0:05
Főoldal | Rénhírek

Miért van kevés kínai jövevényszó az angolban?

Miközben a nyugati világ és Kína kapcsolatai egyre erősödnek, úgy tűnik, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvébe, az angolba nem áramlanak tömegével a kínai szavak. Sőt, mintha egyelőre csupán egyetlen igazán új keletű átvétel lenne. Mi lehet ennek az oka?

nyest.hu | 2013. július 7.

Sokan csodálkoznak azon, hogy annak ellenére, hogy Kína világhatalommá nőtte ki magát, és a gazdaságban tartja vezető szerepét, a világnyelvbe, az angolba mégsem kerülnek be tömegesen kínai szavak, kifejezések. Sőt, nemhogy tömegével nem kerülnek be, de ma úgy tűnik, hogy szinte egyáltalán nem. Az angol szókincs kínai eredetű része sokkal korábban került be a nyelvbe, mint hogy Kína vezető szerephez jutott. Kérdés, hogy néhány évtizeden belül van-e esély arra, hogy az angol köznyelvet elárasszák a kínai kifejezések, szavak.

Valószínűleg Kína nyelvi hatalomátvételétől nem kell tartani, ugyanis nem nagyon van olyan új keletű kifejezés az angolban, ami a kínai valamelyik változatából származna. Talán egyetlen kivétel van, a guanxi, ami nagyjából azt a személyes kapcsolatrendszert, kapcsolati hálót jelenti, amely nélkül nagyon nehéz Kínában bármit is elintézni. Ez a kifejezés bekerült az angol köznyelvbe, de a többi kínai eredetű bevett angol szó mind hangtanában, mind jelentésében önállósodott az angolban, ami arra van, hogy igen régen kerültek be a nyelvbe. Ilyenek például a kowtow (’földre borulás, alázatos üdvözlés’), az amerikai angolban a gung ho (’elkötelezett, lelkes’) vagy a to shanghai ige (’sanghajozás, kalózkodás’); ezek kétségtelenül angol szavak, vajmi kevés kínai vonatkozással.

A kung fu, a tai chi, a feng shui kínai eredetű fogalmak, amelyek nemzetközileg elterjedtek a nyugati világban is. Van még néhány kínai étel, amelynek a neve közismert az angol anyanyelvű beszélők számára – például a bok choy (’kínai kel’) és a chow mein (’kínai sült tészta’). Az ilyen fajta kölcsönzés azonban nem speciális: más népek nemzeti ételeinek nevei is az eredeti nyelven kerülnek át az angolba (ilyen a pizza és a pasta is).

Chow mein
Chow mein
(Forrás: Wikimedia Commons / ♡yuen♫ / CC BY 2.0)

Kérdés, hogy van-e valami különleges oka annak, hogy ilyen kevés a kínai jövevényszó az angolban. Az angolban vannak olyan nyelvekből származó jövevényszavak, amelyeknek a kiejtése nehéz az angol beszélők számára. Ez tehát nem lehet akadály. Talán az eltérő írásrendszer az oka? Nem valószínű: vannak olyan kölcsönszavak is az angolban, amelyek nem latin írásrendszerű nyelvekből származnak (jiddis, orosz, arab). Vagy az eltérő kultúra vagy a földrajzi távolság lenne az oka? – Nem valószínű ez lenne az ok: vannak az angolban japán, indiai jövevényszavak is.

A kölcsönzésnek nincs semmilyen akadálya – legyen szó igékről (kowtow) vagy főnevekről (tsunami), mondatszókról (banzai!, oy!), konkrét dolgokról (sushi) vagy absztraktakról (ennui – fr. ’unalom’). Vett át szavakat az angol az ellenséges hatalmak nyelveiből is a történelem folyamán: a németből a II. világháború folyamán például a flak-ot (’légvédelmi tüzérség’), a samizdat-ot (’szamizdat’) az oroszból hidegháború idején, és persze számos francia jövevény származik az angol-francia rivalizálás évszázadaiból. Valószínűleg inkább egyszerűen arról van szó, hogy Kína világhatalomra törése óta még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a nyelvből kölcsönszavak kerüljenek be az angolba.

Elég valószínűnek tűnik azonban, hogy a kínai nyelvből is – ahogyan a többiből is – átkerülnek majd az angolba kifejezések, szavak, ahogyan a Kínával való kereskedelmi, kulturális és személyes kapcsolatok fejlődnek majd.

Forrás

Why so little Chinese in English?

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (12):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. július 9. 23:45
12 aáb

Bocs, átsiklottam az "új keletű" részen.

6 éve 2013. július 9. 23:44
11 aáb

Az egyetlen kivételként említett guanxit erőltetettnek érzem, a merítésem persze nem reprezentatív, de én ezt szakember kivételével soha sem hallottam angol beszédben. Főleg akkor erőltetett, amikor eszünkbe jutnak olyan, kínaira visszamenő jövevényszavak az angolban, mint tea, china (porcelán), ginseng, typhoon.

A magyarban a már említett gyöngyön kívül kínai eredetre megy még vissza a tepsi, tacepao, viszont a kuli, akárcsak az angol coolie, téves egyeztetés.

6 éve 2013. július 8. 12:38
10 Grant kapitány

Kínában beszélnek a világon a legtöbben angolul:

"China’s huge English-knowing population of 200–350 million is often cited as evidence of the language being nativized in the world’s most populous country."

journals.cambridge.org/action/displayAbstract?fromPage=online&aid=43

Vagyis (az angolt második nyelvként beszélők között) az angolnak a kínaival van a legnagyobb "érintkezési felülete" a világ összes nyelve közül. Ennek ellenére mégse vesz át szavakat belőle, nem furcsa ez?

6 éve 2013. július 8. 11:50
9 Roland2

@Tar:Másik kérdés, h. mennyire lenne egyáltalán igény ezekre a távol-keleti vagy európai filmekre ? Az európai filmipar nagy része művészfilm, amire nem sokan kíváncsiak, a távol-keleti filmek pedig eléggé eltérnek az európai ízlésvilágtól ( pl. érzelgősek, a humoruk pedig furcsa, nehezen érthető vagy gyerekes ). Az állami csatornákon - de néha a népszerűbb kereskedelmi adókon is - viszonylag sűrűn szoktak európai ( francia,brit, német,stb.) sorozatokat és filmeket adni. Az M1.M2 és a Duna Tv-n egy időben adtak koreai ( Pl. Pasta, Silla királyság ) és japán sorozatokat, ahogy a kereskedelmi adókon is adnak néha távol-keleti ( inkább akció)filmeket - azonban ezek kedvelői csak egy szubkultúrát képviselnek Magyarországon. Tehát annyira nem rossz a helyzet, mint írod, csak ezeknek a filmeknek a közönsége már eleve nem lehet nagyszámú, és a tv csatornáknál ( főleg a kereskedelmieknél ) elsődleges szempont a nézőszám növelése.

6 éve 2013. július 8. 09:15
8 Sultanus Constantinus

@Tar: Olyan szinten egyetértek veled ebben a témában, hogy akár én is írhattam volna a hozzászólásod. Sajnos valóban így van.

Hogy miért, az érdekes dolog. Azért, mert az emberek másra nem kíváncsiak. De vajon miért nem? Mert a kezdetek kezdetétől a média csak az angol és amerikai dolgokat nyomatja, ami pedig nem az, az szinte nyilvánosan meg van bélyegezve, csak éppen, hogy ezt ki nem mondják. És sajnos ez addig nem is lesz máshogy, amíg a média nem változtatja meg ezt az angol-amerikai majmoló szemléletét.

6 éve 2013. július 7. 20:47
7 Tar

Ami a magyar-kínai (vagy akár japán, indiai) nyelvi kapcsolatot illeti: azt figyeltem meg, hogy a tudományos eredmények nagyon az angol nyelv köré csoportosulnak. Pl. volt egy film a Spektrumon, a Deep Impact műholdat említették, és a Sólyom nevezetű japán műholdat. Hayabusa lett volna a japán megfelelője, az angolt persze nem akarták lefordítani, a japánt igen. Ha az angol tudományos szavak angolul szerepelnek egy szövegben, az összes többi nyelvét viszont lefordítják, így nehéz például nálunk új keletű szavakat összeszedni.

Életstílusban, kultúrában pedig tényleg távol áll tőlük is, tőlünk is a kínai.

Számomra az is furcsa, hogy kétnyelvű rádió- és zenecsatornáink vannak: csak angol és magyar zenét játszanak, és ebben a sorrendben. Ha 1-2 % más nyelvű zene is bekerül, az csak véletlen. Támogatnám, hogy a létező legváltozatosabb nyelven szóljon a zene is. Ha a műsorújságot megnézi az ember, ott is a zöme: amerikai film, néha magyar. Mintha más nem is lenne. A média szinte elszigetel minket más nyelvektől és kultúráktól.

Lehet-e az az oka az újabb kínai jövevényszavak hiányának, hogy az emberek már tudják, nagyon sok múlik a hanglejtésen? Nem akarják rossz hanglejtéssel kimondani, mert akkor mást jelent, és ezért inkább az angol megfelelőjét használják?

6 éve 2013. július 7. 14:28
6 elhe taifin

tapioca pearl (珍珠粉圓)

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/df/Tapioca-1.jpg

Sőt, van Pearl milk tea (珍珠奶茶) is, de a gyöngy vonatkozásában sem a tejről, sem a teáról nem lehet szó.

6 éve 2013. július 7. 13:34
5 Krizsa

@Roland2: Kérjük megmagyarázni a linkben szereplő tapioka pearl összetételt, amiből a tapioka NEM angol szó és a gyöngy vonatkozásában a tapioka növényről sem lehet szó.

A gyöngy szó etimológiájához lehetséges közelítést adok meg:

a héber gonen = véd, óv (a héberben nincs GY betű)

és akkor a gyöngy házáról van szó:-).

Magyar rokonszó, amely alighanem visszaigazol: GÖNGYÖL.

6 éve 2013. július 7. 12:55
4 Roland2

A gyöngy szavunk végső soron kínai eredetű : en.wiktionary.org/wiki/%E7%8F%8D%E7%8F%A0#Mandarin

6 éve 2013. július 7. 11:04
3 elhe taifin

Néhány példa a régebbi átvételekre:

Cheongsam, kaolin, nankeen - kínai jövevényszavak

doufukuai.blogspot.jp/2012/04/cheongsam-kaolin-nankeen-kinai.html

Itt meg a magyarba átkerült végső soron kínai és japán eredetű szavak:

ja.scribd.com/doc/141278877/Kinai-a-kinaival-osszefugg%C5%91-japan-e

6 éve 2013. július 7. 10:14
2 blogen

Jelentős kulturális kapcsolatok nélkül ez nem fog megváltozni. A kínai kultúra jelenleg a globálissá vált nyugati civilizáció kulturális befolyása alatt áll és nem fordítva.

6 éve 2013. július 7. 10:10
1 Sultanus Constantinus

Ez most egy olyan kérdés, hogy miért lenne sok? Az egy dolog, hogy Kína gazdasági világhatalom lett (mely állítást én azért erős túlzásnak érzem), de ettől függetlenül csak egyetlen és meglehetősen elzárkózott országban beszélik a kínai nyelvet. (Ugyanezzel az erővel megkérdezhetnénk, miért nincs sok spanyol jövevényszó az angolban, amikor ott vannak mindenhol körülöttük?)

"Az angolban vannak olyan nyelvekből származó jövevényszavak, amelyeknek a kiejtése nehéz az angol beszélők számára."

Az angol anyanyelvűek számára MINDEN más nyelv kiejtése nehéz, tehát ez nem szempont. Másrészt, épp a kínaira nem mondanám, hogy olyan nagyon nehéz lenne nekik, a hangrendszere még mindig közelebb áll az angoléhoz, mint mondjuk az újlatin nyelveké.

Az ételnevek meg igazából az én érzésem szerint nem jövevényszavak, hanem inkább speciális idegen szavak (persze a pizza, spagetti és hasonlók kivételével), mert nyilván az eredeti elnevezéseket fogják használni minden nyelvben, ha egyszer nincs rá más megfelelő.

Szerintem más megközelítésből kellene vizsgálni a kérdést, nem nyelvi oldalról. A kínai nyelv egyszerűen nincs jelen úgymond a közéletben, az emberek érdeklődésében, nem játszanak pl. kínai nyelvű zenéket a rádióban, az európai eredetű/neveltetésű emberek számára teljesen idegen, eltérő szokásaik vannak, nincs közös pont semmiben stb. stb. Ez lehet egyszerűen az oka.