Jövevényszavak az angolban
Az angol nyelv szókincsének alakulását figyelhetjük meg egy izgalmas applikáció segítségével: megnézhetjük melyik korszakban mely nyelvekből vett át szavakat az angol.
Az Oxford Dictionaires blogján ajánlja Dr. Philip Durkin Borrowed Words: A History of Loanwords in English (Kölcsönszavak: A jövevényszavak története az angolban) című nemrégiben megjelent munkáját. Az oldalon egy interaktív alkalmazás segítségével megnézhetjük azt is, hogyan alakultak a kölcsönszavak 1150-től napjainkig: melyik időszakban arányaiban milyen eredetű volt az angol szókincs, illetve, hogy egy-egy időszakban mely nyelvekből milyen arányban vett át szavakat az angol.
Az oldalon elérhető alkalmazás a könyvből vett adatokon alapul. Durkin a könyvében azt vizsgálja, mikor hogyan kölcsönzött az angol más nyelvekből. Az alkalmazás ezek közül tizennégy fő forrásnyelvet ad meg, amelyekből a legtöbb szó származik az angolban.
(Forrás: blog.oxforddictionaries.com)
A képen látható, hogy a dátumokat jelölő gombokra kattintva adhatjuk meg azt az ötven éves időintervallumot, amelyre kíváncsiak vagyunk – 1150-től napjainkig. Ezek segítségével a különböző korszakok összehasonlítására is lehetőségünk van: fent a „Per period” (’korszakonként’) gombra kattintva végigkövethetjük, hogy melyik korszakban mely nyelvek hatottak leginkább az angolra. Ezek tehát az egyes 50 éves periódusokra vonatkozó szókölcsönzési arányok. Végigkövethetjük például a német jövevényszavak aránya hogyan növekszik egészen az 1800-as évekig, amikortól pedig napjainkig csökken az arányuk az angolban.
Ha pedig a „Cumulative” (’összesen’) gombra kattintunk, akkor azt nézhetjük meg korszakonként, hogy összességében hogyan változtak az időben a különböző nyelvekből származó kölcsönszavak arányai. Itt az egyes időintervallumok között jóval kisebb különbségeket látunk, ugyanakkor azt is megnézhetjük, hogy a nagyobb időbeli távolság már igen drasztikus különbségekhez vezet. A szókincs alakulását a „play” gombra kattintva automatikusan is lejátszhatjuk. Ha pedig valaki nem csak az arányokra, hanem a kölcsönszavak pontos számára is kíváncsi, annak figyelmébe ajánljuk a grafikonok alapjául szolgáló adatokat.
Forrás