Az angol nyelv romlásárul 9 pontban
Az angol nyelvet is elárasztják a mosolygós fejecskék, buta rövidítések, furcsa központozási szokások. Mi lesz így a világnyelvvel, az angollal?
A nyelv romlásáról beszélni népszerű. Nem csak napjainkban merül ez fel ez téma: mint korábban megírtuk, Kosztolányi is meglehetősen aggódott a magyar nyelv romlása miatt. A világ más tájain is aggódnak a nyelv állapota miatt. Az izlandiak például szinte betegesen irtják a jövevényszavakat. Az angolok nem a jövevényszavak ellen kelnek ki. Ők inkább az internet vélt nyelvrontó hatásától tartanak: úgy érzik, a nyelv már csak LOL-okból és mosolygós fejecskékből fog állni, a hashtagekről nem is beszélve. Pedig a fórumokon, emailekben, szöveges üzenetekben használt újszerű rövidítéseknek, központozási szokásoknak igenis megvan a szerepe, mint erről már korábban is írtunk. A Gizmodo cikke pontokba szedte, milyen új írásszokások vannak az angol nyelvű fórumokon.
A csetek, sms-ek szövegére kezdettől fogva nem alkalmazták a helyesírási szabályok egy részét, hanem az eszköz adta lehetőségek és a közösség formálta ezeknek az üzeneteknek a szerkezetét és jellemzőit. Ha egy sms 160 karakter lehet, akkor az írott nyelv szabályainak és a helyesírási szabályzatnak megfelelő üzenet nem biztos, hogy belefér. Így amellett, hogy az sms például rákényszeríti a szöveg alkotóját a lehető legtömörebb fogalmazásra, a rövid, lényegre törő szavak kiválasztására, sok új rövidítés is született. Nem mindegy, hogy azt írom, hogy akkorát röhögtem (16 leütés) vagy azt, hogy LOL (3 leütés). Lássuk, az angolok milyen központozási trükköket alkalmaznak csetjeikben és sms-eikben! Néhol a jobb érthetőség kedvéért magyar példákat hoztunk az eredeti angol példák helyett.
1. NAGYBETŰK
Ha valamit csupa nagybetűvel írunk, az szinte kiabál. Azt jelzi, hogy egyértelműen azt a részt szeretnénk a szövegből HANGSÚLYOZNI. Az internetnyelv kialakulása kezdetén azonban a csupa nagybetűs szöveg inkább azt jelentette, hogy az író nem tud jól gépelni, véli Gretchen McCulloch nyelvész, a Lexicon Valley nyelvi blog vezetője. Manapság pedig a kiemelés mellett az irónia jelzésére is használják.
(Forrás: Wikimedia Commons / D. Myles Cullen / PD)
2. ~Tilde~
Hagyományosan a tilde (~) karaktert szótárakban szokták alkalmazni helytakarékossági célból, a címszó ismétlésére. A Twitteren a tildét bizonyos szövegrészek kiemelésére használják. A két tilde közé zárt szöveg kicsit olyan, mintha dőlttel vagy félkövérrel lenne szedve. Leginkább gúnyos, vagy zavarba ejtő, ezért szokatlan vagy ~vérciki~ kifejezések kiemelésére használják.
3. Betűtöbbbbszörözés
Ha betűt túl sokszor ír le valaki egy szóban, az általában szintén üzenetet hordoz: valamiféle felfokozott érzelmi állapotot jelent. A tényleg? kérdés viszonylag semleges. De ha azt írjuk téééényleg?, azzal erős meglepődésünket fejezzük ki.
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Duke / CC BY-SA 2.0)
4. Ami kimarad...
A három pont hagyományosan valaminek a kimaradását jelzi. Ha egy üzenetet három ponttal zárunk... Hát, akkor még vannak hátsó gondolataink, esetleg felhúzzuk a szemöldökünket, szkeptikusak vagy meglepettek vagyunk.
5. *Parancsok*
A csillagok közé tett utasításokat először a Gizmodo szerzője animerajongók fórumain látta, de később másutt is előbukkantak. *Vége*
6. Új sor
Nyomtatásban a magyarban az esetek nagy részében úgy jelöljük egy új bekezdés kezdetét, hogy beljebb kezdjük az első sort. Ezt nevezik szaknyelven behúzásnak. Az angolban sokkal gyakoribb az, hogy minden sor a lap szélén (azaz tompán) kezdődik, ám a bekezdéseket sorközök választják el. Az internetes szövegekben, sms-ekben általában nem használunk behúzást, hanem sorközzel választjuk el a bekezdéseket – ha egyáltalán vannak bekezdések.
A szabadvers szót a jelenlegi szabályzat szótárában két szóban van, de a hírek szerint az új szabályozás az egybeírt alakot tartalmazza majd.
Viszont az is gyakori, hogy egy-egy mondatot vagy félmondatot írunk csak egy sorba. Az ilyen típusú üzenetek képileg leginkább a szabadversre hasonlítanak. Ez a megoldás hasonlít az élő beszédhez: ha a mondat közepén új gondolatunk támad, megpillantunk valamit, helyesbítünk, akkor is
új gondolatot kezdünk
annak ellenére, hogy
az előzőt
be se fejeztük.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tihanyi Lajos / PD)
7. Rövidítések és mozaikszók
A rövidítések nagyon praktikusak, hisz helyet spórolunk velük. Azzal, h a hogy szó helyett csak egy h-t írunk, 4 karaktert megspórolunk, miközben az üzenet tartalma sem szenved csorbát. Emellett ha csak egy szűkebb közösség által használt rövidítést használunk, azzal a közösséghez való tartozásunkat is jelezzük. Az LB ’legjobb barát’ rövidítést például hiába keressük a helyesírási szótárakban, viszont fiataloknak szóló könyvekben gyakori.
8. S z ó k ö z ö k a betűk között
Régebbi könyvekben gyakori kiemelési forma a betűk r i t k í t á s a. Ez a szokás még a számítógép előtti időkből származik, amikor az írógépeken nem lehetett sem dőlt, sem félkövér betűket írni. Kiemelésként maradt az aláhúzás vagy a r i t k í t á s. Nyomtatott könyvekben ma már ritkán találkozunk ezzel a kiemelési formával, hiszen nehéz olvasni és nem is túl esztétikus. A ritkított szó előtti és utáni szóköznek ugyanis nagyobbnak kell lennie, mint a ritkítás mértéke, különben nem világos, hol kezdődik a ritkítás és hol ér véget – m i n t p él d á u l e b b e n a sorban.
Ám ha nincs ló, szamár is jó: az internetes csetekben újra terjed a ritkítás. Ennek a Gizmodo cikkírója szerint két funkciója van. Egyrészt a hétköznapi szavak jelentését kitágítja: mintha olyan fogalmat takarna, amit hétköznapi é s s z e l fel sem lehet fogni. Másrészt akkor is ritkítást használnak, ha egy közhelyessé vált szót eredeti jelentésében szeretnének alkalmazni. Tehát egy elavult kiemelési módot most új funkcióban használnak, annak ellenére, hogy sokak szerint az angol nyelv az internet hatására e l s z e g é n y e d i k.
(Forrás: Wikimedia Commons / 玄史生 / CC0 1.0 PD)
9. Ismételt írásjelek!!!!
Az internetes fórumok az írásjeleket sem kímélik. Az írásjelek halmozása – hasonlóan a betűk ismétléséhez – érzelmek kifejezésére szolgál. Tényleg? Arra szolgálna??? Igen!! Minél több van belőlük, annál hevesebbek az érzelmek.
Mi szükség van a fenti módszerekre, vajon miért alakultak ki? A fenti technikák segítségével üzeneteink személyesebbé, érzelemdúsabbá tehetők. Írásban hiányzik a hanglejtés, a mimika, a gesztusok – ezeket tudják pótolni a fent felsorolt trükkök, valamint az emotikonok, mint a simley :) vagy a különböző, grafikailag jobban kidolgozott emojik. Tehát a nyelv nem romlik, nem javul, hanem változik: alkalmazkodik a technológia adta lehetőséghez és korlátokhoz.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pumbaa80 / PD)
A fenti módszereket angol nyelvű közösségek írásaiban találta a cikk írója. Olvasóinknak milyen tapasztalatai vannak? A magyar fórumozók is ezeket a trükköket használják? Vagy vannak különbségek? Osszák meg velünk KOMMENTBEN!!
Forrás
(Ui.: a modern technika ördöge nem tartozik bele, ami pl. nagyításnál össze-vissza tördeli a sort és rosszul törlöm a szavakat-karaktereket, utólagos szerkesztés meg persze nincs.)
a legbosszantóbb nem is a sok érthetetlen rövidítés hanem az amikor a központozás teljes hiánya nélkül írnak mert ha a NAGYBETŰS ÍRÁS ordítás akkor ez meg olyan mintha nem venne levegőt beszéd közben az ember
Sajnos magyarul is elterjedt („helyes irássi hibákal telle tüzdelve"), de angolul még tetézi is a zavart, hogy az angol nyelv felépítése miatt gyakran alig lehet kisilabizálni, hogy mit vartyog a szerencsétlen. Pl. kimaradnak a személyes névmások, nyilván rövidítenek is, vagy pl. az utókérdések miatt nem világos, hogy ez már egy új mondat/gondolat akar lenni vagy még a régi, stb. A slendriánság netovábbja egyébként, amikor hat üzenetet küld az illető (FB-on beírva, vagy akárhol), és lerí, hogy a saját maga nem olvasta el küldés előtt, amit leírt. Tkp. ez a verbális agresszió egy formája.
1. Leginkább a spanyol anyanyelvűekre jellemző a csupa nagybetűs írás, magyar vonatkozásban nem igazán találkoztam még vele.
2. Soha nem találkoztam még vele.
3. Ezt is inkább spanyol szövegekben láttam, ami viszont tényleg érdekes, hogy nem is a hangsúlyos magánhangzót szokták megtöbbszörözni, hanem mindig az utolsó szótagit, pl. graciaaaas.
4. Előfordul.
5. Ritkán.
6. Na ez az, amit a legjobban utálok, amikor valaki nem képes egyben egy rövid összefüggő szöveget elküldeni chaten, hanem soronként új üzenetben. Pedig ezt nagyon sokan csinálják.
7. Valóban, nagyon gyakori.
8. Nem találkoztam még vele.
9. Szintén nagyon gyakori.
Adalék: www.elmexicano.hu/2011/05/spanyol-internetszleng-es-romaiak.html