0:05
Főoldal | Rénhírek
Bugyiban az atom nagy

Az atomrobbanástól az atomrosszig

Kinek a fejéből pattant ki elsőként az atombomba építésének gondolata, és ki a alkotta meg az atombomba szót? Hányan élték túl mindkét atomtámadást, és hogy nevezik őket Japánban? Milyen nukleáris fegyverek vannak? A cikk végén az atom szó felívelő karrierjéről is beszámolunk.

Wenszky Nóra | 2012. augusztus 6.

A világtörténelemben eddig összesen két atomtámadást hajtottak végre. 1945 augusztusában az Egyesült Államok légiereje Hirosima és Nagaszaki japán városokra dobta le a frissen kifejlesztett csodafegyvert, az atombombát. Az áldozatok számát a sugárzás hosszú távú hatása miatt pontosan nem lehet meghatározni, de körülbelül 150–250 ezer ember haláláért felelős a két robbanószerkezet. Hirosimára 1945 augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor dobták le az urániumtöltetű, Little Boy [litl boj] ’kisfiú’ nevű 3 méter hosszú, 4400 kg-os bombát. A hasonló tömegű és hosszúságú, ám sokkal nagyobb átmérőjű, augusztus 9-én Nagaszakira ledobott plutóniumbomba Fat Man [fet men] ’kövér ember’ néven vonult be a történelembe. Az első tömegpusztító fegyver ledobásának évfordulóján betekintünk a nukleáris fegyverek világába és az atom szót járjuk körül.

A célpontok – Hiroshima és Nagaszaki
A célpontok – Hiroshima és Nagaszaki
(Forrás: Wikimedia Commons / Loveless / GNU-FDL 1.2)

A köznyelvben a Japánra ledobott két robbanóeszközt atombombának nevezik, az angol atomic bomb [ötomik bom] mintájára. Az atomic bomb kifejezést valószínűleg H. G. Wells angol író használta először, az 1914-ben megjelent The World Set Free ’A fölszabadult világ’ című művében. 1945-ben, amikor az addig szupertitkos fegyverről az egész világ tudomást szerzett, ezt az atomic bomb kifejezést használták az első híradások a pusztító erejét a maghasadás folyamatából nyerő bombára. Innen terjedt el a szókapcsolat világszerte.

A fisszió szó a latin fissio ’hasadás’ szóból származik. A nukleáris fegyverek másik típusában atommagok egyesülése következik be, hasonlóan a csillagokban lejátszódó folyamatokhoz. Ezeket az eszközöket ugyancsak latin eredetű szóval fúziós bombáknak, közkeletű néven pedig hidrogénbombáknak nevezik.

Magát a széles körben használt atombomba elnevezést a szakemberek egy része nem tartja szakszerűnek. Az atombombában a leglényegesebb reakció ugyanis nem atomok között, hanem atommagokon belül játszódik le: az atommagok hasadása (fisszió) szabadítja fel az energiát. Az atombombákat így pontosabban fissziós bombáknak nevezik. Az energiát magreakciókból nyerő fegyverek összefoglaló neve nukleáris fegyver. A nukleáris szó az angolból került a magyarba. A nuclear [nyúkliö] ’nukleáris’ szó az atommag latin eredetű angol nevéből, a nucleusból jött létre, képzéssel a francia vagy latin mintára létrejött -ar képzővel. A szakkifejezést minden olyan fegyverre használják, melyben atommagok hasadásából vagy egyesüléséből származó energia biztosítja a pusztító hatást.

Az atomreaktorok és az atombombák azonos elven működnek. A mesterségesen előidézett maghasadási láncreakció alapötlete Szilárd Leó (1898–1964) magyar származású fizikustól származik, aki ezekről az 1930-as évek második felében szabadalmat nyújtott be Angliában. Később az Egyesült Államokban folytatta kísérleteit. 1942-ben Chicagóban Enrico Fermivel közösen megépítették az első atomreaktort. Az első, több fizikus munkájaként előállított kísérleti atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az Egyesült Államokban egy sivatagban. Ez a bomba Nagaszakira ledobott fegyver első változata volt, és The gadget [gedzsit] ’a szerkentyű’ névre keresztelték, a kísérleti robbantás neve pedig Trinity Test [triniti teszt] ’szentháromság teszt’ volt. A robbantás helyszínén a sivatag homokja megolvadt. Ezt a radioaktív, üvegszerű kőzetet trinititnek nevezték el. A Hirosimára ledobott fegyvert korábban nem tesztelték.

Trinitit
Trinitit
(Forrás: Wikimedia Commons / Shaddack / CC BY-SA 3.0)

Az atomtámadások túlélőinek Japánban külön neve van: a hibakusa szó ’robbanás által érintett ember’-t jelent. Azt a 165 embert pedig, akit sorsa Hirosimából a bomba robbanása után Nagaszakiba vezényelt és mindkét atomtámadást túlélte nijú hibakusa, azaz ’kétszeres hibakusha’ névvel illetik.

Hibakusa
Hibakusa
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Good / GNU-FDL 1.2)

Vissza a görögökhöz

De mi az az atom? Atomnak nevezzük a kémiai elemek legkisebb olyan építőkövét, mely még megőrzi az az adott elem kémiai tulajdonságait. A számos nyelvben használt atom görög eredetű szó. Az ἄτομος [atomosz] ’oszthatatlan’ szóból származik. Az európai nyelvekbe latin közvetítéssel került. Latin alakja atomus, a magyar atom a nemzetközi szó német, végződés nélküli alakjának az átvétele.

Bár az a gondolat, hogy az anyag láthatatlan kisebb részekből áll, már az i. e. VI. században megjelent az indiai filozófusok munkáiban, az atom szót először az i. e. V–IV. században használták az atomista filozófusok. A szót feltehetőleg Leukipposz tanítványa, Démokritosz alkotta meg. Az atomisták úgy gondolták, hogy a világ két részből áll. Az üres térből, azaz az űrből, és az ebben mozgó oszthatatlan részecskékből, az atomokból. Szerintük az atomok egymástól alakjukban, nagyságukban és elhelyezkedésükben különböznek. Elméletüket kísérleti módszerekkel nem támasztották alá.

Oszthatatlannak hitték – lítiumatom stilizált modellje
Oszthatatlannak hitték – lítiumatom stilizált modellje
(Forrás: Wikimedia Commons / Shizhao / GNU-FDL 1.2)

A modern atomelmélet megalkotójának John Dalton (1766–1844) angol tudóst tekinthetjük. Ő kimondta, hogy a kémiai elemek oszthatatlan atomokból épülnek fel, és ezek az atomok a különböző elemek esetében különböző méretűek, tömegűek és tulajdonságúak. Azt is megállapította, hogy a kémiai reakciók során atomok kombinálódnak, és két adott anyag csak meghatározott arányban reagál egymással.

Dalton óta az atommagot alkotó protonok és neutronok, valamint a köröttük keringő elektronok mellett számos kisebb elemi részecskét felfedeztek a kutatók. Tehát ma már tudjuk, hogy az ’oszthatatlan’ atom nem is oszthatatlan.

Új köntösben

Lássuk milyen karriert futott be az atom szó a magyarban. Más nyelvekhez hasonlóan, az alapjelentés mellett számos, nukleáris reakcióval kapcsolatos összetett szóban is megjelenik a szó: atom-tengeralattjáró, atomerőmű, atomenergia, atommeghajtású, atomrobbantás. Emellett a nukleáris fegyverek elleni védekezés és harc kifejezéseiben is felbukkan a szó: atomsorompó-egyezmény, atombiztos bunker.

Az atom szó új keletű, elsősorban a bizalmas nyelvhasználatban élő kifejezésekbe is bekerült. Az atomokra hullik ’apró darabokra szétesik’ kifejezésben az atom szó jelentése ’kis rész’. Ezt konkrét és átvitt értelemben is használják. Úgy tűnik, elég gyakran jelenik meg a kifejezés autókról szóló szövegek esetében:

ha nincs teljesen meghuzva a tárcsa csavarja akkor atomokra hullik a motor a következö sarkon

láttam én már zajtalan, ugyanakkor atomokra hullott Merci-futóművet

kis Érdi autójának rendszáma és az atomokra hullott WRC rendszáma megegyezik

Más esetekben az atomokra hullik kifejezés leginkább ’idegileg összeroppan’ vagy ’teljesen szétesik (világkép, eszmerendszer)’ jelentésben fordul elő. Egy DJ Zöldről szóló híradás címe például ez: Az atomokra hullott zenei kultúra zöldes molekulája, míg egy színházi produkcióról szóló beszámolóban ezt olvashatjuk:

Az anyai szeretetnél bizony én alig birtam abbahagyni, próbáltam összeszedni magam, mert ott atomokra hullottam

Az atombomba robbantásakor keletkező erős fényjelenség neve atomvillanás. Ez a szó elsősorban a katonai kifejezés, de a sorkatonai szolgálatnak és a honvédelmi oktatásnak köszönhetően széles körben ismertté vált a katonai vezényszó: Atomvillanás jobbról/balról! Erre a vezényszóra a katonának azonnal a földre kellett vetnie magát és az arcát eltakarnia. Az atomvillanás szó számos viccben is megjelent. Ha valakinek pedig nagy rendetlenség van a szobájában, így szólhat: Atomvillanás volt a szobámban.

Az atomvillanás szó ’(meglepő) győzelem’ jelentésben sporthírekben is felbukkan, ha a mérkőző felek valamelyikének nevében szerepel az atom szó:

Atomerőmű SE: Nem volt atomvillanás Kaposváron – Kaposvári KK–Atomerőmű SE 95–93

Atom Anti (Kovács Antal): Olimpiai Atomvillanás: magyar dzsúdóarany

Az atom szó nyelvileg legérdekesebb használata azonban az, hogy a szó bizalmas nyelvhasználatban ’nagyon’ jelentésben fokozó értelemben is megjelenik.

nagyon menő – atommenő

nagyon szar – atomszar

nagyon jó – atomjó

Ezeknek a kifejezéseknek csak elenyésző része szójáték, tehát általában nem valamilyen Atom márkanevű dologról szólnak a kijelentések, bár erre is van példa:

atomjó miniatűr alaplap (Intel Atom processzorral)

atomjó papír (Atomic cigarettapapír)

Az atom szóval alkotott határozós kifejezéseket általában nem úgy hangsúlyozzuk, mint a határozószó + melléknév szerkezeteket. A nagyon kifejezésben általában mindkét tag első szótagja hangsúlyos, míg az atom szóval alkotott kifejezések megfigyeléseink szerint legtöbbször csak a legelső szótagon hangsúlyozódnak, hasonlóan az összetett szavakhoz. Ezt példázza a 3 éves Csilla megnyilatkozása is:

Kérek atom finom szalonnát!

Ha megnézzük, hogyan írják le az ilyen szókapcsolatokat az emberek, azt látjuk, hogy az egybeírás és különírás is elég gyakran előfordul. A helyesírási szótárak nem adnak útmutatást, hisz az atom szó ebben az jelentésben nem szerepel bennük. Az interneten megtalálható dokumentumokban a nagyon jó típusú szókapcsolatokat csak elvétve írják egybe, ám az atom esetében több ilyen példát találunk. Elsősorban akkor, ha az utótag egy szótagú. Azonban minden általunk vizsgált esetben különírt változatokkal is találkoztunk.

atomjó napokatom jó hely

az atomrossz kutyámatom rossz volt

az a hotdog atomszar voltatom szar az összes műsor

atommenő bolgár széljobber párt  hogy is lehetsz ilyen atom menő

Parapatics Andrea 2008-as Szlengszótárában (21. o.) a következőket olvashatjuk az atom szóról:

atom-: hsz ’nagyon’ Ez a tökfőzelék ma is atomrossz volt.

A szócikkben is kifejezésre jut az atom ’nagyon’ szokatlan viselkedése – határozószóként van címkézve, de összetételi előtagként van listázva, és ennek megfelelően az atomrossz kifejezést is egy szóba írták. Ebben a szótárban újabb használatát is felfedezhetjük az atom szónak. Az atombugyi ’nagyméretű, széles ívű női alsónemű’ szóban az előtag ’nagyméretű’ jelentéssel bír a szótár szerint.

Az atom szó határozószói használatáról való megfigyeléseket csak szűk körben végeztük, kis adatmennyiségen. Ezért várjuk olvasóink tapasztalatait is az ilyen jellegű kifejezések használatáról és hangsúlyozásáról.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. március 6. 16:05
6 Untermensch4

szintén fokozó jelleggel halottam hogy: berúgott mint az atom.

6 éve 2013. október 5. 09:39
5 GBR

@elhe taifin:

Sot, nemcsak a "nijú hibakusa" kevert onmagaban, de a magyar "forditasa" is helytelen, mert az meg eppen hepburn átirassal van:

"mindkét atomtámadást túlélte nijú hibakusa, azaz ’kétszeres hibakusha’ névvel illetik."

Mondjuk bo egy ev nem volt eleg kijavitani. :)

7 éve 2012. augusztus 6. 22:34
4 Pesta

>> Az atomisták úgy gondolták, hogy a világ két részből áll. Az üres térből, azaz az űrből, és az ebben mozgó oszthatatlan részecskékből, az atomokból. Szerintük az atomok egymástól alakjukban, nagyságukban és elhelyezkedésükben különböznek. Elméletüket kísérleti módszerekkel nem támasztották alá. <<

Az atomisták nem gondolták, hogy „a világ két részből áll, üres térből és ebben mozgó részecskékből". Ez csak későbbi deviancia, mert a részecskék elgondolása természetszerűen magával vonzza a közöttük lévő űr elképzelését - ami persze önellentmondás, hiszen ha űr van közöttük, akkor hogyan lehetne bármiféle kapcsolat a részecskék között, magyarán hogyan létezne bármi is?

Az meg, hogy egy ókori filozófiai teóriát kísérletekkel kellett volna alátámasztani, a szezon keverése a fazonnal, már elnézést.

7 éve 2012. augusztus 6. 19:42
3 Szalakóta

Ha pedig egy magyar külföldre megy dolgozni, akkor azonnal elveszti magyarságát, és ugyanúgy csak magyar származásúnak minősül, mint aki már nem beszél magyarul, nincsenek magyar érzelmei, és csak emlékezik a magyar ősökre? Ezt mindenütt így írják, és mindig is csípte a szemem.

7 éve 2012. augusztus 6. 19:39
2 Szalakóta

Egyes programozási nyelvekben, mint a Lisp és a Prolog, az elemi típusok összefoglaló neve atom.

7 éve 2012. augusztus 6. 17:04
1 elhe taifin

"nijú hibakusa"

Össze van keveredve a magyaros és a hepburn átírás- egységesíteni kéne:  二重被爆者

magyaros: nidzsú hibakusa

hepburn: nijū hibakusha