Honnan ered Magyarország idegen neve?
Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal támasztotta alá, hogy a magyaroknak ázsiai gyökerei vannak, és az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy „a hunok földje”. (index.hu/MTI)
Az utóbbi kijelentés azóta eltűnt a miniszterelnök honlapjáról. Mindenesetre ez egy jó alkalom, hogy megemlékezzünk: honnan is ered a Hungary név?
A név a török onogur (’tíz nyíl’, más magyarázatok szerint ’tíz ogur/oguz’) elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a ’valahány valami’ szerkezetet követi. A magyarok talán tagjai voltak e törzsszövetségnek, de az is lehet, hogy egyszer csak ott bukkantak fel, ahol korábban az onogurok voltak, és így ragasztották rájuk a nevet. (A letelepedett európaiak nem igazán igazodtak ki az időnként rájuk törő nomád népek között: a hasonló életmódot folytató, gyakran változó politikai viszonyok között nem is alakultak ki mai értelemben vett népek, csak alkalmi politikai szövetségek. A nyelvnek pedig még messze nem volt nemzetalkotó szerepe.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)
Tudta-e?
A csehben és a szlovákban más a neve Nagy-Magyarországnak, mint Kis- (a szentmentalisták kedvéért Csonka-) Magyarországnak. Nagy-Magyarország neve a magyarok külső elnevezéséből származó cseh Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], szlovák Uhorsko [uhorszko], míg Kis-Magyarországé a belső elnevezésből származó Maďarsko [magyarszko].
Ez a név aztán elterjedt szerte Európában, egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe a szó úgy került, hogy az n kiesett, helyette az u vált nazálissá (orrhangúvá). Ennek köszönhetően az ország neve a csehben Uhry, Uhersko és a szlovákban Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-vá vált, gondoljunk például a cseh főváros cseh nevére: Praha.) A lengyelben a nazális megmaradt, de az u-ban található ajakkerekítéses mozzanat egy önálló v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry (kb. [vengri]). (Ez nem kivételes fejlődés, a lengyelben több példa van rá, vö. lengyel węgiel [vengjel], orosz ugolj, cseh uhlí, szlovák uhlie stb. ’szén’.) Ez került át az oroszba Vengrija alakban (bár ez tulajdonképpen a vengr ’magyar’ szóhoz illesztett, latin eredetű nemzetközi országnévképző).
Az olasz h funkciói
Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: arra szolgál, hogy bizonyos egymást követő betűket ne úgy ejtsünk, ahogy egyébként ejtenénk. Így pl. az i és az e előtt a c [cs]-nek, a g [dzs]-nek ejtendő, ezért ha a [ki], [ke], [gi] vagy [ge] hangkapcsolatot szeretnénk jelölni, ezek írásmódja chi, che, ghi, ghe lesz. Ezért szerepel h az Ungheria szóban is: ellenkező esetben [undzseria]-nak kellene olvasni.
Látható, hogy ezekben nyoma sincs a szó eleji h-nak, akácsak pl. a skandináv nyelvekben vagy az olasz Ungheriában [ungeria]. Ha azonban az olaszban írnának is h-t a szó elejére, az sem jelentene semmit, hiszen az olaszban a h mindig néma, sosem ejtik. Hasonló a helyzet azonban a franciában, ahol országunk neve Hongrie [ongri]: itt azonban írják a h-t. A galibát éppen ez okozta: miután a franciában eltűnt a h, nehéz volt számon tartani, hogy mikor kell írni és mikor nem (hasonlóan a magyar j és ly problémájához): olykor akkor is írták, amikor nem kellett volna. Itt talán játszottak némi szerepet a hunok is: mivel a magyarok és a hunok egyaránt keletről érkező lovasnép voltak, könnyen keverhették őket. Arról azonban mégsincs szó, hogy a hunok nevét alkalmazták volna a magyarokra, már csak azért sem, mert az elnevezés nem változott, csak az írásmódja. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban és a katalánban sem. Amikor ez a szó átkerült további nyelvekbe, pl. az angolba, ahol volt [h], úgy vélték, hogy az írásban szereplő h ejtendő is: így alakult ki az angol Hungary név. Ugyanez a helyzet a hollandban is.
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)
Hoffmann Rózsa – nagyon találóan – kiemelte, hogy „az interneten keresztül ömlik az információ feldolgozhatatlan mennyisége, de az információk kritikájára alig készült fel a társadalom”.
Látható tehát, hogy a Hungary elnevezés nem jelenti azt, hogy a ’hunok földje’. A miniszterelnököt megtéveszthették az olyan internetes források is, mint például az Online Etymology Dictionary Hungary szócikke. Persze nem biztos, hogy a kínaiak előtt bölcs dolog éppen ősi ellenségükkel, a hunokkal való kapcsolatunkat hangsúlyozni akkor, amikor ennek semmi alapja nincs. De ez a kérdés már legyen egy politikai portál problémája...
Középpontban a nyelv
A kormányváltás óta igen népszerűvé váltak a nyelvészeti kérdések. Először Szőcs Géza jelentette be, hogy genetikai módszerekkel kell megvizsgálni a finnugor nyelvrokonságot, beiktatásakor pedig Schmitt Pál beszélt arról, hogy fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét (és díjat is alapítana az e téren jeleskedők számára). Orbán Viktor nyelvfilozófai kérdésekben merült el. Hoffmann Rózsa a jó erkölcs és a helyesírás között vont párhuzamot, majd az alkotmánybíróság nyilatkozott meg helyesírási kérdésekben. Eközben azok, akik a diplomához szükséges nyelvvizsgakötelezettség eltörlése mellett harcolnak, megpróbálják átvenni az alkotmánybíróság szerepét.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (265):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
A tanyasi lurkó felmászott a fára, és ebédre hívja az anyja:
-Hun a fenébe tudsz mindig eltűnni ebédidőbe'!?
Válasz:
-Hun vagyok, hun vagyok! Nézzen mán kelmed a fára, mert itt vagyok..
Anya:
-Hun! Nem látlak!
Gyerek:
-Hun lát, hun nem, mert az ágak el-el takarnak, ha fúj a szél.
Na, most lát ugyi!?
Anya:
-Mit rejtezkedel?!
-Gyere ebédelni, te "hun vagy hun nem"!
A hun természetesen hol (vót) vidékiesen.. :)
@Cypriánus: Hmmm...
ad1) Tisztázzuk, mielőtt egészen belegabalyodnánk: habár nem kizárt, hogy a honfoglalók előtt is megjelentek magyarok a KM-ben, de én nem itt nem a magyarokkal, hanem az ungárokkal foglalkozom, akikről még v. már a honfoglalás előtt elnevezték a népet és az országot.
A magyarok őseit majghar, madzsar, badzsgirt, baskort stb. néven emlegették a külső források.
A honfoglalók részben magyarok, részben ugorok voltak - egyéb néprészek mellett. A lényeg ebből a szempontból az, hogy a magyar népnév és az ugor népnév különböző népeket jelöl.
Ami a konkrét kétségedet illeti, "az ugor népnév használata a magyarok ősei esetén", a PVL honfoglalókra vonatkozó "ugri" hírét gyakorlatilag senki se vonja kétségbe. (Legfeljebb az nem tetszik sokaknak, hogy az avarokra is használják a megnevezést az orosz krónikák. :D)
ad2) Mitől látszik régebbinek a venger, ungar, ongar? Ismersz olyan adatot, ami ezt a feltételezést alátámaszthatja? De még ha úgy is volna, mit befolyásolna? Maradjunk annyiban, hogy amikor nyugaton ezeket az ugorokat megismerték, akkor a nazális változat dívott. A nyugatiak forrása valószínűleg egy szláv v. bizánci megnevezés lehetett. De az imént már jelzett PVL mutatja, hogy a szláv nyelvekben se volt az ugri alakja, kiejtése egységes.
Végül ne feledd, hogy a kiindulás, amihez hozzászóltam, az onogur népnévből való származtatás volt. Ez az egész nazális v. nem nazális vita végső soron azt mutatja, hogy szó se lehetett onogurokról, hiszen a tíz=on szóban tisztán n hang van, ahogy az onogur, onogundur stb. szavakban is.
Ah uhorski, uherski szavakban g->h szabályos hangváltozás van. Ez se nagyon illeszthető össze a nazálissal...
@mondoga:
Ez természetesen elképzelhető.
Két dolog van, ami bizonytalanná tesz:
1) az ugor népnév használata a magyarok ősei esetén elég kétséges, bár nem kizárható teljesen.
2) a nazálisan ejtett venger, ungar, ongar,( velencei nyelven) látszik régebbinek.
Az Ugorsko és Uhorsko, Uhersko alakok adnák magukat mint Ugorország, de az orrhangon ejtett változat lehet a régebbi, mint a szláv nyelvtörténet általános tendenciái mutatják, valamint hogy az e téren archaikusabb magánhangzókat használó lengyelben ma is Węnger, nazálisan ejtve. (" venger" )
Összegezve;: nem kizárt, de távolról sem biztos.
www.nyest.hu/renhirek/miert-ugorok-az-ugorok
Magának az ugor névnek is elég bizonytalan az eredete..
Egykori "khun" olvasatú kínai szó előfordulása a nomádokkal kapcsolatban elindított olyan vitát is az ezernyolcszázas évek végén, hogy a kunok neve a hun népnévvel rokon, de ezt elvetették..
@Cypriánus: A név az ugor népnévből származik, annak egy változata.
Ezt bizonyítják az ugri, wegri, vengri, wangar, uhorski stb. változatok is.
@mederi: Ajánlom etimológiai szótárak lapozgatását:
www.etymonline.com/search?q=Garden
www.etymonline.com/search?q=guard
Vagy inkább nem, nem akarom lerombolni a mesevilágot, amiben élsz.
Cikk: " ….az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy..."
Szerintem a "Hungary" szóból a "gar.." jelentése megfejthető:
pl.
a francia "garder" = őrizni,
a "garden" angolból, kert (amit védeni, őrizni kell),
a gárda jelentése katonai egység (védelmi célból tartják),
a garázs járműveket "véd" (itt a "d" már nincs jelen a "gard" végén!).
A magyarban a "helyőrség" áll legközelebb a fenti példákban felsorolt jelentésekhez.
A Hungária" talán "gyors helyőrség/ hadosztály/ gárda" tartalommal bír, aminek a központja Atilla palotájának közelében lehetett itt a Kárpát medencében (a kiásott hun üstök előfordulásának végén). Magyarul Atilla a helyes írásmód (így is mondjuk), mert -nemrég olvastam- hogy valószínűleg a rómaiak írásmódja miatt kellett a "t"-t megkettőzni, hogy ne olvassák "c"-nek, mint Atilla barátjának Aetius-nak a nevében)..
Tovább gondolva, azért tudtak a hunok "nyomtalanul" eltűnni, mert a fiatal, később persze már meglett férfiak valahol letelepedtek, vagy vissza mentek a saját családjukhoz a hun birodalom megszűnésével.
A hun nyelv szerintem a mongolhoz állhatott a legközelebb, hiszen a kínaiak a Nagy Falat a hunok ellen, védekezésképpen építették.
A hunok legyőzése (a kengyel a hunok találmánya volt, amt a kínaiak átvettek, és a harcképességük ezzel megnőtt), azt eredményezte, hogy a hun vezetés kétfelé vált, és ezzel a népeik is.
A maradó felük beolvadt Kínába (királyi házassággal megpecsételve), és így lett Kína a hunok rokona, míg a hunok másik fele nyugatra vonult (lásd: a hun üstök nyomai a Kárpát medencében érnek véget).
A kínai írott történelem addig tart a "nyugati" hunokról, mígnem szem elől tévesztették őket. Egy idő után "előkerültek" a nyugati írott történelemben (persze nem mint hódítók, hanem mint az "ördögök"), de közben "új, mindenféle nemzetségű" harcosok csatlakoztak hozzájuk, többnyire a legyőzöttek fiaiból, nyilván "némi" kényszer hatására..
A kínai rokonság tehát a hunokkal nem légből kapott.. A kínaiak a hun főváros maradványait mutogatják, és büszkék a rokonságra.. :)
@Cypriánus: 256
Híresek voltak a hunok arról, hogy "egy pillanat" (=szempillantás) alatt megjelentek valahol, azután ugyanolyan gyorsan el is tűntek.
Szerintem az
"Egy hunyásnyit (==>pillantásnyit, pillanatig) sem aludtam." szólás
adhatja meg a választ a nevükre.
A "szempilla" és a "pillanat" szavak is megerősítik, hogy a
"hun"--->lágyabban "huny", a gyors hadtestek mozgására utal, amelyekben különböző csatlakozó, gondolom többnyire
fiatal=> jung/ jáng --->hung
férfiak (talán vérszerződéssel) csatlakoz(hat)tak.
Ez egy szituáció helyes megfejtés, úgy gondolom.
@mondoga:
Elhiszem, de szerinted honnan van a név? Hiszen a honfoglalók előtt is föl -föltünedezik. (Marcha Wangarorum meg effélék)
@Cypriánus: Onoguriának ehhez semmi köze nincsen.
A Kuvrat halálát követő időben jellemzően nem onogurok, hanem más ogur csoportok jöttek a KM-be. Ahogy Baján "honfoglalása" idején is az ogorok voltak a bevándorlók egyik (nagyobb?) fele.
Az Onoguria még mindig a leginkább meggyőző. Pláne hogy aligha a honfoglalók neve volt, hanem inkább a késői Avar Kaganátusé...
@nábrO Elvtárs: Egy kiváló turkológus egy rossz napján ezt dobta be, azóta így maradt.
Kár, mert az eredetileg jóhiszemű feltételezés egyik bástyája lett a hamis történelemértelmezésnek.
Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a német Ungarn, a latin Ongariae-ből származik, ami nem más, mint az Ural keleti oldala, orosz nevén Yugra, ahol a manysik is élnek. Nem is értem, miért erőltetik ezt az Onugor rokonítást.
padaread.com/?book=48746&pg=218
@istván1: A rómaiak mítoszai szerint pedig ők trójai menekültek. Azért az ilyesmit nem lehet készpénznek venni.