Kétdimenziós ábécé Nagy-Britanniáról és Írországról
Mi mindenről árulkodnak a földrajzi nevek? Megtudhatjuk, ha kiszínezzük Nagy-Britannia térképét aszerint, hogy a földrajzi nevek milyen betűvel kezdődnek. Íme az eredmény.
Az már régen tudható, hogy ha például Észak-Angliában vagyunk, akkor több város neve -by-re [ejtsd: bi] végződik, mint például Grimsby, Wragby vagy Haxby. Ennek az a magyarázata, hogy olyan területen járunk, amely korábban dán fennhatóság alá tartozott. A -by végződés a dán ’város’ szóra vezethető vissza, csakúgy, mint a többi, eredetileg szintén dán végződés, a sted (Stansted nevében), a -thrope (Scunkthrope nevében) vagy a -toft (Lowetoft nevében). Ezzel szemben ha a földrajzi név beau-val vagy bel-lel kezdődik, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a normannoktól származik a név. Ők ugyanis előszeretettel nevezték át a számukra rosszul hangzó helységneveket, például az essexi Fulepet nevét Beaumont-ra, a leicestershire-i Merdegrave-et pedig Belgrave-re cserélték. Ha pedig az Avon- előtaggal vagy a -combe végződéssel találkozunk, kelta eredetű helyeken járunk, például Ilfracombe.
A földrajzi nevek tehát árulkodnak az adott területen élők életéről és nyelvéről is. A legelterjedtebb módszer e történet megismerésére, ahogy a fenti példákból is láthattuk, az etimológia. De milyen eredményt kapunk, ha a szavak eredeténél egy kevésbé direkt vizsgálati szempontot választunk? Mit mondhat például számunkra, ha azt vizsgáljuk meg, hogy az ábécé betűi milyen arányban szerepelnek az egyes területek helységneveiben kezdőbetűként? Első hallásra nem sokat, hiszen a letelepülők valószínűleg nem gondolkodtak azon, hogy az ábécé melyik betűjével (vagy inkább hangjával) kezdjék városuk nevét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az így kialakuló mintázatok teljesen véletlenszerűek lennének – derül ki a Big Think oldalon publikált térképekből.
A B és a C nagyon gyakori mindenhol, de főként Írországban: itt egyébként ez a két betű a leggyakoribb. Igen ritkának mondható viszont a J kezdőbetű. Majdnem minden előfordulása Írországból, illetve Britannia a valamikori kelta területeiről – Skóciából, Walesből és Délnyugat-Angliábólból – való. Közepesen gyakorinak mondható az A (ami Skót-felföldön dominál), a D és a K (amelyeknek otthona az Ír-tenger mindkét partja, Skócia és Írország). Az I mindenképpen skót belügynek tekinthető (az Inver- – ’torkolat’ – előtagok mind ide tartoznak), és az L pedig főleg Walesben uralkodik.
Angliában a H és az S, illetve a W a domináns szókezdő betű. Nem mondható gyakorinak a Q, a V (lelőhelye főleg a Hebridák és Shetland) és az Y (főleg délen és Walesben fordul elő).
Szembetűnő, hogy nincs például olyan helységnév a Brit- és az Ír-szigeteken, amely X-szel kezdődne. (Ez persze más területeken sem túl gyakori.) Mindössze 6 előfordulásával a Z a legritkább kezdőbetű a helységnevek közt. Ez a kevés is jórészt Délkelet-Angliából való, mint például Zeals Wiltshire-ben, Zeal Monachorum Devonban és Zennor, Zelah és Zone Point (vagy Zoze Point) Cornwallban. Vajon mi lehet a magyarázata ennek? A nevek között, úgy tűnik, nincs etimologikus kapcsolat. És meglepő módon a hatodik Z-s helység, Zetland jóval északabbra található, viszont úgy tűnik, nem igazi Z-s, hiszen a változata a Shetlandnak.
Forrás
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Bizony, bizony. Nem kell válaszolni arra amit írok ide, sőt el sem kell olvasni, ha e fenti név szerepel írójaként. S mégis, micsoda hévvel, buzgalommal ugrottatok rá szavaimra nyelvtudorok, doktorok, vélhetően értelmiségi és nagyon művelt fórumtársaim.
Csakhogy véleményemnek esve nem vettétek észre azt, hogy ha én túlzásokba esem is, Ti ugyancsak, de az ellenoldalon. Ha én magyarkodom -mert ezzel vádoltok-, akkor Ti antimagyarkodtok. Ha engem tudatlannak, s mellé tudálékosnak véltek, Ti nemkülönben csak félig ismeritek a tudást -mert másik felét nem vagytok hajlandóak megismerni, elutasítjátok, mert esetleg magyar-, s a féligazságok hirdetése rátok is áll.
De úgy vélem, valamiféle düh lehet oka annak, hogy ilyen vehemenciával reagáltok írásaimra, mert bárhol, ahol szóba kerül a magyarság, a magyar eredet, a magyar történelem, főleg ha azt a szkítákkal, ősiséggel is kapcsolatba hozom, vagy hozzák hozzám hasonló magyar-védők, fellángolnak a billentyűzetek. Tudományosnak hirdetett körökben nem illik "magyarkodni"? Vessünk egy pillantást az irigyelt nyugatra. Az Államokban mindenhol kinn van a nemzeti zászló, jelvényeken, emblémákon hirdetik és büszkék rá. Itt már ez is magyarkodásnak számít.
Ha azt mondom, mások tanulmányaira alapozva -melyek nem kevésbé hitelesek, mint a tieitek, legfeljebb nem "elfogadottak" számotokra-, hogy a magyar nyelv ősibb, mint a finnugor, s a finn nyelv, ha kapcsolatba került a magyarral, akkor ez hagyott rajta nyomot, nem pedig ezen a finn, újra magyarkodnék? Ha azt mondom, érdemes lenne a vizsgálatra e fönti cikk alapján a Kárpát-medence is, nacionalista lennék? Nem hiszem.
De Ti magyarhonban, ha nem elsősorban a magyarság szemszögéből nézitek ezeket a kérdéseket, hanem idegen filozófia szerint közelítetek hozzájuk, ha nem a magyar értékeket, érdekeket keresitek ezekben mindenek előtt, és evidenciaként, akkor Ti kedves barátaim magyarellenesek vagytok magyarként.
Mert bizony milyen kiváló finnek,angolok, németek, sőt franciák meg zsidók lehetnétek ilyen arroganciával a hun magyar eredet ellenében... Köszönjük nektek, hogy egyáltalán még létezhetünk.
@siposdr: ezt javasolnám több cikkhez is... Amelyikben szerepel akár csak a szó, hogy finnugor, ott borítékolni lehet a több száz hozzászólásos értelmetlen huzavonát.
Nekem a kedvenceim:
"Mi ez rajtad vasing, Ton?" és "Kicsi ez a lening rád!"
Kiváncsi vagyok ,Banja Luká-nak vagy a Saar-vidéknek mi a magyar eredetije...
De drága uraim! Nem veszik észre, h. Huliganthropus elmehunyt bejegyzésére reagálva önnönmaguk is szellemileg degradálódnak? H. estében két lehetőség van: vagy nevetni a küldeményein, vagy teljességgel ignorálni őt. Ha reagálnak az ő küldeményeire, akkor ugyanaz a helyzet alakul ki, mint Torgyán doktor esetében. A bulvársajtó számára mindegy volt, mit is mond az öreg, csak mondjon valamit, amin aztán lehet bosszankodni. A lényeg: olvassák a lapot. H. nem ér még T dr-hoz sem fel. Ne csámcsogjunk rajta!
elhe tafin 10. hozzászólásához: nekem a kedvencem a Sargasso-tenger H-típusú szófejtése, miszerint a benne úszó növényi anyagok (azaz valójában a tengernek nevet adó sargassum nevű alga) miatt a neve eredeti jelentése szaros-gazos.
Gorilla kérdésére válaszolva: igen, sok másik népnél van hasonló soviniszta kerge-eszme. Pl. becses szomszédainknál, a szerbeknél is megvan, hogy mindenféle-fajta találmány és felfedezés a szlávoktól ered, és legnemesebb leszármazottaik természetesen a szerbek (rácok); a szlovákoknál dettó; de a románokat is megemlíthetnénk.
A magyar változatra találóan a „magyaroskodó ál-okkultisztikus szélsőséges sovinizmus" gyűjtőmeghatározást alkalmazzák, vagy még frappánsabban és egyértelműbben csak őrültmagyarkodásnak szokták nevezni. Nem szokták észrevenni ennek a zavaros irányzatnak az elkötelezett hívei, hogy viselkedésükkel és agyszüleményeikkel minden téren csak ártanak.
@Nước mắm ngon quá!:
Taníts még 師父 ! :)
Érdekes a cikk, sajnos a szerző tudatosan nem utalt arra, hogy a "Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch" helynév Wales-ben valójában egy ősi magyar sámán-táltos ima első három strófájának feleltethető meg. Az imát a terület elfoglalásakor hun-szkíta-mogyeri nyelven kántálta a Brit-szigeteken letelepülő ős (és a nevükben is egyértelműen megjelölt módon keletről érkező) kelta-magyarok sámánja.
@elhe taifin:
Én meg magyarázom neked, a Tokaj 東海 azt jelenti: a "Kelet tengere", mivel Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé, a sárga az keleti, a lé meg tenger vagyis nem vitás, hogy a magyar bor is keletről jön!
Van még kérdésed? :)
@Huliganthropus:
Mivel a tamanások gyakran rosszul írják át a neveket, a kiejtés is torzul. Arról nem is beszélve, hogy eleve figyelmen kívül hagyják az adott földrajzi név történetét, etimológiáját stb.
Pl bizonyára csábító a magyar Tokaj nevet összehozni a japán Tokai várossal, csakhogy a japán város neve helyesen Tōkai 東海, ami sino-japán összetétel és a Tōkaichihō 東海地方 nevű régió nevére utal. Arról nem is beszélve, hogy maga a város csak 1969 óta létezik...
www.city.tokai.aichi.jp/
Vagy a tamana-térképen egy Bajáncsongor nevű helyet tüntetnek fel Mongóliában, miközben a hely neve Bajankhongor (Баянхонгор)... Mi ez, ha nem hamisítás?
www.city.tokai.aichi.jp/
@gorilla: Javaslom ezentúl a "hungarocentrikus áltudományosság" elnevezést.
Érdekes lenne erről egy kutatás, hogy vajon minden népnél van-e ilyen szubkultúra, aki szerint a régi nagy civilizációk tőlük vették át a dolgokat, itt van a világ közepe stb. Szerintem valószínűleg igen, ahogyazt is mindenki kimutatta, hogy pont az ő nyelvén beszélt Ádám a Paradicsomban.
Nem hiszem, hogy hungarikum lenne ez.
@Huliganthropus:
Tudománytalan olyanokat állítani, hogy "Érdekes dolgokra derülhet fény", "Nézz utána, érdekes felfedezéseket tehetsz.", "Csupán a véletlen műve?".
Manipulatív sugalmazás, célja valótlan dolgoknak hihető színben való beállítása, érvek, tények, adatokkal való alátámasztás nélkül.
"Magyarország az egyetlen ország, mely körös-körül csak saját magával határos." Igen, csak itt határos a józan ész az őrülettel.
@elhe taifin:
...és kiejtve? Hangtanilag elemezve e neveket, elnevezéseket, mi a helyzet?
De félreérthető voltam, nemcsak helységnevekre, hanem a földrajzi nevekre, elnevezésekre is vonatkoztatni kell utalásaimat.