Az igazi különbség realitás és valóság között
Adhat-e a nyelvészet választ egy olyan kérdésre, amelyekre parlamenti képviselők sem tudnak? Mi mindenesetre tettünk egy kísérletet.
A hétvégén Orbán Viktor miniszterelnők a Professzorok Batthyány Köre gyűlésén a realitás és a valóság közötti különbségről beszélt."[...] a valóságban az adott, a már létező világon túl ott van az ember is. Az ember, nemcsak úgy, ahogy éppen van, hanem úgy, ahogy lehetne. És ez több, jóval több, mint realitás. Ez az, amit én valóságnak nevezek." Az index videoriportjában parlamenti képviselőket faggatott arról, miben látják ők a különbséget realitás és valóság között. Meggyőző választ alig kaptak.
Kísérletünkben megpróbálunk a nyelvészet egyik ágához, az etimológiához fordulni. Az etimológia a szavak eredetével foglalkozik. A szavak eredete ugyan nem határozza meg jelentésüket, mivel a szavak jelentése folyamatosan változik. Ugyanakkor a szónoki műfajokban gyakran szokás visszanyúlni a szavak eredeti, elemeikből kibogozható jelentéséhez.
A realitás latin eredetű szó, tövében a res 'dolog' tő ismerhető fel. A miniszterelnök talán arra gondolt, hogy az embert nem szoktuk dolognak nevezni. Az már inkább filozófiai, nem nyelvészeti kérdés (és ezért lapunk kompetenciáján kívül esik), hogy nevezhetjük-e dolognak a nem létező, csupán lehetséges "dolgok"-at. (Nyelvileg mindenesetre lehetséges, hiszen így használtuk a szót az előző mondatban is.)
A valóság magyar eredetű szó, belső szóalkotással, képzéssel jött létre. Tövében a va- létigetövet találjuk (vö. vagyok, vagy, van stb.) A belőle képzett való az ige folyamatos melléknévi alakja (jelentése 'levő, létező'), a -ság pedig egy sok funkcióban használt képző: ebben az esetben gyűjtőnévképző, azaz hasonló dolgok összességét jelenti (vö. dombság, hegység, erdőség). A valóság tehát a létező dolgok összességét jelenti. A létező dolgok közt kétségkívül ott van az ember is. Az olyan dolgok azonban, amelyek nincsenek ("nem vannak"), nem tartozhatnak bele: nem véletlenül állítható szembe a valóság és a lehetőség.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a kérdésre nyelvészet sem képes frappánsabb választ adni, mint az országgyűlési képviselők. Reméljük azonban, hogy a különbség nemsokára mindenki számára nyilvánvalóvá válik. Legkésőbb talán az önkormányzati választások után.
@Rako: Való igaz, bizonyos esetekben lehet ilyen különbség. Valaminek (tervnek, ötletnek, elképzelésnek) lehet realitása, de nem lehet valósága: ami azt jelenti, hogy ebben az esetben a kettő nem is állítható szembe. Egyébként ebben az esetben a realitás körülbelüli jelentése 'lehetségesség' (bár nem cserélhető fel a lehetségesség szóra), a miniszterelnök szerint viszont éppen a valóság szó az, ami magába foglalja a lehetségességet is, a realitás nem.
Talán mert már több mint 50 éve nyugaton álek, különbséget látok a két szó között.
A valóság ahogy az ma van - vagy valamikor lesz.
A realitás pedig inkább az elképzeléseknél, terveknél jön/jöhet elő: olyan a terv, hogy az az adott körülmények között meg is valósulhat, ellentétben azokkal, melyek minden realitást nélkülöznek, vagyis nem megvalósíthatók.
Egy reális tényezőkkel számoló terv eredménye még nem valóság, de még a közbülső szakaszok sem, de lépésről lépésre változik a realitás valósággá.
Lehet, hogy ez hajszálhasogatás, de ez egy fejlesztő logikai következtetése.
Végre egy ember, aki nem csak az kiüresedett fogalmakon tud lovagolni, és effektíve semmit mondva kitölteni az időt, hanem képes gondolkozni és gondolatébresztő filozófiai elemekkel teli beszédet tartani. Lám ez is milyen nagy figyelmet vonzott, csupán azáltal, hogy nem azonnal világos, mit akar jelenteni. Tipikus jegye a nagy tanítóknak, hogy hosszasan elemzik a kijelentéseit, mert nyilvánvalóan több van benne, mint elsőre látszik.
@peripetia: vajon melyik mszp-s szónoknak elemezgették így a szavait? Semelyiknek. Csak röhögtünk az útelágazáson és a cserepedésen.
A Nemzet Sunnyogója ezzel a "remek" mondattal kifejezte önnön tudatlanságát, a semmit mondás és a zavaros gondolat egyvelege, amely lényege vezérünknek. Lesz ez még rosszabb is elvtársak, polgártársak és egyéb magyarok.