Milyen vén a vén Európa?
Olvasónk kérdéssel fordul hozzánk, és ha már lúd, legyen kövér, több hasonló kérdésről is szót ejtünk. Elbüszkélkedünk azzal, hogy az egyik kontinenst magyar emberről nevezték el. Kiderül az is, hogy több oka is annak, hogy van Ausztria és Ausztrália neve annyira hasonló.
József nevű olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:
Régóta érdekelne, hogy a kontinensünket, Európát, mióta nevezik Európának, és ki avagy kik kezdték el annak nevezni.
A Google ez ügyben nem volt a barátom vagy rosszul kerestem, ezért fordulok önökhöz.
Mi örülnénk a legjobban, ha az „A Google a te barátod!” felkiáltás helyett az „A nyest a te barátod!” felkiáltás terjedne el. Ennek érdekében mindent meg is teszünk, így József kérdésére is igyekszünk kimerítő választ adni.
A kérdéssel érintőlegesen már korábban is foglalkoztunk, akkor ezt írtuk:
Az Európa szó az ógörögből terjedt el (korábbi története vitatott), és eredetileg Görögország középső részét jelentette, az Ázsia pedig a mai Kis-Ázsiát.
Nos, nézzük, mik az Európa szó görögöktől való elterjedésének előzményei! A Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt írja, hogy a szó eredetileg ’szárazföld’-et jelentett (szembeállítva a szigetekkel és a félszigetekkel, tehát tulajdonképpen ’kontinens’-t), és csak később a ma ezen a néven ismert földrészt (illetve nyilván azon részeit, amelyet a görögök ismertek).
A név eredete azonban bizonytalan: egyesek a sémi nyelvek [ereb]-hez hasonlóan hangzó, ’napnyugta, est’ jelentésű szavával hozzák összefüggésbe. (Ez azonban ellentétben áll azzal, hogy eredetileg ’szárazföld’-et jelentett volna: így a ’nyugati föld’ lehetett volna a kiinduló jelentés.) Mások az εὐρωπος [europosz] ’tágas, kiterjedt’ szóval hozzák összefüggésbe. Kisshez hasonló adatokat hoz a Wikipédia is, kiegészítve azzal, hogy Európa eredetileg egy Krétán élő főníciai hercegnő volt, nem földrajzi terület. A Wikipédia szerint a földrajzi név először Észak-Közép-Görögországot jelölte. Egy másik helyen viszont azt írja, hogy a szó a latinon keresztül terjedt el, és hogy eredetileg lényegében a mai Törökország Európai részét jelölte.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Nos, ezt a kérdést nem mi fogjuk eldönteni, inkább nézzük meg, honnan ered a többi kontinens neve!
Ázsia
Szintén görög eredetű, és a latinon keresztül terjedt el. Kiss Lajos szerint a legvalószínűbb, hogy Lüdia hettita elnevezésére, az Assuwára [asszuva] megy vissza, ennek pedig eredeti jelentése ’jó [földű] ország’ – a főníciaiak viszont kapcsolatban hozhattál a ’kelet’ jelentésű sémi szóval (asszír asu [aszu]). (Az számunkra sem világos, hogy ezt Kiss miért jegyzi meg, miben befolyásolta ez a szó történetét.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Roke / CC BY-SA 3.0)
A Wikipédia szintén említi a fenti elképzeléseket, de elképzelhetőnek tartja, hogy a név a sémi asu ’kelet’ szóból ered (ami furcsa lenne, hiszen a sémi területektől északra és nyugatra helyezkedik el e terület). Alternatívaként azt is említi, hogy a kihalt tirrén vagy égei nyelvekből származó, ’sáros, iszapos’ jelentésű szóból ered (és ez az Égei-tenger keleti partjának iszaposságára utalna – amennyire mi a területet ismerjük, az ilyen partvidék arrafelé nem jellemző). Máshol viszont csak arra utal, hogy a név eredetileg egy lüdiai istenség neve volt, illetve Homérosznál két fríg vitézt és egy tájegységet (egy mocsarat vagy síkságot) neveztek így.
Afrika
Afrika elnevezése viszont már nem megy vezethető vissza a görögökig, hanem csak a latinig: a név eredetileg a Karthagó környékére utalt. Kiss szerint az itt élőket hívták aferoknak, róluk kapta a nevét a terület. A Wikipédia szerint viszont a szó eredetileg a főníciai afar ’por’ vagy a berber ifri ’barlang’ szóval állhat összefüggésben. (Az utóbbi esetben barlanglakókra utalt.) A teljes földrészre csak a felfedezések korában terjesztették ki az elnevezést.
De hogy nevezték akkor a görögök a Földközi-tenger déli partjait? Nos, Líbiának... A Líbia elnevezés egy ősi népcsoport (libi) alapján kapta a nevét, de az ókor után már csak történelmi elnevezésként maradt fenn. 1934-ben a korábban Tripolitaniának nevezett területet Líbia néven egységes gyarmattá szervezték – a később függetlenné vált ország innen örökölte a nevét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Tar)
Amerika
Amerika nevének eredetével szinte mindenki tisztában van: Amerigo Vespucci olasz felfedező nevéből származik. Ő viszont Szent Imre hercegről kapta a nevét, közvetve tehát magyar emberről nevezték el az új földrészt. (Arról most feledkezzünk meg, hogy Szent Imrét tulajdonképpen Henriknek hívták.) A kontinenst nem Vespucci fedezte fel, de ő volt az első, aki rájött, hogy a Kolumbusz Kristóf által bejárt területek egy korábban ismeretlen kontinens részei. Amikor Martin Waldseemüller elkészítette világtérképét, a latinos Americus végződését hozzáigazította a többi földrész (Europa, Asia, Africa) végződéséhez, így született meg az America alak.
Waldseemüller szerint a világ
(Forrás: Wikimedia Commons)
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ausztrália
Kiss Lajos szerint a földrész nevének kettős az eredete. Egyfelől az újkori latin Australia átvétele: ez előfordult Terra Australis ’déli föld’ alakban is. Érdekesség, hogy a név hamarabb létezett, mint hogy a kontinenst felfedezték volna: úgy tartották ugyanis, hogy a déli féltekén ugyanannyi szárazföldnek kell lennie, mint az északin,különben a Föld nem maradna egyensúlyban, felborulna. (Valójában persze a déli féltekén jóval kevesebb szárazföld van, de annyiban igazuk volt, hogy van.) Ezt az eredettörténetet ismeri a Wikipédia is.
Kiss Lajos szerint azonban a név kialakulásában szerepet játszott az is, hogy Pedro Fernandes de Queirós portugál felfedező egy szigetre érkezett, melyet kontinensbnek vélt és ezt la Austrialia del Espiritu Santo-nak, azaz ’a Szentlélek ausztriai földjének’, hogy a Habsburgoknak kedveskedjen. Az Austrialia alak nagyban hatott az Australia alak megszilárdulásához. (A szigetet egyébként a mai napig Espiritu Santonak nevezik.)
Ausztria és Ausztrália nevének egybecsengése egyébként nem véletlen: az ófelnémet ostor ’kelet’ etimológiailag azonos a latin austerrel, ami viszont ’dél’.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (49):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Európát a reneszánsz kora óta hívják Európának, az ókori értékek feltámasztásának jegyében. Addig csak egyszerűen Keresztény-ként hivatkoztak a kontinensre.
Nagyon alapos kitérő, azonban a kérdező NEM a kérdésére kapott választ. :)
Elírás, javítás: nem 2001-ben, hanem 2011-ben akartam kiadni.
Jaj, hát nem vagyok ám hazudós, hogy egyszer azt írom: több, mint 10.000 magyar szót hasonlítottam össze valamely rokon értelmű héber szóval, késöbb meg (a Gyökök és Gyökerek fórumon)bevallom, hogy csak 7600-at.
Az úgy volt, hogy tavaly már sokat írogattatok a Czuczor szótárról, hogy újra kiadják, megsatöbbi. Hát nagyon ki akartam már adni az összehasonlító gyökszótáramat, de sehogy se értem a végére. Már augusztus volt, már szeptember... még mindig nem. Meg már 3 kötetesnek nézett ki az egész. Honnan lesz nekem annyi pénzem? Kettő is sok. Be kéne már fejezni, és mindenesetre még az idén (2001-ben) kiadni. Gyorsan hozzáláttam "véglegesre" javítani (most se végleges, kísérleti kiadás lett belőle).
Mit lehet itt kidobálni mégis?
Olvas és olvasmány - nyit, nyitogat - szóval a legtöbb kétszótagúnál hosszabbra képzett szót kihagytam. A héber szavak nagy része úgyis csak kétszótagos, minek? Aztán meg nem számoltam többé, mennyi maradt - csak most februárban, utólag.
Számítógéppel? Azzal se tudtam összeszámolni, mert (memória problémák miatt) képtelen voltam egyesíteni az egész 1000 oldalt. S a pdf fájlokat már csak a nyomdaelőkészítőben egyesítették. Nem baj, hamarosan lesz új számítógépem...
Összesen 30 példány létezik a kísérleti, az olvaó könnyebb tájékozódásának érdekében szines kiadásból (méregdrága nyomtatás) ,
amit most még egyszer átjavítok... S ha megint lesz egy kis pénzem, ismét nyomtatok belőle... talán 100-at..
A 30-ból hatot az OSZK-nak, egyet az izraeli Nemzeti és Akadémiai könyvtárnak (itt csak egy példányt kell beadni az új könyvekből) adtam (ingyen). A többit elosztottam a már felnőtt - 6 -leszármazottam és néhány internetes érdeklődő között.
Az MTA-nak, az ELTE-nek, ott külön a Hebraisztikai Tanszéknek is, és még két magyar egyetemnek felajánlottam egy-egy példányt (ingyen) - akik még válaszra sem méltattak.
****************
Szóval biztosan több, mint 10.000 szó hangalakját és ugyanzoknak rokonítható jelentését hasonlítottam össze a két nyelvből. A rokonítások minősége változó, de mindenesetre nagyságrendekkel múlja felül a napjainkban elfogadott finnugor nyelvrokonság szó-rokonításának számosságát..
Az érdekesség itt az, hogy én nem is tagadom a finn-magyar nyelvrokonság meglétét - csak azt állítom, hogy a finnugor nyelvek nem a párezer éves népvándorlások következtében, hanem több tízezer évekkel ezelőtt váltak le az "ősnyelvről". Azt állítom, hogy a "finnes" nyelvűek csakis északra vándoroltak és azóta ott is maradtak. ETTŐL van meg a rokonságuk a magyarral. De a többi ugor nyelvek már érintkeztek és nyelvileg valóban felvették "az egész emberiség" akkori, párezer éves nyelvi készégeit. Például olyan beszédhangokat (öt darabot), amik a finnben azóta sem léteznek.
Tehát, ha az emberiség ősnyelve mégsem európai volna, hanem afrikai, akkor a finn-magyar nyelvrokonság nálam is megmagyarázhatatlaná válna:-)..
@Fejes László (nyest.hu):
Ok, és köszönöm!
@elhe taifin: Mi már régóta figyeljük ezt a blogot. Ha írnál egy mailt, akkor meg tudnánk beszélni.
@Nước mắm ngon quá!:
Ok, benne vagyok!
Adok egy e-mailcímet - titkosítva :)
(hepburn átírással): きくち．あんず＠ジーメール．コム :)
@elhe taifin:
Gondoltam, hogy van sok ilyen mű jelent már meg, nem szántam úttörőnek a blogot vagy alapkutatásnak, a cél az lenne, hogy a magyar nyelvű, nyelvek iránt fogékony olvasóknak adjunk egy rövid, magyarul elérhető betekintést ebbe az érdekes rendszerbe – a teljesség igénye nélkül. Magyarországon még mindig szűkkörűnek mondható a szélesebb társadalom érdeklődése ezek iránt a nyelvek iránt, egy vidéki könyvesboltban pl. nagy szerencse kell, ahhoz, hogy valaki egy antikvár vagy akár új koreai/japán/vietnami műhöz hozzájusson. Ha pár embernek felkeltjük az érdeklődését, már megérte, ha nem senkit sem érdekel, akkor legalább mi magunk kapunk egy jobb képet a témáról.
Régészet már az alapfeltevéshez kellett: hogy ha az emberiség kifejlődése, a tud. mai állása szerint egycentrumos volt - akkor a fajspecifikus emberi nyelv kezdete is egycentrumos kellett legyen. Persze RUDI-ból indultam ki, vagyis a Kárpát medence, mint centrum feltételezéséből. Csakhogy RUDDI még majom-hominida volt és a feltételezhető további leletek 3-4 km mélyen nyugszanak a földben a volt Pannon-tó mélyén.
Bizonyítani tehát (régészeti leletekből) nem, csak lehetőségként vetem fel az emberiség európai eredetét.
A tud. szerint az emberi beszédkészség legkevesebb 2 millió éves (Broca terület megléte a hominida leletek agyában). Szerintem ez sokkal több (millió év), de mivel régészeti leletekkel ezt sem tudom bizonyítani - csak feltételezni - meghagyom a lehetőséget annak is, hogy az ember mégis Afrikában fejlődött ki.
A magyar és a héber gyökök (mássalhangzó vázak) elég nagy része (kb. 30%-a) visszavezethető a természeti hanghatásoknak az ember általi utánzására. Problémát az okoz, hogy ha erurópainak tételezem fel az ősnyelvet, az európai reprezentáns ősember a neandervölgyi, aki biztosan nem volt még birtokában az artikulált beszédkészségnek ("rossz gége"), hanem inkább "mássalhangzó beszédű" volt. A mássalhagnzókból sem tudott azonban sokat kiejteni (előreugró arc, "rosszabb szájzár").
Innen én arra következtetek, hogy ennyi -? mindenesetre sok - ősgyök megtalálható lesz MINDEN ma is élő gyöknyelvben (magyar, héber, arab),
de a többi, nem gyöknyelvben is nagy számban kellett fennmaradniuk.
Még a könyvem bevezető része sem ismertethető itt, de mivel ez a rész csak 65 oldal az ezerből, ezt nem megtehelő elolvasni annak, akit érdekel.
A könyv kísérleti kiadása egyelőre csak az OSZK-ban található meg 6 példányban: Krizsa: Hun gár ha hungár? - Hol lakott a táborlakó? címen.
@elhe taifin:
Hú, most megfogtál. Még sose számoltam össze az 1008 oldalas összehasonlító szótáram magyar szavait (mert a magyar szavakat tekintettem alapnak). Kéziszótár terjedelmet dolgoztam fel a két ma élő nyelvből. Kb. 260 mássalhangzó gyökvázat (de nagyon kevés csak magánhangzóból álló gyökszó is van mindkét nyelvben),
1800 egyszótagú és... 10.000-nél mindenesetre számosabb többszótagú magyar szó szerepel benne. De nem egyedül dolgoztam, hanem volt egy, elsősorban az adatbázist összeállító segítségem is. Ő a könyv másik szerzője.
@Krizsa: Az ön gyökelméletét vagy gyökhasonlításait régészetileg hogyan lehet igazolni ? ( ön írta elhe taifin-nak,h. régészeti ismereteket is tanult a könyvének elkészítéséhez )
@Nước mắm ngon quá!: Felhíva, ha régiesen, rendhagyó "hí" tövet használsz (hívok, hísz, hí, hívunk, híttok, hínak; hí+va). Felhívva, ha mai sztenderd "hív" alakból indusz ki (hívok, hívsz, hív, hívunk, hívtok, hívnak; hív+va).
(Ugyanígy: fúva vs. fújva)
@Nước mắm ngon quá!: Igen! Feltétlenül csináljátok!
@Nước mắm ngon quá!:
A hozzászólásomban előfordulók hibák zavaróak, de remélem érthetőek, viszont a "felhíva"/"felhívva" (vö. téve, olvasva, stb.) alakokon elgondolkoztam és nem tudtom eldönteni melyik a helyes, gyanúm szerint az utóbbi.