A leghasznosabb nyelvek
Bármilyen nyelv tanulása hasznos lehet, azonban az egyenlőek között is vannak még egyenlőbbek: egyes nyelvek tanulásába fektetett energia hamarabb, busásabban vagy éppen biztosabban térül meg. Milyen nyelven tanuljunk 2010-ben Magyarországon?
Nemsokára összecsapnak az érvek, hogy kell-e akár egy diplomásnak is tudnia valamilyen nyelven – most azonban lépjünk túl ezen a kérdésen, és nézzük meg, mik a leghasznosabb nyelvek.
(Forrás: Wikimedia commons)
Természetesen kétségtelen, hogy Magyarországon leghasznosabb nyelv a magyar, hiszen ez az a nyelv, amellyel a legkönnyebben elboldogulunk. Élünk azonban azzal a feltételezéssel, hogy azok, akik e sorokat olvassák, már tudnak magyarul. Az sem különös meglepetés, hogy ha valakit a munkaadója most küldött öt évre Albániába, annak bizony nagyon hasznos lesz az albán nyelv ismerete. Azonban nem biztos, hogy egy hasonló máltai kiküldetés miatt már érdemes máltaiul tanulnunk (hacsak nem a tanulás puszta öröméért) – Máltán ugyanis könnyen elboldogulunk az angollal is. Arra azonban fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a leghasznosabb nyelv kiválasztása sokban függ egyéni helyzetünktől. Az alábbiakban mégis arra az esetre adunk tanácsot, ha még fogalmunk sincs, mit hoz a jövő, de a lehető legfelkészültebben szeretnénk rá várni.
1. Angol
Lehet, hogy az olvasó valamilyen eredetibb ötletet várt, de sajnos itt nem sok helye marad a kreativitásnak. Az angol tulajdonképpen nem választási opció: angolul tudni kell. Bármikor megeshet, hogy egy olyan terméket vásárolunk, amelyhez csak angol leírás van (függetlenül attól, hogy Magyarországon elvben kötelező magyar nyelvű használati utasítást mellékelni – de ha külföldön olcsóbban vehetjük meg ugyanazt, kár akár 30%-kal többet fizetni a fordításért), vagy olyan programot szeretnénk használni, melyhez nem készült magyar fordítás. Ha egyszerűen külföldre szeretnénk menni nyaralni, az angol az, amellyel a legbiztosabban megértethetjük magunkat. Az angol hasznosságát tovább is sorolhatnánk, de ezt már mások is megtették. Szerencsére azonban további érvek is felhozhatók az angol mellett: az, hogy nagyon is alkalmas arra, hogy először tanult nyelv legyen.
Szokás beszélni könnyebben és nehezebben tanulható nyelvekről, de általában véve mégis azt mondhatjuk, hogy aki nagyon jól meg akar tanulni bármilyen nyelven, annak körülbelül egyformán nehéz utat kell megtennie. Különbség lehet például abban, hogy a nyelvtanulás melyik szakasza a nehéz. Az angol a tanulás kezdetén viszonylag könnyű, már néhány mondatszerkezetet és szót megismerve is elkezdhetünk kommunikálni. Persze később, bizonyos összetett mondatoknál már igen bonyolult szerkezeteket kell elsajátítanunk, de addigra már a nyelvtanulásba is belejövünk – és nem is fontos mindannyiunknak, hogy erre a szintre eljussunk.
(Forrás: Wikimedia commons)
A másik nagy előnye az angolnak, hogy az angolul beszélők általában igen toleránsak az idegen akcentussal és a nyelvi hibákkal szemben. Hozzá vannak szokva, hogy sokan beszélnek hibásan angolul, ezért kevéssé vagyunk kitéve annak, hogy kigúnyoljanak minket kiejtésünkért vagy szedett-vedett mondatainkért. (Erre inkább számíthatunk honfitársainktól, akik árgus szemmel figyelik, miért szólhatnak le minket.)
Az angol tanulhatóságát az is segíti, ami hasznossá teszi: angolul minden van. Bármilyen téma érdekel bennünket, arról angolul biztosan találunk olvasnivalót. Akarva-akaratlanul folyamatosan angol nyelvű szövegekbe ütközünk, életünk ébredéstől lefekvésig angolórává válhat. Persze ma már az interneten keresztül a „ritkább”, „kisebb” nyelvekhez is találhatunk olvasnivalót, de egy nyelven sem tölthetünk le annyi filmet, mint angolul.
Elsőként tehát mindenképpen angolul illik megtanulni, ha az angoltudásunkat már kielégítőnek tartjuk, vagy egyszerűen kíváncsiak vagyunk más nyelvekre is, akkor vágjunk bele más nyelv tanulásába.
2. Német, spanyol, francia, olasz
Melyik nyelv jöhet jól?
Előre nem számíthatjuk ki, melyik nyelv miért lesz számunkra hasznos. Emma (27) egy multinacionális cégnél pályázott meg egy állást. Önéletrajzába beírta, hogy finnül is tanult. A cég lecsapott rá, de idővel kiderült, hogy finn tudása nem elegendő annak a munkakörnek a betöltésére, amelybe felvették. Mégsem bocsátották el, hanem más pozícióba helyezték, ahol angol és olasz nyelvtudását használhatta. Ezt a munkakört azonban másképp talán meg sem kapta volna, mivel olaszul és angolul tudó jelentkezők bőven voltak.
Ez a négy nyelv hasznosságát tekintve körülbelül azonosnak mondható, de különböző okokból. Mindegyik az Unió fontos, sokak által beszélt nyelve.
A németet számunkra az teszi fontossá, hogy a szomszédságban beszélik, emellett e nyelvnek van a legtöbb beszélője kontinensünkön. Némiképp ellene szól, hogy a német nyelvű országokban általában magas a nyelvtanulási kultúra, a legtöbb helyzetben jól elboldogulunk az angollal is. Korábban a német fontos közvetítő nyelv volt a szomszédos országokban, de ebből a szerepből lassan visszaszorul: igaz, a horvát tengerparton vagy a németek körében népszerű spanyol üdülőhelyeken időnként könnyebben elboldogulunk a némettel, mint az angollal. A németet mégis inkább akkor válasszuk, ha feltételezhetően a német nyelvterületen szeretnénk munkát vállalni, vagy üzleti partnereink között német anyanyelvűek lesznek. Hasznos, sőt, elengedhetetlen persze a német akkor is, ha magyar vagy közép-európai történelemmel, irodalomtörténettel szeretnénk foglalkozni.
A spanyol ezzel szemben éppen azért hasznos, mert a világ igen jelentős részén beszélik. Gondoljunk arra, hogy megfelelő szakképzettség, angol- és spanyoltudás mellett még az Egyesült Államokban is igen versenyképes munkavállalók lennénk. Mindezt elősegíti az, hogy a spanyol, illetve angol anyanyelvűek általában nem jeleskednek az idegen nyelvek tanulásában.
A francia az angol után (a németek udvarias előzékenységének köszönhetően) a második legfontosabb nyelvnek mondható. Aki brüsszeli karrierben gondolkodik, nem is igazán választhat mást. Talán nem is gondolnánk, de a francia Romániában is igen hasznos lehet: ott az egyik legnépszerűbb idegen nyelv, sokkal többen beszélik, mint a németet.
Az olasz sem az Unióban, sem azon kívül nem játszik olyan jelentős szerepet, mint az eddig említettek, de Olaszország viszonylag közel van és sok lehetőséget kínál, hogy az olasz nyelv kulturális jelentőségéről ne is szóljunk. Horvátországi nyaraláskor az olasz is jól jöhet.
3. Az orosz
Az orosz mindenképp külön kategóriát képvisel. Gyakorlatilag az előzőek minden „erény”-e elmondható róla, kivéve az, hogy az Unióban jelentős szerepet töltene be. Mivel az átlagorosz sem arról híres, hogy milyen flottul beszél más nyelveken, oroszul tudó emberre mindig szükség van. És ne gondoljuk, hogy csak azoknál a cégeknél, amelyek orosz cégekkel tartanak fenn kapcsolatot. Bizonyos európai üdülőhelyeket ellepnek az orosz turisták, az ottani boltokban, szállodákban és vendéglőkben hatalmas szükség van oroszul is tudó személyzetre. Akár töredékes orosztudással is hazai szemmel zsírosnak mondható állásokat könnyen kaparinthat meg a magyar munkavállaló.
4. A környező országok nyelvei
Kevesen gondolnák, mennyire hasznos a környező országok (ide értve nem csak a szomszédos országokat, hanem Lengyelországot, Csehországot vagy Bulgáriát is) nyelvein tudni. A hazai kisvállalkozások gyakran éppen ezekben az országokban találnak piacot és beszállítót: bár idegennyelv-tudás tekintetében máshol jobb a helyzet, mint nálunk, azért az üzleti partner nem mindig perfekt angolból. A helyi nyelv ismerete a bizalom szempontjából is fontos lehet. Szabadságunkon jelentős összegeket spórolhatunk meg, ha a helyiek meghatódnak attól, hogy beszéljük a nyelvüket. Az ország megítélése szempontjából is hasznos lenne, ha minél több magyar, méghozzá magyarországi magyar beszélne szlovákul, románul vagy ukránul.
5. „Egzotikus”, „nagy” nyelvek
Olyan nyelveket sorolhatunk ide, mint az arab, a perzsa, a kínai, a koreai vagy a japán. Ezeknek ugyan időnként fellángol a divatja, de valójában mindig kevesen jutnak el arra a szintre, hogy a gyakorlatban is képesek legyenek használni. Ezekről a nyelvekről is elmondhatjuk, hogy hatalmas piacok állnak mögöttük, és általában e nyelvek anyanyelvi beszélői még az angol tanulása terén sem jeleskednek (gondoljunk csak a Lost koreai szereplőire – és a koreaiak a szóban forgó nyelvek beszélői közül az egyik legnyitottabbak!). Ilyen nyelvek ismeretének birtokában és megfelelő szaktudással szintén nagy előnnyel indulhatunk a munkaerőpiacon.
Végezetül le kell szögeznünk, hogy bármilyen nyelv tanulása hasznos lehet: járhat gyakorlati haszonnal (például nyelvtudásunk segítségével megszerzünk egy állást), de mindenképpen épülésünkre szolgál: a nyelvtanulás fejleszti értelmi képességeinket, nyitottabbá tesz a világra, olyan dolgokkal, emberekkel ismerkedhetünk meg, melyekkel nyelvtudás nélkül nem találkozhatnánk. Azt, hogy kinek milyen nyelven érdemes tanulnia, csak a helyzetének, képzettségének, terveinek ismeretében lehet eldönteni.
Arról hogy még milyen nyelven érdemes vagy kevésbé érdemes tanulni, itt olvashatunk, az eszperantó tanulása elleni érveket itt foglalták össze a Lingwing bloggerei.
@cariam00: Nem köll több pénz, nekem (és a legtöbb embermilliónak már úgyse lesz. Te meg fussál utána boldogan.
@peripetia: Oké.
@Falvay Dóra:
Peripetia alapvetően a nyelvi imperializmust nevezte visszataszítónak nem a nyelvet. Nem beleszólni akarok a vitátokba, csak eszembe juttattátok a rendszerváltás elején vetített angol (és talán magyar) filmsorozatot, az "Osztogatás - fosztogatás Keleten" (remélem pontosan emlékszem a címre), amit ma már nem mernének szerintem levetíteni. Abban pontosan ezt gúnyolták ki az angolok, amikor fontos céljuk volt, hogy nyelvileg minél hamarabb "gyarmatosítsák" Kelet-európát, megelőzve a franciákat és a németeket, hogy befolyási övezetükké tegyék azt. Még nevet is adtak ennek a programjuknak: TEA (Tanulj Erjedetlenül Angolul). Azt hiszem a többi nyelvre is volt valami mozaikszó, de arra nem emlékszem. Szóval szerintem, ha már az angolok is kifiguráznak valamit, akkor csak-csak lehet benne valami.
@elhe taifin: Oj. Mondott valaki olyat, hogy kötelező? Ki vagyok én, Orbán Viktor?
Annyit mondtam, hogy az én szememben aligha lehet okos ember, aki így gondolkodik. És ezt fönntartom.
Nem hiszem, hogy a véleményem sokat számít, de tény, hogy elismerésemet nem szerezheti meg olyan ember, aki így nyilatkozik arról a csodálatos és határtalan világról, ami az angol nyelv. Vagy bármelyik másik. De az angol nekem különösen fontos, hiszen hatalmas kultúrája, irodalma van.
Aki bármelyik nyelvet "utálni" képes, arról tudom, hogy nagy valószínűséggel szűk látókörű ember. Attól még lehet nemzeti hős vagy a legjobb édesanya. Esetleg zseniális operaénekes. De szűk látókörű ember, és mint ilyen, nekem nem imponál. Lévén hogy nímand vagyok, ezt nyilván el lehet viselni. De kénytelen lesz vele.
@Falvay Dóra:
Nem kötelező szeretni az angol nyelvet....
Valakinek az angol tetszik, és valakinek pl a spanyol / német / szaha stb.
@peripetia: Nagyon okos ember nem lehet, akinek hányingere van Shakespeare, a Bronte nővérek és Emily Dickinson nyelvétől. És akkor még szóba se hoztam a Beatlest...
Spanyolul egyre többen tanulnak, de – sajnos – nem a hasznossága miatt, hanem inkább divatból, főleg a tinédzserlányok, mert odavannak a spanyol focistákért. Persze ennek a legtöbb esetben az a vége, hogy nem jutnak semmire, mivel első nagy fellángollásukban azt hiszik, hogy olyan könnyű egy nyelvet megtanulni. Aztán amikor szembesülnek a személyes névmás ragozásával – főleg, ha az beépül az igealakba – vagy éppen a kötőmóddal, többtövű igékkel, akkor már fel is adják...
A magyar nyelv élvezet, elvezet a bőséges, mélységes változatos titkokig, hogy milyen jó írni, olvasni, még akkor is ha nem fejezünk ki vele semmit.
Mindenkinek az aurája engedje be azokat az információkat, amire képes a befogadóképessége, s szabadon legyen ez a demokráciának járó ékessége.
Gondoskodó, okoskodó emberségből kész!Bölcsész bölcsője a bölcs gondolatoknak kiépített tudás, tanulás, és a többség fölé kerekedésének szeretője, őrzője.Korosodó idő korrossá teszi azt az embert kinek bölcsessége nem fogja károssá tenni haldokló földünket?
Minden tiszteletem a tanultaké, azoké az embereké, akiknél minden oké?Zsoké is lovakon valahol lovagol valagon, s nem tenné azt elavult öszödi szavakon.
Aki a fentieket nem érti mert zavarja a süket füleket, akkor ahhoz én ragaszkodom, hogy ne is olvasson engem.Igen, sok mindenhez nyitott ésszel kéne rendelkezni homályos embernek, s elsőnek magában keresse másban látott hibáit.Itt nem valami kedvesek az emberek, persze vannak tisztelt kivételek.
Pillanatnyilag ha egy adott pillanatban a búbánatban örömérzés adódik, akkor feleslegessé, idegessé válik az a személy, ki a jóért aggódik.
Javulásnak hitt javult helyzeted, elavulóban valóban elavult?Jegyzeted, jegyzeteid mit érnek, ha fejből ésszel nem kísérnek a dolgok megvalósításáig.
Ha rászorulnék súgjatok, azonosuljatok rímeimmel.Hogy nyelvem szorulna rá az égő katlanra és holnapra tűző napra paplanra csavarodva éljem tovább életem?Életem Magyarország, szeretlek.
Most Petőfi Sándor lássa, hogy léleknek vándorlása, belőle rímek torlódása, megtalálta lelkemet?Jó az amit hagytatok nékem szépet, bár szívemben rossz is tépet.
Már bölcsőben döntetik el bölcsek sorsa?Nosza!Nos, ha sorsunk meglevén írva kitérvén előle minek, hisz lehetetlené az, mi valahol már íródott számunkra?Megfejtésüknél nézünk még, mert van ám munka.
Nekem unalommá fajulá ki ősi rímelés helyett helyzetbe teremté bántóság, kelekótyaság és gyűlöleté tevé ártó szándékát.Keresi itt é e valaki bűnéit aki tettes?
Számtalan számtan feladatban a számok számolhatatlanul és tán óhatatlanul repkednek a megoldhatatlan süllyesztőbe, oly vesztőbe hol mi is elveszünk?
Nem kell mindig mindent jelre állítanunk, könnyebb lenne kérdőjelre hárítanunk.Ha sértő hazugságot állít tanúnk, úgy némán meglepődve áll itt gyanúnk?
Kérdőjelek halmazában, válasz nincs e nagy hazában?
Zenére táncoló lábaim a vad ritmusokat rugdossák.Kanyargós utakon kacskaringós járásom egyenesbe hozza ferde életem?
Próbáljon a zeneszerző azzá válni ha nem ír zenéket, és kitartásokat magában eléget.
Árkon, bokron, utcákon;
csajon, nénin, pacákon:
Tollak lógnak kacsákon?
Csákón, sapkán, kalapon;
lent a lapon, a napon:
Ének-dallam alapon?
Tessék, itt vagyok!Essek most hasra és feszítvén testemet vasra, s közben bőgjem én szét életem tervén a jövőben való pozitív törekvést?
Töltögetni fejemet szép magyar szavakkal, és együtt ütögetni vakkal a világot, hogy világos legyen homályos vagy vak látásunk, s átlássunk a láthatatlanon?
Amilyen jóhiszeműen olyan hűen tükrözik rímeim a jelenlegi helyzetünket.Törjük a fejünket:Törötten mi mikor leszünk egészek?Készek vagyunk rá?
Hangom pár kopár megtépett szavakon alapul?Az lapul ki nem ágaskodik, és lent a hangyákkal viaskodik?Visszakapaszkodik ember ha ragaszkodik a megszokotthoz?
Kinek szólnék én a magány környékén ha könny érték, de mérték sem centivel mérhető, mivel sérthető adatok pontosan gyorsan visszahullhatnak ránk?
Rendíthetetlen lendületben, lent öledben megtört füledben hallom én vissza szavaim dallamát, hisz dal a mát szomorúan, búsan kesergeti, kevergeti szívünkben?
Neveddel fémjelzett gondolatot ne vedd el mások elől.Teljes pozitív hasznos tettel, ölelő keblekkel tedd el magadnak és a világnak a jót.
A legviccesebb az,hogy bárhol bármit olvasok ,ami tanulással,netán nyelvtan ulással kapcsolatos,fejlődéssel,újítással,TI mindig mindent leszaroztok,lefikáztok...
Azért EZ a hozzáállás a felháborító és undorító számomra.
Hogy ennyire lusta és maradi legyen a népem,hát komolyan mondom ....szégyen.
És még nektek vannak elvárásaitok????
Több pénz,jobb élet?És Ti mi a francot tesztek érte?A nagy büdös semmit.
El lehet ezen gondolkodni,és lehet szégyellni magatokat rendesen...
Mert bárki is felvet bármit,ez se jó,az se jó..de egy bekeseredett nemzet...szégyen..
Az angol nyelvi imperializmus felháborító és undorító. Sajnos tanulni kell angolul, még akkor is, ha hányingered van tőle. Igaz, undorral sokkal nehezebb tanulni. C'est la vie, mon ami..