A Sziget fesztiváltól
a Világifjúsági Találkozóig
Kik állítottak elő valódi hernyóselymet Óbudán? Ki volt Árpád vezér főlovásza? Hogyan írjuk a Csepel-sziget melletti Duna-ág hivatalos nevét? Egy tébolydába is ellátogatunk, valamint az úttörőtáborok hangulatát is felelevenítjük Budapest városrésznevei közt tallózva.
Budapesti városrészneveket bemutató cikksorozatunk befejező részéhez érkeztünk. Most olyan helynevek kerülnek terítékre, melyek nem híres személyekhez, növényekhez vagy állatokhoz kapcsolódnak, és nem is olyan magától értetődő az eredetük, mint például a Kőbánya névé.
(Forrás: Wikimedia Commons / Vadaro)
Kezdjük túránkat a budai oldalon. Aki a népszerű augusztusi Sziget Fesztiválra utazik, a szentendrei HÉV-ről leszállhat a Filatorigát nevű megállónál is. Azt még csak értjük, hogy a Duna mellett miért van gát, de mi lehet az a filatori? A válaszhoz Óbuda ipartörténetébe kell beásni magunkat. Az 1700-as évek elején kezdődtek az első kísérletek hazánkban a selyemhernyó meghonosítására és selyem előállítására. Óbudán az olasz Bartolomeo Zanesi létesített feldolgozóüzemet: A filatorium ’fonó (hely)’ szó a latin filare ’fon’ szóból képzett főnév.1780-ban indult a munka a selyemcérnázóban, azaz a filatoriumban. Ennek közelébe 1786-ban építtette Agostino Mazzocato olasz textilipari vállalkozó a ma is álló Selyemgombolyító épületét. Bár hazánk egy bő évszázad alatt Európa harmadik legnagyobb selyemtermelőjévé vált, az óbudai úttörő vállalkozás egy szűk évtized alatt tönkrement. A területet azonban Filatori Felder ’fonómezők’, majd Filatoridűlő néven ismerték ezután is.
Irány: dél
Ha a Ráckeve felé tartó HÉV-re szállunk, a Pesterzsébeten végigrobogó szerelvényből nyugat felé tekintve a Gubacs városrészt látjuk. A honfoglalás után már említik ezt a településnevet az okmányok. Eredete vitatott – vagy a növényeken különböző kártevők hatására képződő gubacsokról kapta a nevét, vagy személynévből ered, melynek töve a szláv *gǫba ’ajak, száj’ szó lehetett. Gubacs település teljesen elpusztult, nevét ma három városrész is őrzi: Gubacs, Gubacsipuszta és Gubacsidűlő.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sandy Rae / CC BY-SA 3.0)
Gubacsot elhagyva pedig Soroksárra érünk. A II. világháborúig jelentős arányú sváb lakossággal rendelkező település neve a sark~sarok ’szöglet’ és a sár szavak összetétele. Az itteni valamikori mocsár szögletében jött létre a falu – ez magyarázza az elnevezést.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna nevének helyes leírása nem egyszerű. A szabályzat szerint akkor, ha egy földrajzi névben kevésbé fontosnak tartott, zárójelbe tett tag is van, akkor a nyitó zárójel előtt szóközt kell írni, míg utána kötőjellel kell kapcsolni az utótagot (FNH 3 36). Aki ezt az írásmódot nehezen tudja megjegyezni és mégsem akar véteni az akadémiai szabályok ellen, annak javasoljuk, hogy a hivatalos név helyett használja a gyakori RSD rövidítést vagy egyszerűen a köznyelvi Kis-Duna nevet. Aki pedig nem fél, hogy egy egész települést magára haragít, hívja a Duna-ágat Soroksári-Dunának vagy Ráckevei-Dunának.
Sorokksárral és Gubaccsal szemben, a Ráckevei (Soroksári)-Duna túlsó partján terül el Csepel. A valamikori önálló Csepel település nem csak a XXI. kerület névadója, hanem az egész szigetet is Csepel-szigetnek hívják. A Csepel név először 1019-ben fordul elő egy kódexben, eredete vitatott. Lehet, hogy egy cseplye ~ csepely ’bokros, cserjés hely’ főnévből keletkezett. Más magyarázat szerint személynévből jött létre a helynév. Ennek forrása lehet a török çepel [csepel] ’szennyes, mocskos’ szó vagy valamilyen szláv eredetű név.
A legnépszerűbb magyarázat azonban a Gesta Hungarorum A Duna szigete című fejezetében olvasható. Eszerint Csepel kun lovászmester volt Árpád vezér seregében abban az időben, amikor Árpád elhatározta, hogy a szigetet megteszik vezéri szigetté. A legenda ma ismét reneszánszát éli – a fehér ló megjelenik az új kerületi címerben is. És újabban a kerület ezzel, a hivatalos zászlón is megjelenő jelmondattal üdvözli a kerületbe lépőket: „Csepel – Árpád földje – a magyar ipar bölcsője”.
A tébolydától a szükséglakásokig
Más, a honfoglaláshoz kapcsolódó helynevek is vannak a fővárosban – két törzs nevét is megtaláljuk. A Megyer törzs neve nem csak a korábbi cikkünkben említett Békásmegyer és Káposztásmegyer nevében bukkan fel, hanem így önmagában is a IV. kerület egy részét jelenti. A Nyék törzs nevét pedig az Ördög-árok melletti, ugyanilyen nevű városrész őrzi. Egy ideig a terület Leopoldfeld ’Lipótmező’ névre hallgatott, később neveztek el újra Nyéknek a valaha itt található faluról. A Lipótmező nevet pedig az Ördög-árok déli oldalán lévő városrész kapta. Ám nem II. Lipót királyra emlékeztet az elnevezés, mint a Lipótváros esetében, hanem a telektulajdonos Göpp (Göbl/Götz) Lipót molnárra. Az övé volt ugyanis az 1820-as évektől az a telek, amin 1868-ban felépült a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, ma is népszerű nevén a Lipót vagy Lipótmező. Az intézetet meglehetősen viharos körülmények között 2007-ben központi utasításra bezárták, azóta üresen áll.
Fővárosi sétánkat egy újabb fesztivállal zárjuk. Ifjabb olvasóinknak valószínűleg nem mond semmit a VIT betűsor, de a korábban születettek emlékezhetnek a rövidítés feloldására: a Világifjúsági Találkozóra. Az imperializmus elleni harcot hirdető baloldali ifjúsági mozgalom, a DIVSZ (Demokratikus Ifjúsági Világszövetség) 1947 óta 17 találkozót szervezett szerte a világban. A legutóbbit 2010-ben Johannesburgban tartották, a következőre pedig idén novemberben Lisszabonban kerül sor. A 11. találkozót 1978-ban rendezték, a kubai Havannában. Ezzel egy időben avatták fel a valamikori Állami lakótelep szükséglakásai helyén felépített új lakótelepet Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen. Az új, 5600 lakásos lakótelepet a 17. VIT-nek otthont adó Havannáról nevezték el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Angelo Lucia / GNU-FDL 1.2)
A városrészek nevét bemutató sorozatunktól és a Havannateleptől a DIVSZ indulójával búcsúzunk, melynek ellentmondásos első sorára biztosan sokan emlékeznek: „Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőért megyünk...”.
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.
A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.
Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede (1998) A földrajzi nevek helyesírása. (FNH.)
Ráday Mihály (szerk.) (2003) Budapest teljes utcanévlexikona.
94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól. (Fővárosi Rendelettár)
Takáts Rózsa: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez I-II.
Bolla Dezső: Csepel története.
Hajdu Mihály: A Csepel-sziget helynevei.