Hogyan hálózzuk be a világot? – a franciák tippje
Tudja Ön, hogy az angol mellett melyik az egyetlen olyan nyelv, amelyet a világ összes országában tanítanak? Melyik az a nyelv, amely 200 millió beszélőjével a 9. legelterjedtebb nyelvnek számít a világon? Természetesen a francia, ami – bár sokat vesztett régi dicsőségéből – még ma is féltve őrzi dominanciáját. De vajon mit véd valójában a francia állam? A nyelvét vagy inkább az abból származó bevételt?
Jóllehet mára az angol kiszorította egykori vezető pozíciójából, a francia nyelv és kultúra továbbra is nagy tiszteletnek örvend az egész világon. A második világháború óta megháromszorozódott a franciául beszélők száma, és brüsszeli álláspályázatoknál ma labdába sem rúghatunk, ha nem beszélünk franciául. A francia eredet gyakorlatilag minden művészeti ágban garancia a sikerre, legyen szó filmről vagy dalról, filozófiai tételekről vagy festményekről, a francia gasztronómia csodáiról nem is beszélve.
És a franciák tesznek is azért, hogy ez így legyen: pénzt és energiát nem sajnálva öntudatosan őrzik és terjesztik nyelvi és kulturális kincseiket.
Jog és nyilvános nyelvhasználat
A franciáknál a nyelvvédelmi törvény alapja 1994 óta az alkotmány hivatalos nyelvre vonatkozó szakasza. Ez kitér a reklámokra, az üzletek, középületek és közforgalmú közlekedési eszközök felirataira is. Előírja, hogy ezeknél elsődleges a francia nyelv használata, idegen nyelvű szövegek esetében pedig szükséges a francia fordítás alkalmazása.
Ez alól némileg kivételt képeznek a cégnevek és az árujelzők: a költségvetési szervek és közszolgáltatók csak akkor alkalmazhatnak idegen árujelzőt, ha annak nincs francia megfelelője. Nem vonatkozik a francia jogszabály a jellegzetes vagy különlegességnek számító külföldi eredetű termékek megjelöléseire. A törvény szankciói a figyelmeztetéstől a pénzbírságig terjednek. A pénzbírság összege a reklámok összköltségéhez viszonyítva azonban meglehetősen alacsonynak számít, ez pedig sokszor lehetetlenné teszi a törvény betartatását.
A törvény egyik cikkelye azt is lefekteti, hogy a munkaszerződések csak franciául szövegeződhetnek. Így azok a külföldi cégek sem köthetnek idegen nyelven szerződést alkalmazottaikkal, amelyeknél esetleg az angol vagy más a munkanyelv. Mindemellett a belső szervezeti és működési szabályzatoknak is el kell készülniük francia változatban, és az idegen nyelvű sajtókiadványok esetében is kötelező a tartalom rövid francia összefoglalása.
Az 1994-es törvény egyik legvitatottabb pontja a Franciaországban megrendezett nemzetközi kongresszusokra, szemináriumokra vonatkozó rendelkezés. E szerint ezeken az alkalmakon kötelező a francia nyelv használata – pontosabban a francia résztvevők csak anyanyelvükön szólalhatnak fel, és az események dokumentációját vagy rövid összefoglalását is el kell készíteni francia nyelven.
A liberális Kanada
A Québecben élő franciák közel 40 évvel ezelőtt elérték, hogy az angol mellett a franciát is hivatalos nyelvvé nyilvánítsák. A kétnyelvűség törvényi előírásainak betartására úgynevezett nyelvrendőrséget hoztak létre.
A többnyelvűség ilyen módon történő törvényi szabályozása a mai napig megosztja a kanadaiakat. Egy friss felmérés szerint a fiatalok, illetve általában a francia anyanyelvűek számára továbbra is fontos ez a rendelkezés – míg az angol anyanyelvűek ezután sem tartják pozitívumnak a többnyelvűséget.
Elképesztő összegek és a Google-mizéria
Közismert, hogy a franciák milliárdokat fordítanak kulturális és nyelvi kincseik megőrzésére. Decemberben Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy összesen 4,5 milliárd eurót szán a nagysebességű országos internethálózat kiépítésére és a kulturális javak megőrzésére, 750 millió eurót pedig a múzeumi és könyvtári anyagok, illetve a mozgóképállomány digitalizálására különítenek el. És az sem kizárt, hogy a könyvkiadók támadásai ellenére a Google is szerepet kap ennek megvalósításában.
Januárban ezenkívül Sarkozy kormánybizottságot állított fel annak kidolgozására, miként tudna részesedni a francia állam az internetes reklámokból származó bevételekből. Az államfő emellett komoly erőfeszítéséket tesz, hogy a versenyfelügyelet felülvizsgálja a Google amerikai óriáscég domináns piaci helyzetét.
„Beszélni csak francia”
Ezek alapján úgy tűnik, Voltaire gondolata ma is él: „Európa minden nyelve közül a franciának kell a legelterjedtebbnek lennie, mert ez a nyelv valamennyi közül a legtisztább és legvilágosabb”. A franciák folyamatosan arra törekszenek, hogy növeljék a franciául tanulók számát, és élénkítsék a partnerországok érdeklődését a francia kultúra iránt. Ennek érdekében a francia háttérintézmények számtalan csereprogramot, művészeti együttműködést kínálnak.
Ezzel párhuzamosan felmérések igazolják, hogy a franciák meglehetősen rosszul állnak az idegen nyelvekkel. Pedig az egyébként gyenge angol nyelvtudásáról híres Nicolas Sarkozy sokszor hangsúlyozza, hogy legalább egy idegen nyelvet mindenkinek beszélnie kellene. Még vésztervet is kilátásba helyezett a siralmas helyzet javítására.
Beszélni mindenki francia!
A Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) kétévente csúcstalálkozót tart, ahol a közös célokról, tevékenységekről tárgyalnak. A szervezet a francia nyelvet használó országok összefogásának fóruma, de nyitott a tágabb civilizációs, kulturális, egyben politikai és gazdasági érdekközösség kialakítására is. Ma már 55 állam és kormány teljes jogú tagjaaz OIF-nek, és 13 állam van megfigyelői státuszban. Magyarország 2004 óta vesz részt megfigyelőként a közös munkában.
A szervezet külön akciótervet is kidolgozott belga, luxemburgi és természetesen francia finanszírozással. Így működik például a „Többéves Akciótervet a Francia Nyelvért az Európai Unióban” című program. A 2002-ben létrejött kezdeményezés legfontosabb célkitűzése, hogy támogassa az uniós és tagállami hivatalnokok, fordítók, tolmácsok, diplomaták, állandó képviselők, valamint az újságírók franciatanulását. Csak ennek a programnak köszönhetően ma már több mint 11 000 ember tanul franciául szerte a világban.
Források:
Hatályba lépett a ,,nyelvvédelmi törvény”. Freshfields Bruckhaus Deringer, 2002. március
www.francianyelv.hu/hirek/itthonrol/283-toebb-mint-nyelv-politika.pdf
http://www.origo.hu/nagyvilag/20070207folytatodik.html
http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_1999_02/cikk.php?id=81
http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=JEEIVG
http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/michel-soignet-a-francia-nyelv-mar-nem-kzd-az-angol-ellen
http://www.francianyelv.hu/francia-kultura/hires-franciak/373-jeanne-moreau-80-eves.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Frankof%C3%B3nia
http://index.hu/tech/jog/2010/01/08/google-adot_tervez_franciaorszag/