Lengyelek: közös genetikai ős vagy baráti kötelék?
„Polak-węgier dwa bratanki, i do szabli i do szklanki”. A lengyel-magyar barátság kétsorosán kívül is sok minden tanúskodik a két nép történelmi jó viszonyáról. Írásunkban ennek leghíresebb állomásait elevenítjük fel a lengyelekkel kapcsolatos sztereotípiák és szabad asszociációk számbavétele és egy kis lengyel nyelvtan után.
Régóta jó barátainkként és szövetségeseinkként tartjuk számon a lengyeleket. Aligha akad valaki akár a magyarok, akár a lengyelek között, aki ne tudna erről a barátságról – mint az látható, még versikébe is foglalta mindkét nép a jó viszonyt. No de mit tudunk valójában kedves barátainkról? És milyen előítéleink voltak vagy vannak velük kapcsolatban?
Ami rögtön eszünkbe jut a lengyelekről…
A kiskacsa. A lengyelekkel kapcsolatos első élményeink a koragyermekkorig vezetnek vissza bennünket. Egészen a kiskacsáig a fekete tóban, aki éppen anyjához készül, ugye: Lengyelországba.
Koniec filma. Akik még emlékeznek az Esti Mesékre, azok biztos, hogy ismernek legalább két lengyel fiút: Lolkát és Bolkát, (lengyelül Lolek i Bolek). Sőt, minden bizonnyal arra a lengyel szóra is emlékeznek ezek az egykori nézők, hogy „koniec”. A testvérpár a lengyelek nagy nemzeti büszkesége, és a retro jegyében most sorozatban jelentetik meg a könyvkiadók a róluk szóló történeteket. És ha már az esti meséknél tartunk, jegyezzük meg, hogy lengyel mese volt a felejthetetlen Varázsceruza és a Rex című sorozat is.
(Forrás: iStockphoto)
Dwa bratanki. Amit még a lengyelekről minden magyar jó eséllyel tud az az, hogy „polak-węgier dwa bratanki, i do szabli i do szklanki”, vagyis hogy „lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát.” Ezt a kis versikét elsősorban koccintások kíséretében lehet megtanulni egy későbbi életszakaszban, amit esetünkben vagy magyar borral, vagy lengyel vodkával lehet megejteni, és a lengyelek is pont olyan jól ismerik, mint mi (sőt). Ilyen versikéje – már ami két nép történelmi barátságát örökíti meg – állítólag nincs másoknak, szóval egyedül állunk e téren. Érdemes a koniec filma mellett ezt a kétsorost is megtanulni, mert nagy hatást érhetünk el vele a lengyeleknél.
Bem apó. Az egyik leghíresebb magyar szabadságharcos a lengyel Bem József. Népszerűségét Petőfihez fűződő atyai jóindulatának is köszönheti, amiről a költő számos versében megemlékezik. Népszerűségét mutatja a kedveskedő „apó” megnevezés. A későbbiekben teret, szobrot, iskolát is bőven neveztek el a tábornokról.
(Forrás: MTI reprodukció)
Pápa. A világ legismertebb lengyele, Karol Wojtyla II. János Pál néven vált ismertté. Azt mondják, ő minden idők legismertebb és legkedveltebb pápája. Nekünk már csak azért is kedves, mert ő avatta szentté a magyar Kingát és Hedviget.
(Forrás: MTI/Szebellédy Géza)
És amit még illik tudni a magyar-lengyel barátságról…
Nem véletlenül közismert a versike, lengyel-magyar barátság valóban létezik – történelmileg. Állítólag már a középkorban is létezett egy egyértelmű „misztikus” barátságtudat, amit a dinasztikus vegyesházasságok is erősítettek: például a Jagelló Ulászló és Nagy Lajos lánya, Hedvig közötti. Jadwiga a lengyelek kedvenc királynője lett (1384–1399), aki hozományba kapott ékszereiből segítette a krakkói egyetemet és keresztény hitre igyekezett téríteni a litvánokat, amiért aztán szentté is avatták. A trónon később Báthory István követte (1576-1586), aki kitűnő diplomatának bizonyult, gazdasági virágzás és hadászati sikerek fémjelzik uralkodását. Külön cikket érdemelne, hogy a hadviselés okítása keretében olyan szavakat is ajándékozott a lengyeleknek, mint gierek (fegyverhordó gyerek), szabla (szablya), szereg (sereg/sor), és karwasz, ami a páncél karnál található részét jelöli, vagyis a karvast.
A barátság következő dicsőséges állomása az 1848-49-es forradalom és
Segítsen a Nyestnek és nyerjen!
Kedves olvasó! Mi, a Nyelv és Tudomány szerkesztői és szerzői, igyekszünk minél érdekesebb, színesebb, izgalmasabb tartalmat, cikkeket, híreket kínálni önöknek. Az is fontos számunkra, hogy az oldalt az önök igényei szerint fejlesszük.
A nyest.hu éppen ezért első alkalommal vesz részt Magyarország legnagyobb online kutatásában, amelynek célja, hogy a honlapok felmérjék látogatóik internethasználati jellemzőit, szokásait, véleményét.
Amennyiben véleményével alakítani szeretné a nyest.hu fejlesztési irányvonalát, vagy ha nyerni szeretne az 400 ezer forint összértékű nyeremények közül, vagy ha egyszerűen csak szívesen segítené munkánkat, kérjük, szánjon rá egy fél órát, kattintson az alábbi linkre és töltse ki a kérdőívet!
szabadságharc. Lengyel származású hősei közül Bem tábornokot és Henryk Dembiński altábornagyot mindenki ismeri. Ők a levert poznani felkelés lengyel vezetői közé tartoztak, akik itt kerestek menedéket, és Kossuth örömmel fogadta a nagy harci tapasztalattal rendelkező lengyeleket.
A II. világháborúban, amikor a németek lerohanták Lengyelországot, több mint százezer menekült érkezett az amúgy német szövetséges Magyarországra. A fogadtatást jól jellemzi, hogy itt ingyenes orvosi ellátásban részesültek, iskolákat létesítettek számukra és – amíg lehetett – védelmet nyújtottak számukra a náci Németországgal szemben is.
A rendszerváltás előtt aztán a lengyelek és a magyarok bizonyultak a legrebellisebbnek a szocialista régióban. ’56-ban szolidaritási hullám söpört végig Lengyelországon az október 23-i forradalom kapcsán (amelynek egyik fő helyszíne egyébként a Bem szobor volt). Igaz, ezt a szolidaritást a ’80-as évek lengyel válsága idején nem viszonoztuk. Ez „bratankiságunk” egyik legsötétebb pontja: a lengyelellenes propaganda – amely azt hirdette, hogy a sztrájkok oka a lengyelek lustasága, aminek az árát Magyarország fogja megfizetni – célt ért. Ez volt a lengyeleken való viccelődések ideje is. A magyar és a lengyel ellenzék azonban ezekben az időkben is jó viszonyt ápolt, szamizdat kiadásban jelentek meg az ’56-os magyar és a katyńi történésekkel kapcsolatos írások.
A rendszerváltásban aztán megint mindkét nép éllovasnak számított, és ma NATO- és EU-tagként megint szövetségesek vagyunk. 2006-ban Győrben felavatták a lengyel-magyar barátság emlékművét, 2007-ben pedig az Országgyűlés és a Szejm ( a lengyel parlament) úgy döntött, hogy március 23. a lengyel-magyar barátság napja lesz.
Egy újabb kutatás szerint nem véletlen ez az erős vonzalom. Genetikai kutatások igazolni igyekeznek egy körülbelül 10 ezer évvel ezelőtti közös őst. Ezt az R1a1 kromoszóma igazolná, amely a mi népeinkben fordul elő leggyakrabban: 56-60% közötti.
…és a nyelvről úgy általában
A lengyelek (polacy) a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, közeli rokonaik a szlovákok és a csehek, legközelebb mégis a Németországban élő szorbokhoz állnak. 50 millióan élnek világszerte, ebből 37 millióan Lengyelországban, de sok lengyel él az USA-ban, Kanadában, Brazíliában, a csatlakozás óta pedig jelentős számban költöztek Írországba és az Egyesült Királyságba. Magyarországon is jelentősnek nevezhető lengyel kisebbség él. Külön érdekesség, hogy a Miskolchoz közeli Istvánmajorban található – sokáig szlovákként számon tartott – lengyel nyelvszigetnek több száz éves múltja van, az ott élő emberek egy régi lengyel nyelvjárás örökösei és ápolói.
A lengyel típusát tekintve ragozó nyelv, hajlító sajátságokkal. Bonyolult ragozási rendszere van rengeteg szabállyal és bőséges kivétellistával, ami nagyon megnehezíti a nyelvtanulók dolgát. Az ábécéjük latin betűs. Nekünk legfurább belőle az „sz”, amit a magyarban „s”-nek ejtünk és az „s”, ami természetesen a magyar „sz” megfelelője. Van ezen kívül kilenc speciális karakterük. Ilyen az egyedi „ą” és „ę”, ami nazális o-nak és e-nek hangzik, ezért mondjuk Wałęsa lengyel politikus nevét például magyarosan [valenszá]-nak. Az ő nevén egyébként megtanulhatnánk az „áthúzott l” ejtését is, ami rövid u-ként írható le, olyasmi, mint az angol „w”.
További nehézséget okoznak a magyar nyelvtanulóknak a „ś”, „ć”, dź és a „ź” hangok, amelyek az „s”, „cs”, „dzs” és a „zs” speciális, lágy változatai. Az „ń” viszont „ny”, a „ż” sima „zs” hang. Ha még azt is megtanuljuk, hogy a „ch” az simán „h” (Lech), a „rz” kiolvasva „zs” (Andrzej), a az „ó” viszont „u” (így lesz „vudka” a „wódka”), már nagyjából tudunk is lengyel szöveget olvasni. Igaz, ez valószínűleg nem lesz könnyű, mert magyar ember számára a lengyel nyelv (język polski) egyszerűbb mondatai is nyelvtörőnek számítanak. Ez a szlávoknál gyakori mássalhangzó torlódások miatt van, és nem csak nekünk okoz nehézséget. Maguk a lengyelek is megküzdenek egy-egy nehezebb mondattal. Íme, egy nyelvtörő:
W Szczebrzeszynie chrząszcz brzmi w trzcinie.
Fonetikusan nagyjából: v scsebzsesinye hzsonscs bzsmi v tstyinye.
Magyarul: Szczebrzeszynben a bogár zümmög a nádasban.
@Pesta: Bizony ez nehéz kérdés. A lengyel morfofonológia felől nézve valóban a s - ś, c - ć, z - ź alkot párt. A cikk inkább arra utal, hogy ezeket a magyar füül melyik magyar hangokkal azonosítja leginkább.
Bár a ć-t a [ty]-nek is hallhatjuk...
„További nehézséget okoznak a magyar nyelvtanulóknak a „ś”, „ć”, dź és a „ź” hangok, amelyek az „s”, „cs”, „dzs” és a „zs” speciális, lágy változatai.”
Mások szerint ezek az sz, c, dz és z lágy változatai. :)