Gellérthegy vagy Gellért-hegy?
Ma a főváros térképére szegezzük tekintetünket. Kiderül, hányan foglalták vissza Budát a törököktől, s kinek köszönhető, hogy nem Blocksbergnek, hanem Gellért-hegynek hívják Budapest leglátogatottabb kilátóhelyét. Végül belevetjük magunkat a helyesírási szabályzat rejtelmeibe is.
A nyesten már többször szóba kerültek budapesti közterületek: hírt adtunk például utcák átnevezéséről, a Ferenciek terének nevét kifogásoló olvasói levélre válaszoltunk, illetve egyes utcanevek helyesírását is firtattuk. Most induló sorozatunk is a fővárosról szól. Ezúttal nagyobb egységekre figyelünk: a városrészek neveit vesszük górcső alá. A Fővárosi Rendelettárban elérhető, hatályos 94/2012 (XII. 27.) rendelet szerint a városrésznév
[...] a fővároson belül (esetenként külterületet is érintve) történelmileg vagy új beépítéssel kialakult, egybefüggő területek neve. Jelölheti a több vagy egy kerületre kiterjedő, illetve kerületen belül elkülönült városrészeket.
A fent említett rendeletnek megfelelően, Budapesten a szabványos utcanévtáblákon az utca teljes neve mellett szerepelnie kell a városrész nevének, a kerület nevének (például XII. kerület) és a háztömb első és utolsó házszámának is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szajci)
A fővárosban a két legkisebb kerületet nem tagolják kisebb egységekre. A VI. kerület Mária Teréziáról kapta a nevét: ez a Terézváros, míg a VII. kerület egészét Erzsébetvárosnak nevezik Erzsébet királynéról. Ezzel szemben a II. kerület nem kevesebb, mint 33 városrészre oszlik. Az egyes városrészek elnevezését és pontos határait a fenti rendelet rögzíti. Ma Budapestnek azokat a városrészeit vesszük szemügyre, amiket hegyekről, völgyekről vagy szigetekről neveztek el.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Buda német helyneveinek magyarra való átültetését Döbrentei Gábor (1785–1851) írónak és költőnek, az MTA első titkárának javaslatára kezdték meg 1847-ben. Döbrentei jegyzőként, fordítóként és tanítóként is dolgozott. Több ábécéskönyvet is írt, s szerkesztője volt Kovachovich Márton György 1814-ben megjelent Planum egy tökélletes magyar bibliográfia és szókönyv iránt című művének. A Tabánban 1879-ben teret és utcát nevezetek el róla – ugyanis a mai Döbrentei és Apród utcák sarkán állt az író szülőháza.
Nyilvánvaló módon leginkább a hegyes-völgyes budai oldalon találunk hegyekről vagy völgyekről elnevezett településrészeket. A Budai-hegység III. kerülethez tartozó nyúlványainak nevét számos városrész viseli. Névadó például a hajdanában Óbuda, Buda és Pesthidegkút hármas határpontját jelölő Hármashatár-hegy, vagy a hegyes Csúcs-hegy. Sőt, újabban az óbudai Bécsi út mellett található néhány hegyet Óbuda hegyvidéke néven új városrésszé vontak össze. Itt található például a Prosperus ágostonrendi szerzetes remetelakáról elnevezett Remete-hegy és a hajdanán Lagerbergnek nevezett Tábor-hegy is. S ki táborozott itt?
A Buda töröktől való visszafoglalására érkezett nemzetközi zsoldossereg vert itt tanyát 1686-ban. A források szerint több mint százezer ember kapott fizetést a hadjárat idejére – tehát körülbelül a mai Székesfehérvár teljes lakosságának megfelelő számú ember ostromolta a körülbelül 15 ezernyi katonával védett Buda várát.
(Forrás: Wikimedia Commons / Csurla / GNU-FDL 1 2)
Ugyancsak Buda visszafoglalását örökíti meg a XII. kerület Németvölgy nevű része: az ostromban részt vevő német katonák emlékére kapta a nevét. A Sas-hegy, s így a róla elnevezett városrész neve is Buda visszafoglalásához kötődik. Állítólag erről a hegyről sasok szálltak a Vár irányába a győztes ostromot követő díszszemle idején, s ennek emlékére nevezték el a madarakról a hegyet. Mivel a tüzérségi megfigyelők az akkori Josephbergen ’József-hegy’ állomásoztak, 1874-ben emlékükre a hegyet átkeresztelték Szemlő-hegyre: ma is itt van a Szemlőhegy nevű városrész, és a Szemlő-hegyi-barlang. De a József-hegy elnevezés is tovább él a Szemlő-hegyen nyíló József-hegyi-barlang nevében.
A pesti oldalon is találunk néhány „hegyet”. A budapesti nemzetközi repülőtér több mint fél évszázadig viselte a Ferihegy nevet, amikor viharos körülmények között Liszt Ferenccé keresztelték át. A leszállópályáknak otthont adó városrészt Mayerffy Ferencről, a terület német földbirtokosáról nevezték el Ferinek. Azt tartják, a kissé hivalkodó hegy nevet pedig az akkoriban itt található homokbuckák ihlették. A területrendezések során azonban a homokbuckák eltűntek. A szomszédos Rákoshegy (1913-ig Zsófia-telep, mely a területet felparcellázó Fuchs Ignác feleségéről kapta a nevét) sem sokkal magasabb terület, de itt legalább kisebb szintkülönbségek megfigyelhetők.
A közeli, népszerű kirándulóhelyként is ismert Hűvös-völgyről (előzőleg Kühlental) kapta a nevét Hűvösvölgy. Manapság is gyakran itt, ebben a szűk völgyben mérik a fővárosban a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Mint az közismert, a Margit-szigetet IV. Béla leányáról, a későbbi Szent Margitról nevezték el. Számos más néven is ismerték: Nyulak szigete, Nagyboldogasszony-sziget, Úr-sziget, Budai-sziget, Dunai-sziget, Palatinus-sziget, Nádor-sziget.
A Népsziget elnevezés először egy 1929-es vízisport-térképen olvasható, tehát nem a szocializmus idején keresztelték el. Más, korábbi nevei például: Csigás-sziget, Szúnyog-sziget, Ujpesti kikötő sziget, Pesti-sziget, Pester Insel, Neu Pesther Insel.A Duna szigeteiről is elneveztek városrészeket: Margitsziget, Óbudaisziget, Népsziget. Csepel északi részét pedig, ahol a Fővárosi Szennyvíztisztító is található, Szigetcsúcsnak nevezik.
Olvasóinknak már bizonyára feltűnt, hogy az eddigiekben hol kötőjellel, hol egy szóba írtuk a cikkben szereplő tulajdonneveket. Mi ennek az oka? A városrészek helyesírását meghatározó fő szabályt a Gellérthegy szón mutatjuk be. Ám először lássuk, miért nevezik így a helyet! A Duna partján magasodó hegy a XV. század óta viseli Gellért püspök nevét. Előtte Pesti-hegynek is (a hegy északi oldalán elterülő Tabánt ugyanis az Árpád-korban Kispestnek hívták), németül pedig Blocksbergnek (’tömbhegy’) nevezték. Gellért hazánk első püspöke volt. A monda szerint a püspököt az akkor Kelen-hegy néven ismert Gellért-hegy oldaláról gurítottak a Dunába 1046-ban a pogány lázadók. Más források szerint a püspököt és néhány társát nem hordóban, hanem egy kétkerekű talyigán küldték a halálba Vata besenyő törzsfő fellázadt hívei.
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)
Ha a Gellért-hegyről mint hegyről beszélünk, azaz természetföldrajzi névként használjuk, a szót kötőjellel írjuk az akadémiai helyesírás szabályai szerint (AkH. 176.). Ám ha a területről közigazgatási egység, azaz városrész értelemben van szó, egy szóba kell írnunk a nevet, hasonlóan a helységnevekhez (AkH. 174. b): Gellérthegy. Az Osiris Kiadó által kiadott Helyesírás szerint (197. oldal) abban az esetben, ha nem dönthető el, hogy éppen városrésznévnek vagy természetföldrajzi névnek tekintjük-e a szót, vagy mindkét értelmezés lehetséges, akkor az egybeírást kell alkalmazni – mivel (szerintük) ez az egyszerűbb.
A dolog ilyen egyszerű lenne, ha az AkH. 174. b. pontja nem tartalmazna egy bosszantó szót: „egybeírjuk [...] a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket” (kiemelés tőlem). Azt, hogy milyen bonyodalmakat okoz ez az egyetlen szó, cikksorozatunk következő részében mutatjuk be.
Források
Ráday Mihály (szerk.) (2003). Budapest teljes utcanévlexikona.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.
94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól (Fővárosi Rendelettár)
A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)
Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila (2004) Helyesírás. Osiris. (OH.)
Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede (1998) A földrajzi nevek helyesírása. (FNH.)
Szávoszt-Vass Dániel: Lehorgonyzott Népsziget.
Pál Tamás: Arccal keletnek.
@MolnarErik: Ráday (szerk.)(2003) Budapest teljes utcanévlexikona szerint (54. oldal) a kerület az uralkodó nevét vette fel. A kerület honlapján ezzel összhangban ez szerepel:
"Annyi bizonyos, hogy 1777-ben a pesti magisztrátus a királynőről Terézvárosnak nevezte el Felső-külvárost, utalva Mária Terézia névadó szentjére, Avilai Szent Terézre. Még ugyanazon év szeptember 30-án létrehozták a plébániát, melynek kápolnáját egy fa épületből alakították ki."
www.terezvaros.hu/terezvarosrol
A kápolnát azonban nem Szent Teréz, hanem a Szentlélek tiszteletére építik, Avilai Szent Terézről csak néhány évtizeddel később, 1822-ben nevezik el a hercegprímás rendeletére. www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=1&am=4&op=plebaniaview&p_id=202
Egy apró megjegyzés, Erzsébetváros ugyan valóban Erzsébet királynéról kapta a nevét, de Terézváros már nem Mária Teréziáról, hanem (egyik) védőszentjéről, Szent Terézről. (Forrás: Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken)
Gellérthegy, mert 60 éve nem láttam-hallottam még egyebet. Úgy hívják és kész. A helyesírási szabályzat kit érdekel? Szabályozzon ott, ahol még nincs többszáz éves koncenzus: pl. Kukurikú-szigetek.
@LvT:
Ma Budapest Gyűjtemény könyvtárosának hathatós segítségével sikerült megtalálni Horváth Tamás-Müllner Jenő (1997) Hegyvidéki fotgráfiák. Bp. Hegyvidék. pp. 10-11. oldalán a Dűlőkeresztelő kivonatának eredeti lenyomatát.
"Buda szabad királyi főváros megyéjében kebelezett völgyek és bérczek ujabb elnevezését tárgyazó, 1847. évi Junius 17. napján tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből."
Itt 31. sorszámmal a következő szerepel:
31. Gellérthegy 31. Blocksberg
Ez egyértelművé teszi, hogy legalábbis az elfogadott határozatban Gellérthegynek nevezték el a kérdéses hegyet, nem pedig Kelen-bércnek, mint Makoldi Mihályné nyomán a Wikipédián szerepel.
Az is kiderült a fent idézett könyvből, hogy a Dűlőkeresztelőről a legrészletesebb beszámoló az Életképek c. folyóirat 1847. július 11-i számában olvasható. Sajnos, bár bőségesen idéznek a határozat indoklásából, pont a Gellérthegy rész nem szerepel az idézetek között. Így magát az eredeti indoklást nem sikerült ebben a könyvtárban megtalálni.
@Wenszky Nóra: Én pedig közben Balázs Géza egy írását találtam. Nem tudom, Balázs mennyire volt alapos a primer forráskutatásban, és mennyire hagyatkozott ő is másodlagos forrásokra, de eszerint Döbrenteinek viszonylag sok javaslata nem gyökeresedett meg: www.napkut.hu/naput_2006/2006_03/073.htm
@LvT:
Elnézést, szabadságon voltam, korábban nem tudtam válaszolni. Megpróbáltam kideríteni valamit a Kelen-bérc névről.
A Wikipédia forrásként Makoldi Mihályné (1980) Szülőföldünk, Budapest. Bp: Tankönyvkiadó című, általános iskolásoknak szóló ismeretterjesztő művét adja meg. Itt (110. o.) valóban ez szerepel:
"A Gellérthegy tulajdonképpen nincs is, mert a budai közgyűlés 1847-ben Döbrentei Gábor javaslatára Kelen-bércnek nevezte el, s ezt a hivatalos névadást azóta soha senki meg nem változtatta. A határozat és a gyakorlat azonban nem mindig fedik egymást: volt és maradt a név Gellérthegy, amelynek már kilencszáz éves múltja van, s így egyike a legrégebben élő fővárosi helyneveknek."
Kiss Lajos első Gellérthegy adata a Szent Margit legendából való: "1510: zent gelyert hegye".
Lexikonokban, szótárakban sehol nem találtam a Kelen-bérc nevet egyelőre, még Döbrentei javaslatának itthon fellelhető legrészletesebb leírásában sem. Azt, hogy Döbrentei javaslatára 1847-ben pontosan mit fogadott el a közgyűlés, a Budapest Gyűjtemény nyári zárása miatt egyelőre nem tudom kideríteni.
Az bizonyosnak tűnik, hogy az 1800-as évekből származó leírásokban Gellért neve szerepel
(Faragó Éva (1995) A reformkori Buda Pest. Enciklopédia Kiadó; Cassius (1866) Magyarország fővárosa. Pest. Heckenast. Reprint kiadás - Helikon)
1819 Sz. Gellért hegye
1833 "nép-ünnep tartatott a tisztes budai sz. Gellérten"
1845 Gellértorom, Gellérthegy, "a Rudasfürdő a Gellért ormai alján"
1847 sz. Gellért hegye,
1866 Gellérthegy, Gellért-hegy, Szent-Gellérthegy
Térképeken pedig leginkább német nevek vannak: Blocksberg vagy St Gerhardsberg. Később pedig magyar névként csak a Gellérthegyet találtam. (Holló Szilvia Andrea (1994) Budapest régi térképeken. Officina Nova.)
1686 St. Gerhardsberg
1770 Gerhards Berg
1810 Blocksberg
1837 Bloks B.
1838 Blocksb.
1854 St. Gerhards- ad. Blocks-b.
1870 St Gerhardsberg
1876 Gellérthegy
1896 Gellérthegy
Igyekszem utánajárni a kérdésnek, amint lehetőségem lesz rá.
@LvT: Sajnos szerzőnk még nem került elő, mindenesetre Kiss Lajostól annyit sikerült kideríteni, hogy már 1510-ben előfordul a „Szent Gellért hegye” elnevezés. (Ami persze a 16. század.) Sajnos itt sem említik, mikor és kinek köszönhetően vált hivatalos elnevezéssé.
Ez egy nagyon hülye gyakorlat. Miért nem lehet normálisan, mindet kötőjellel írni? Nem tudom ki találja ki ezeket az agymenéseket, de bemutatnám neki a szívlapátot, mint olyat!
Ezek miatt van pl. a Honvédkórházas marhaság is. Komolyan nem értem! Mert szerintük az helyes???
@LvT:
1. Ez valóban így van.
2. Javítottam.
3. Ezzel kapcsolatban várom szerzőnk jelentkezését.
Köszönjük!
1. Síkvidéki területen a <-hegy> utótagú helynevek 'szőlőtermő terület' értelműek. <Ferihegy> is Mayerffy ottani szőlőbirtokairól kapta a nevét, nem a homokbuckák. Csakúgy mint pl. Szegeden a <Franciahögy>.
.
2. @lead: "hogy nem _a_ Blocksbergnek".
.
3. Mellesleg a cikkből nem derül ki a leadben beígért infó, hogy "kinek köszönhető, hogy nem a Blocksbergnek, hanem Gellért-hegynek hívják Budapest leglátogatottabb kilátóhelyét". Csak Döbrentei említtetik, de a Wikipedia szerint, ő <Kelen-bérc>-re dűlőkeresztelte vissza a <Blocksberg> nevet.
@blist: Köszönjük, valóban, javítom az elírást.
Budát nem 1868-ban, hanem 1686-ban foglalták vissza a törököktől. :)