Éhes hazánk
Egy sajtóhiba ürügyén a sok nyelvre, köztük az angolra jellemző hangkivetéssel (klasszikus nevén szinkópával) foglalkozunk. De ennek során kiderül, hogy a szavak kiejtésének összemosásáért felelős hangváltozás nem is ez, hanem a magánhangzók hangsúlytalan szótagban igen gyakori sorvadása.
Egy sajtóhiba keltett feltűnést a minap az észt–magyar meccs elején: a felirat szerint Hungry 1, Estonia 0. azaz ’Éhes 1, Észtország 0’. A felirat készítője Hungary-t, ’Magyarország’-ot akart írni. De egyáltalán nem véletlen, hogy pont az a betűt hagyta ki.
Szinkópa
A συγκοπή [szünkopé] (latinosan syncopa [szinkopa]) görög szó, jelentése ’levágás’. Az orvosi nyelvben a rövid ideig tartó eszméletvesztést, a szívverés kimaradását nevezik így. Zenében egy ütem kimaradását, a hangtan egy hang – jellemzően hangsúlytalan magánhangzó – kimaradását nevezi szinkópának.
Korábban láttuk, hogy a szinkópa sok más nyelven – köztük a magyaron – kívül az angolra is jellemző. Az angolban csak a svának nevezett, az IPÁban [ə]-vel, magyaros átírásban [ö]-vel jelölt, egy semleges nyögésre hasonlító, kizárólag hangsúlytalan szótagban előforduló magánhangzót érintheti, csak azt hagyhatjuk el. Ha egy szón belül a svát egyetlen mássalhangzó és azt egy további hangsúlytalan magánhangzó követi, ráadásul a mássalhangzó feljebb van a hangossági (más néven szonoritási) skálán, mint a kidobandó svá előtti mássalhangzó, és még az is áll, hogy a svá előtt vagy egyetlen mássalhangzó vagy olyan mássalhangzó-kapcsolat van, ami nem fordul elő szó elején, akkor többnyire lehetséges a szinkópa. A Hungary [hangörij] hangalakja mindezeket a feltételeket teljesíti, ezért a svá kihagyásával ejthetjük [hangrij]-nak is.
A germán eredetű angol hunger [hangör] (ófelnémet hungar, német Hunger, svéd hunger, holland honger) ’éhség’-et jelent. Ebből a főnévből képez melléknevet az -y képző. Azonban itt kötelező a szinkópa (ahogy pl. a magyarban is: Eger–egri), így a hungry ’éhes’ ejtése is [hangrij].
A sorvadás
A hollandban ma is különbözik a két szó második magánhangzója: Hongarije [honcharejö] ’Magyarország’, de hongerig [honcherich] ’éhes’.
Mivel az angolban a hangsúlytalan szótagban a magánhangzók jóval kevésbé tudnak különbözni egymástól, mint hangsúlyos szótagban, a Hungary és a hungry ejtése akkor is egybeesne, ha egyikben sem történne szinkópa. Ekkor ugyanis mindkettőt [hangöri]-nek ejtenénk.
(Forrás: lingllama.tumblr.com)
Mivel ez a hangváltozás különböző magánhangzókból ugyanazt – svát – csinál, a magánhangzó-sorvadás sok különbséget felfüggeszt az angolban. Emiatt ejthetjük ugyanúgy a következő párokat:
accept ’elfogad’ – except ’kivéve’ [ökszept]
access ’hozzáfér’ – excess ’felesleg’ [ökszesz]
capital ’főváros, tőke’ – capitol ’kapitólium’ [kȧpitöl]
complement ’kiegészít’ – compliment ’bókol’ [komplöment]
council ’tanács’ – counsel ’tanácsol’ [káunszöl]
currant ’ribizli’ – current ’mostani’
dual ’kettős’ – duel ’párbaj’ [djúöl]
Lenin – Lennon [lenön]
naval ’tengerészeti’ – navel ’köldök’ [nejvöl]
petrel ’viharmadár’ – petrol ’benzin’ [petröl]
Ės ezeken kívül számtalan más szópárt. Az ilyen párokat homofónoknak vagy homonimáknak nevezzük.
Ki a ludas?
Annak az okát, hogy korábban különböző módon ejtett szavak homofónná válnak, elsősorban tehát a magánhangzó-sorvadásban találjuk. A szinkópa, ami a hungryban kötelező, a Hungaryban pedig választható, épp azért tud mindkét esetben működni, mert a magánhangzó-sorvadás már eltüntette a két szó különbségét, mindkettő második szótagjában svá van.
A magyarban is előfordul, hogy a szinkópa homofóniát okoz, de itt csak mással- és magánhangzó együttes kiesését tartalmazó példákat találtunk: tudok [tok] (vö. tok), vállalat [válat] (vö. vállat), Kossuth Lajos [koslas] (vö. koslass).
Ugyan a Hungary–hungry párt közvetlenül a szinkópa teszi homofónná, a sorvadásénál csak jóval rövidebb listát tudnánk ilyen esetekből összeállítani. Azonos kiejtésűvé válhat még például a finely ’finoman’ – finally ’végül’ [fajnlij] vagy a lightning ’villám’ – lightening ’könnyebbedés’ [lajtniŋ] pár.
A szinkópa „visszafelé” is működhet: ahogy a catholic ’katolikus’ lehet [kȧszlik] vagy [kȧszölik], úgy az athlete lehet az [ȧszlít] mellett [ȧszölít] is. Igaz, vannak beszélők, akik ez utóbbit „helytelennek” tartják, mert a helyesírás nem mutatja az utóbbiban a magánhangzót, ez nem változtat a tényen, hogy más beszélők milliói a háromszótagos alakot használják. Sőt akár egyszerre mindkettőt: a videóban 1:10-nél és 1:27-nél [szȧkörifájsz]-nak, 1:32-nél és 1:36-nál viszont [szȧkrifájsz]-nak halljuk a sacrifice ’áldozat’ szót Elton Johntól. (A Hungary-hoz hasonló alakú boundary ’határ’ is [báundrij] 0:35-nél.)
Aki Hungry-nak írta Magyarország nevét, csak a füle után ment, valószínűleg így is ejti. Hogy ez véletlenül egy másik szónak is a kiejtése, ráadásul azt pont így is írják, csak véletlen egybeesés. És mivel sokszor előfordul, már olyan nagyon nem is vicces.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (22):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Sigmoid: „Az egész világon csak a magyaroknak jut eszébe a thorn-t sz-re átírni.”
Ja, igen, és ezt a magyar parti őrségről szóló videó is alátámasztja. www.youtube.com/watch?v=yR0lWICH3rY
@Antiszociális Nyelvészkedő:
Igen, ez igy van, de akkor a legerthetetlenebb, amikor a kiejtes meg az iraskepet, vagy a magyar kiejtesi szabalyokat sem koveti
@GBR: Mondjuk ezzel nincs egyedül, a magyarok többsége sajnos semmilyen nyelvű nevet nem tud normálisan kiejteni az angol kivételével, na jó, azt sem, de az angollal legalább próbálkoznak, a spanyolt meg leszarják. Ez a szinkronokból is jól látszik...
@El Vaquero:
Nem hehezzuk, persze, kerdesem koltoi es ironikus volt. Nyilvan a Thalia-sem hehezzuk, a Kossuth-ot meg kulonosen nem. Ezert nem ertettem, hogy a "[kȧtlik]" helyetti "[kȧthlik]" ejtesre miert pelda a Thalia es a Kossuth. :)
@Antiszociális Nyelvészkedő: Igen, ez a Lakodalom Lajosos pelda jo, de hat nala van "Natália Oriéro" is, gondolom az is tetszett. :)
@szigetva: Don Pedro del Castillo de la Isla érti ám a viccet, csak nem szereti. :D
@El Vaquero: De El Aquineo valószínűleg megkegyelmezne neki, mert már nagyon régen volt, amikor ezt a megbocsáthatatlan vétket elkövette.
@El Vaquero: "Aki meg a Thalíát ejtené hehezettel, azt meg _A Ph>0<rtorikói_ veszi kezelésbe. A kör bezárul."
Akkor Lakodalom Lajossal lehetne kezdeni a kezelést.
@El Vaquero: A CUBE nem az Estuary Englisht írja le. Ha konkrét kifogásod van, szerintem ott említsd, ezt a vicceskedni akaró dumát nem tudom hasznosítani.
@El Vaquero: „A Kossuth végét nem lehet hehezni, fizikai-fonetikai képtelenség.” De, lehet szóvégi zárhangokat aspirálni: en.wikipedia.org/wiki/Preaspiration#Scottish_Gaelic (Az persze igaz, hogy Sigmoid összezagyválja a dolgokat.)
@GBR: "Te a Kossuth-ot es a Thalia-t tenyleg hehezetten ejted?"
A Kossuth végét nem lehet hehezni, fizikai-fonetikai képtelenség. Ha már érintjük a kérdéskört, akkor megint kitérnék arra, hogy az "released stop" és "aspiration" keveréséért lindzikének kiosztandó egy lendületes seggberúgás. Sőt, mindjárt másik 2-3 is, egyéb vétkek miatt, meg esetleg +1 útravalónak.
A Thália szót sem hehezzük. Az angolban sem mindig pösze a th, mert a Thomas, Thames, Theresa, Thailand, brit Anthony, brit Neanderthal-ban, stb. pl. /t/-nek veszik, Aki meg a Thalíát ejtené hehezettel, azt meg _A Ph>0<rtorikói_ veszi kezelésbe. A kör bezárul.
Hungry vs. Hungary:
www.youtube.com/watch?v=Cey35bBWXls
(Nagy klasszikus, megkapják már az elején a nők és a férfiak a magukét, aztán kiderül, hogy Európa nem egy ország, ahol franciául beszélnek, majd megnyílik az út a Hungary=hungry szóvicchez, mert ez is egy ország állítólag, ahogy Törökország is lehet pulyka, azaz Turkey).
El Pedrónak egyébként ez a szinkópa nagy kedvence. Még meg is dicsérném ezt az ismeretterjesztő cikkét, de nem teszem, mert még mindig büntiben van a cube-os lindzizés miatt. Ezt azért nem a cube-os cikkhez írom, mert oda már a felvezetőben odaírta El Pedro, hogy "Várjuk az _építő_ kritikát!". Ez pedig a generativista generális-admirálisok szaknyelvezetében azt jelenti, hogy "A vakerolósnak kuss legyen, de hama'!". Maga ez a nyelvészeti szakkifejezés az ószuhaéliből jön, aki nem hiszi, annak Krizsa le fogja vezetni a gyökvázból.
Itt csupán cube-kérdéskörben 393439874329x-re emlékeztetem El Pedrót, hogy a dictionary, territory, cemetery típusú szavak vége az EE-ben inkább nem sorvad, és a sorvadás, meg a szinkópázás elég ritka ezekben. Szóval az nem módi, hogy fogunk egy RP-wannabe cótártot, aztán regular expressionökkel EE-sítjük, de úgy általában egyik szótárból sem csinálunk másikat, az LPD-t sem huronosítjuk. Pláne nem lindzike "ij"/"uw"-ezését nem vetjük be, még akkor sem, ha ez a borzalom az egyik opcióval kikapcsolható. Egyébként a Cube egyetlen jó pontja, hogy az IT megvalósítása nem rossz, opciókkal állítható, de még így is szívinfarktust lehet kapni tőle. Tényleg kár érte, mert El Pedro jó úton kezdett járni, már kezdett kilépni Edöm bár árnyékából, kár volt lindzike (Geoff Lindsey) meg dzsekike (Jack Windsor Lewis) után ugrani a hülyeségbe. Attól, hogy most nagymenőnek számítanak, meg anyanyelvi beszélők, attól még hülyék a témához.
@Sigmoid:
Te a Kossuth-ot es a Thalia-t tenyleg hehezetten ejted?
@Sigmoid: „Az egész világon csak a magyaroknak jut eszébe a thorn-t sz-re átírni.” Azt írja Daniel Jones 1918-ban: „Many foreign people replace θ by f or by some variety of s.” Szerintem nem (csak) a magyarokra gondolt. Hozzá kell tennünk azt is, hogy az [f]-fel való helyettesítést ma már sok anyanyelvi beszélő is csinálja. A magyarban azonban az [sz]-szel való helyettesítés terjedt el.
@Sigmoid: A th hang réshang. Megint más, hogy sok anyanyelvi zárhangnak vagy zárréshangnak ejti.
Azzal egyetértek, hogy a thorn (angol pösze sz) helyett szó és szótag elején legjobb t-t mondani. Lehetőleg olyan t-t, amikor a nyelvünk eleje csak a felső fogsornak ér neki, a felső ínyhez nem. Ez megfelel az angol (nem csak brit, hanem minden angol anyanyelvű) anyanyelvi gyakorlatnak, a legtöbben a think-et tink-nek, a thank you-t tank you-nek ejtik, persze a t-t a felső fogsoron képzik, és NEM hehezik, így fennmarad a különbség pl. a thank/tank (Tenk és thenk) vagy thought/taught (Tót/thót) között.
Szünet előtt (tipikusan szó vége) pedig legjobb ezt a pösze hangot magyar f-nek ejtni, pl. "bóf", de a t-s megoldás sem rossz. Mindegy végül, csak ne szink-ezzünk (sink vagy synchronize/synchronise->synch??), meg ne szenk-ezzük (sink/sank/sunk(en)), sőt, ne is "szót"-ozzunk (seek/sought/sought), inkább tót-ozzunk, meg dobozoljunk.
A thorn zöngés párjára, a pösze z-re is megvannak a praktikák, arra, ami a this, that, stb. alap funkciószavakban van. Ezt a legjobb mindenhol d-nek ejteni (lehetőleg ezt is csak a felső fogsorhoz támasztva, felső ínyt kihagyva), esetleg szünet előtt (szó legvége, ha szünetet tartunk utána, és nem következik rá azonnal másik szó) meg lehet kockáztatni a v hangot (bade->béjv, de ilyenkor is bőven jó a béjv).
Aztán jó technika, ha az "in the" "in them" "and the" szókapcsolatot innő/innöm/(ö)nnö-nek ejtjük, lehetőleg olyan n-nel, ami a felső fogsoron képzett (felső ínynek megint ne érjen a nyelv). Az "in them"-re jó az in 'em is, azaz "inöm", ez már mehet magyar n-nel is.
Aztán az "of this" ne "ofdisz" legyen. Az offffff-fozásért amúgy is orrba fogom vágni az illetőt. Az off-ot ejtjük "of"-nak, esetleg "af"-nak (mint on/off), míg az "of"-nak írt szót v-vel a végén ejtjük (ov, av, öv, (ö)(v)). (Egyes anyanyelviek az of course esetén kivételt tesznek, lehet belőle hanyag beszédben of khórsz, de az esetek elsöprő többségében ov khórsz a szokásos, a v-ből nem lesz f)
Na szóval az "of this" ne "ofdisz" meg "ovdisz" legyen, hanem inkább övvisz, vagy ov/av+visz. Bár az ovdisz sem olyan rossz.
Az "all the" "all this" helyett pedig óllö, vagy óllisz-t ejtsünk, lehetőleg megint olyan l-lel, ami csak a felső fogsornak támaszkodik, felső ínyhez nem ér hozzá.
Mindez persze azoknak szól, akik nem tudják rendesen ejteni ezeket a hangokat, akinek megy, ne taktikázzon pótmegoldásokkal. A thornt amúgy sem nehéz megtanulni.
@Sigmoid: „Az egész világon csak a magyaroknak jut eszébe a thorn-t sz-re átírni.” Ez érdekes állítás, hiszen pl. a franciák és az oroszok a zöngés párját is következetesen [z]-nek ejtik...
„A th zárhang, nem réshang.” Jó tudni! en.wikipedia.org/wiki/Voiceless_dental_fricative