az állatvilágban okoztak problémát a szarvak a fordítóknak: a Vulgata szerint magának Mózesnek is szarvai voltak! A Kivonulás könyvében (34:29) olvasható a kérdéses szakasz, mai katolikus fordításban a következőképp szól: “Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyrőla tanúság két kőtáblája Mózes kezében volt, amikor lejött -, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre ragyogott, mivel vele beszélt.” (a Szent István Társulat Bibliája)

Itt szó sincs semmiféle kinövésről. Mi van az eredeti szövegben? Ott a kárán or pánáv (קָרַן עוֹר פָּנָיו) kifejezés szerepel, ami egyszerűen annyit tesz, hogy sugárzóan fénylett az arca bőre. A tévedés oka, hogy a kárán ige azt jelenti, sugárzik, viszont a magánhangzók nélkül ugyanígy írt keren főnév jelent sugarat és szarvat is! A kárán mint ige csak egyszer fordul elő a Bibliában, de a zsidók hagyományosan fényjelenségként értelmezték ezt a szövegrészt és nem „szarvadzás”-ként. A Vulgata fordítója, Jeromos ezt nem tudta, vagy pedig egyénieskedni próbált (az általa használt latin szó is ritka), mindenesetre a következő megoldással élt: “Cumque descenderet Moyses de monte Sinai, tenebat duas tabulas testimonii, et ignorabat quod cornuta esset facies sua ex consortio sermonis Domini.”

Azaz Mózesnek szarvak voltak a fején – sőt, egyenesen az arcán. A keresztény Európában egészen a reneszánszig fennállt ez a tévhit! (Itt megtekinthető ez a rész számos különböző Bibliában.) Amikor viszont közismertté vált, hogy egyszerű fordítási hibáról van szó, számos művészt kimondottan ez a baki ihletett meg, például Michelangelót:

Michelangelo Mózese
Michelangelo Mózese
(Forrás: Wikimedia commons)

Giorgio Vasari olasz művészettörténész szerint a római zsidók tömegével jártak nézni a szobrot; mi csak zárójelben tesszük hozzá, hogy valószínűleg remekül szórakoztak.

A két változatot ravaszul kombinálja Bern óvárosában a Mózes-szökőkút, ahol a próféta fejét szarvformájú fény veszi körül:

Mosesbrunnen
Mosesbrunnen

Biblia mint bestiárium

A különböző középkori Bibliákban helyenként egészen szürreális lények is megjelennek. Egy korábbi összeállításunkban írtunk a hangyaoroszlánról, de más hasonló mitikus állatok is szerepelnek a fordításokban. Ilyen például a tűzkakas (cockatrice), amely John Wycliffe angol prédikátor Bibliájából került be számos más szövegbe, például a már említett King James Bibliába is. A Vulgatában a hasonló basiliscus szerepel, tehát lehet, hogy Wycliffe innen vette.

Mi az a tűzkakas? Olyan szárnyas baziliszkuszféle, amely kakastojásból kel ki és béka kelteti. Aki emberfiára ránéz, az azonnal szörnyethal. „Ilyen állat márpedig nincs” – és tényleg! Mégis sorra születtek a hasonló passzusok, példánk Ézsaiás/Izaiás/Jesájá könyvéből (11:8):

"And a yonge soukyng child fro the tete schal delite on the hole of a snake, and he that is wenyd schal putte his hond in the caue of a cocatrice." (Wycliffe Biblia)

"And the sucking child shall play on the hole of the asp, and the weaned child shall put his hand on the cockatrice' den." (King James)

"And the sucking child shall play on the hole of the asp: and the weaned child shall thrust his hand into the den of the basilisk." (Douay-Rheims angol katolikus Biblia, a Vulgata nyomán)

"És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:" (Károli Gáspár)

Az eredeti héber cifóni (צִפְעוֹנִי) egyfajta mérgeskígyót jelent, a modern fordítások többsége viperát, kígyót, más efféléket tartalmaz. A mitikus baziliszkuszról jóval később elneveztek több trópusi gyíkfajtát is, de ezeknek a bibliai baziliszkuszhoz semmi köze.

Basiliscus plumifrons a Dvůr Králové-i állatkertben. Nem ilyenek szerepelnek a Bibliában.
Basiliscus plumifrons a Dvůr Králové-i állatkertben. Nem ilyenek szerepelnek a Bibliában.
(Forrás: Wikimedia commons)

Merészebb olvasóinknak ajánljuk a lolmacska nyelvű Bibliát! (Egyszarvúval, viszont mérges izékkel és fénylő arcú Mózessel.) További cicák:

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. augusztus 15. 16:42
3 menasagh

...a biblia vagy ha úgy jobban tetszik a tora vagyis Mózes könyvei nem héber nyelven íródtak, ugyanis Mózes nem héberül beszélt és azok sem akikkel a sivatagba menekült.

...héberre csak másolták.

6 éve 2013. január 23. 16:11
2 Krizsa

Kit érdekel, hogy milyen művészeti-liturgikus kultúra épült már rá?

A héberre Mózes szarvai aligha, mert

(ne legyenek idegen istenek előtted: értsd "emberfeletti" hősök-vezérek-példaképeid sem lehetnek)

abszolút tiltott az emberábrázolás.

A liturgia meg keresztény imarend, mi köze ehhez a héber szövegnek??? Ha van eredeti és megtaláltad a félrefordítást, akkor helyesen fordítod le és kész.

6 éve 2013. január 23. 13:47
1 Bennó

Kedvelt téma, de a Biblia esetében az ún. fordítási problémák maguk is gyakran részévé váltak a hagyománynak, ma már nem olyan egyszerű azt mondani, hogy "elrontotta" ez és ez a változat ezt meg azt. (Mert mihez képest?)

Aztán meg a modern filológia éppen a héber szöveg esetében egészen a közelmúltig az ún. maszoréta szöveghagyomány bűvöletében élt, és ahhoz képest állapított meg fordítási hibákat, amíg lassan (tegnapra) világossá nem kezdett lenni, hogy pl. pont a cikkben is idézett Vulgata (és persze a Septuaginta) olyan értelmezési hagyományokat őriz ezeken a helyeken nem ritkán, melyek MEGELŐZIK korban a maszoréták szövegkritikai bázisát.

Arról a nüanszról nem beszélve, hogy ezekre a szöveghelyekre azóta másfél-kétezer éves művészeti-liturgikus kultúra épült stb. Sok ezer éves szövegek esetében a "fordítási hiba" terminus tehát erős óvatossággal kezelendő, legfeljebb enyhén bulváros címadásként állja meg a helyét.... :)

A témáról éppen "Mózes szarva" kapcsán van egyébként egy kitűnő tanulmánya Földváry Miklós ifjú liturgiatörténész-biblikus filológusnak, amely kellő körültekintéssel és közérthetően foglalja össze a problémát:

class-phil.elte.hu/sites/default/files/profilok/foeldvarymiklosistva

Ajánlom minden érdeklődőnek, nem bánja meg, ha elolvassa (talán egy árnyalattal szakszerűbb annál, amit a témában laikusok szívesen olvasnak, de megéri a fáradságot).