Ciki Zsidnek lenni?
Miért kell egy magyar település az Árpád-kor óta viselt nevét hirtelen megváltoztatni? Ha zavaros idők fura kisiklása, ezek elmúltával miért nem áll helyre a régi rend? Mi az igazi hagyományőrzés, és meddig állítható helyre a hagyomány?
A Zala megyei Várvölgy azon településeink közé tartozik, melyek az újkorban kaptak új nevet. Míg azonban az átnevezések célja általában az, hogy a település az új nevet viselhesse (gondoljunk például Leninváros nevére), Várvölgy esetében aligha erről volt szó: 1943-ban minden bizonnyal a település régi nevétől kívántak megszabadulni. A falut ugyanis az Árpád-kor óta Zsidnek hívták, és amikor 1942-ben Alsó- és Felsőzsidet egyesítették, a Bakonyzsid elnevezést kapta. Ezt az elnevezést azonban már nem sokáig viselhette, a következő évben ugyanis Várvölgyre keresztelték át.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rovás Alapítvány / CC BY-SA 3.0, 2.5, 2.0, 1)
Kiss Lajos szótára szerint a település neve személynévből ered, a latin Sidonius személynév vált Zsiddé, és ezt a nevet kapta a falu. Ugyanakkor Kiss is utal arra, hogy a csehből van példa arra, hogy Žid ’zsidó’ elnevezés vált személynévvé. Ilyesmire a magyarból is van példa: a zsidó népnév személynévvé vált, sőt, települést is neveztek el róla: Zsidó község neve is nagyon régi, Sydoeghaz [zsidóegyház] formában már 1341-ből van rá adat. De hol van Zsidó?
Nos, ma Vácegresnek hívják, és, ki gondolta volna, 1943-ban változtatták meg a nevét. Míg Várvölgy névváltoztatásával kapcsolatban nem sikerült közelebbi információkat megtudnunk, az a Wikipédiából kiderült, hogy Zsidó nevét Endre László Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei alispán akaratából változtatták meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan Grafikai Stúdió / CC BY-SA 2.5)
A települések sem a háború után, sem a rendszerváltás során nem kapták vissza nevüket. A két település korábbi nevének visszaállítását ma már az eltelt idő is nehezítné: kevesen lehetnek azok, akik még a régi elnevezés idején születtek, de számukra is bizonyára már természetesebb a települések mai neve. Igaz, hasonlókat sok más földrajzi névről is elmondhatunk, most mégis ismét divatban vannak a névváltoztatások, hol visszaállítják a „történelmi” elnevezéseket, hol az őket védeni hivatott szakmai bizottságokkal egyetemben eltörlik őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / rlevente / CC BY-AS 2.5)
Elektronikus levélben megkerestük Várvölgy önkormányzatát, hogy felmerült-e a település korábbi nevének helyreállítása, illetve mit reagálnának egy ilyen kezdeményezésre, de egy hét elteltével sem kaptunk semmilyen választ. Vácegres önkormányzatát sajnos nem tudtuk megkeresni, mivel honlapjukat nem találtuk, és a Wikipédián feltüntetett cím sem működik.
Források
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Fejes László (nyest.hu): Tudomásom szerint a "Várvölgy" - amúgy kézenfekvő - elnevezés alkotója Orr Lajos várvölgyi amatőr festőművész és iskolai rajztanár volt.
Endre ászlóról illik tudni, hogy egy fanatikus nyilas volt, Hitlerék hűséges kiszolgálója, akinek még a Lakatos-kormány idején sem jutott eszébe, hogy a magyar kormányzat (volt) tagjaként, neki a magyarok és nem a németek érdekeit kellene képviselnie.
Lakatos Géza ezt írja róla:
"Veesenmayer azt akarta még, hogy Endre László munkaügyi miniszter legyen, Jurcsek a közellátás és a földművelés élén, ezenkívül miniszterelnök-helyettes.(!) Ne felejtsük, Jurcsek a követ legbizalmasabb barátja és fő besúgója volt. Pénzügyminiszternek továbbra is Reményi-Schnellert akarta, nemkülönben Hellebronth tábornokot iparügyi miniszternek. Valamennyi kívánságát visszautasítottam. Különösen Jurcsek és Reményi-Schneller esetében voltam nehéz helyzetben, mivel ezek az emberek addig is miniszterek voltak. Veesenmayer azzal búcsúzott, hogy részletes jelentést tesz a német kormánynak." Tehát az átnevezések nagyon is a politikai konceptjébe illettek
@Fejes László (nyest.hu):
A megosztottság csak enyhe vélelem a részemről, mivel csak gyenge egy éve vagyok "várzsidi". Az a gyanúm, a lakosságot jobban foglalkoztatja, hogy bármilyen néven meddig lesz itt község, és addig hogy is lesz! :(
@istentudja: Utánanéztem Kiss Lajosnál, de nem szerepel nála Zsidve. Szerepel viszont Zsida (am Szentgotthárd része), amelynek tényleg Zsidó nevű birtokosától származik.
Erről viszont az jutott eszembe, hogy a szlévra azért nem jellemzőek az -vě többesjeles településnevek, ellenben annál inkább az -ov, -ova, -ovo stb. képzős, birtokos melléknévből fejlődött településnevek. Az, hogy a Zsidve alak a Židova (vesnica), Židovo (selo) -típusú, ’Zsidó (személynév) faluja’ szerkezetből fejlődött, már egészen valószínűnek tűnik számomra. (Persze a Zsid ’Szidóniusz’ sem zárható ki. :)
@istentudja: Hát ugye ránézésre nem lehet etimológiát alkotni, de nagyon valószínűnek tartom, hogy a Hidegség a Hideg-sédből keletkezett, különösen, hogy van korábbi Hidegsyd adat is róla. Felteszem, hogy a séd szó kiveszett a helyi változatból, így a településnévnek „nem volt semmi értelme”, ezért népetimológiával „értelmet adtak neki”.
@Fejes László (nyest.hu):
Sajnos nem tudom,csak azt,hogy finom a boruk.Hidegségböl meg nagyon sok van,igaz,hogy a séd=patak-ból származik?
@istentudja: Köszönjük, ezek érdekes adatok, bár sajnos Zsidvénél nincs megadva az etimológia forrása. Az mindenesetre elgondolkodtató, miről kaphatta a nevét. Aligha a szászokról...
Zsidve:
hu.wikipedia.org/wiki/Zsidve
Hidegség,Hideg-séd:
hu.wikipedia.org/wiki/Hidegs%C3%A9g_(Rom%C3%A1nia)
@tgeza: Nagyon köszönjük az információt! A cikkben feltett kérdésre, melyre az önkormányzat nem válaszolt, „hogy felmerült-e a település korábbi nevének helyreállítása, illetve mit reagálnának egy ilyen kezdeményezésre”, ezek szerint az a válasz, hogy ebben a falu meglehetősen megosztott?
@prezzey:
Mint "helyi adatközlő" :)
A faluban két patak van. Egyik a Pujda (lehet róla vitát nyitni!), a másik a Séd. Bár errefelé így nevezik a kis girhes, névtelen patakokat.
Nos, tudtommal a Séd a határ Alsó- és Felsőzsid között.
A helyiek egy része öntudatos zsidi, a rátartibbak a várvölgyiek. Tisztelet a mindent borító kivételnek!
@prezzey: Ezzel a verzióval én is szerettem volna számolni, csakhogy semmilyen adatot nem találtam arról, hogy ilyen patak létezne. Az, hogy a séd alakváltozata lenne, érdekes feltevés.
Az gyakori jelenség a nyelvekben, hogy a települések arról a vízről kapják a nevüket, amely mellett állnak (l. Sárospatak, vagy éppen Bécs szlovén neve: Dunaj). A fordítottja viszont nem.
Ugyanakkor az Árpád-kori településeink legtöbbjének neve puszta személynévből keletkezett. Az, hogy a Sidoniusból Zsid lett, szintén igen valószínű. Tehát nem érzem úgy, hogy ez a verzió elvetendő lenne. A legkevésbé valószínű azonban az, hogy tényleg köze van a zsidókhoz (hacsak nem esetleg személynéven keresztül, ami egyáltalán nem jelentette, hogy az illető zsidó volt – ma is egy csomó sikszét hívnak Juditnak).
Nekem van egy helyi adatközlőm, aki szerint a Zsid patakról kapta Alsó- és Felsőzsid a nevét, ami meg a séd alakváltozata. (A Várvölgy meg elég transzparens, mert a falu körül hegyek vannak, amelyeknek a tetején várak vannak, kettő is.) Ez nyilván anekdotikus, de szerintem több értelme van, mint a Sidoniusnak, főleg hogy tényleg van ott ilyen patak. Vagy a patakot nevezték el a településről?
@Roland2: Tudomásom szerint a korai Árpád-korban jelentős muzulmán és zsidó népesség is élt a Magyar Királyságban. A korabeli életritmus szerint lehetőleg egy kupacban. Viszont ezeknek a csoportoknak az etnikai hovatartozása kérdéses lehet.
Lásd kazár-kérdés, Aba Sámuel, stb.)
Zsidók már a 10. századtól éltek Magyarországon, szánalmas momentuma a magyar történelemnek ez a világháborús névváltoztatás.........
Erdélyben Zsidóvár is van : www.banaterra.eu/magyar/Z/zsidovar.htm
hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3v%C3%A1r
Egyik forrás sem említi,h. lett volna zsidó lakossága.