Fura helynevek Nagy-Britanniában
Olvasóink bizonyára bekedvesedtek a locsolkodás során, így aligha van kedvük valami komoly cikket elolvasni a generatív mondattanról, az ősszláv palatalizációról vagy a nganaszan fokváltakozásról. Lássunk tehát valami könnyedebb témát!
A Nagy-Britanniában található vicces helynevekről tett közzé térképet a The Poke:
A helynevek azért viccesek, mert kevéssé szalonképes, gyakran szexuális tartalmú (vagy más fiziológiai jelenséggel kapcsolatos) szavakat tartalmaznak. A cock ’kakas’ szó például három helynévben is megjelenik: Cockplay ’kakasjáték’, Cockermouth ’kakasozószáj’, Three Cocks ’három kakas’. Hogy mi ebben a vicces az angolok számára? Az, hogy a cock szót ma már inkább ’fasz’ jelentésben használják, ’kakas’ jelentésben pedig a roostert létesítik előnyben. Természetesen a fenti nevekben sem kell a kakast keresni. A Cockermouth esetében a mouth ’torkolat’ jelentésben használatos, a Cocker meg a folyó neve – ez kelta eredetű, jelentése ’kanyargós’. Three Cocks viszont valóban a kakasokról kapta nevét, de közvetve: eredetileg egy ilyen nevű fogadó állt itt (ez egy korábbi helyi földbirtokos címere után kapta a nevét), majd erről nevezték el a közelében levő vasúti elágazást és megállót, és erről kapta angol nevét a közeli walesi település. Azt nem tudjuk, Cockplay miről kapta a nevét, de az biztos, hogy nem a kakasviadalról és nem is valamilyen homoerotikus játékról: az a gyanúnk, hogy valamilyen kelta helynév népetimológiás torzulásáról lehet szó.
A térképeken kétszer is előfordul a cum ’ondó, geci; vaginális váladék’ (igeként ’elmegy, elélvez’). Stow cum Quy nevében ez a latin cum ’-val/-vel’, mely két településnevet (Stow ’magas/szent hely’, Quy < Cowey ’tehenes sziget’) kapcsol össze. Több, a térképen nem jelölt település nevében is előfordul – ez a változat talán annyiban érdekesebb, hogy a quy is előfordul köznévként – még ha nem is széles körben ismert; egyfelől a quiet ’csendes’ és a shy ’félénk’ összevonásaként, másfelől a queer ’buzi’ rövidítéseként (vagy inkább a queer és a hasonló jelentésű gay összevonásaként). A stow azonban csak igeként használatos, többféle (’tart vhol; teletöm’, a szlengben ’megakadályoz’) jelentésben használatos. A szerkezetet meg mindenki rakja össze úgy, ahogy akarja. A szimpla Cum neve kevésbé világos: van ugyan ilyen szó az írben, de ige: jelentése ’alkot, összerak, feltalál’.
A többi esetben csak egyszer fordul elő a fura név(elem). Az alábbiakban csak arra utalunk, hogy mivel kapcsolhatja össze a földrajzi nevet az egyszerű angol nyelvhasználó (angolnyelv-használó). Északról délre haladunk:
- Twatt: twat ’punci, pina’
- Muff: muff ’punci, pina’ (A szó a magyarba is bekerült, nem kis részben a Gyalog galopp című filmnek köszönhetően. A szó egyébként – a magyarban és az angolban is – cilinder alakú, kézmelegítésre használt szőrmét jelent; nem nehéz kitalálni, vulgáris használata hogyan alakult ki.)
- Hackballscross: hack ’kontár’, balls ’tök, here’; cross ’kereszt, kereszteződés’ (és egyebek)
- Wetwrang: wet ’nedves’, wrang ’facsart’ vagy ’rossz’
- Rimswell: rims well ’ügyesen nyalogatja (a szexuális partnere) segglyukát’
- Sodom ’Szodoma’
- Lousybush: lousy ’vacak; tetves; valamivel megrakott’; bush ’bokor, bozót; fanszőrzet’ (a ’tetves fanszőrzet’ a legvalószínűbb értelmezés)
- Bell End: bell ’harang, csengő’, end ’vég’, de együtt ’makk (a pénisz része)’ (a bell önmagában is lehet ’makk’)
- Fannystown: fanny ’punci, pina; segg; seggfej’; fanny’s town ’pina/segg/seggfej városa’
- Lower Swell: lower ’alsó’, swell ’duzzanat/domborulat’
- Fingringhoe: fing(e)ring ’ujjazás, ujjal való szexuális ingerlés; ujjazó’, hoe ’könnyen kapható nőszemély’(de ’kapa’ is)
- Pant: pant ’sóhaj; ásítás’, de többes számban pants ’nadrág, alsónadrág’, a szlengben ’szar, vacak’ is
- Thong: thong eredetileg ’szíj, bőrcsík’, de újabban inkább ’(vietnami) papucs’ és ’minimálbikini/-monokini’ jelentésben
- Lickfold: lick ’nyal’, fold ’hajtás, gyűrődés, ránc; karám’, de ’pina, punci’ is
- Shitterton: shitter ’szaró; vécé; segglyuk; nem törődöm (mindent leszaró) személy’, -ton angol városnevek tipikus végződése (<town ’(kis)város’)
- Crapstone: crap ’szarság, ócskaság’, stone ’kő’ (többes számban ez is jelenthet ’herék’-et)
(Forrás: Wikimedia Commons / Maria / CC BY-SA 3.0)
Mielőtt bezárná a cikket, olvassa el a kommenteket, és nézze meg, hányan kommentelték alá, hogy a térképen látható néhány település nem Nagy-Britanniában, hanem Írországban van. Ők azok, akik azelőtt kommentelnek, hogy elolvasnák a cikket.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (20):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@baloch:
A megszokott délibábos nyelvészkedés.
Röviden: baromságok halmaza.
@geo:
Jaja, ugyanaz, mint mondjuk a gonna, wanna. lite stb. írásmód, az egyszerű, írni csak épp hogy megtanult amerikai így ír. Elég régóta létezik már mind. A cum nemcsak szexuális verzióban, hanem sima menni értelemben is.
@El Vaquero:
Az európai nyelvek többsége az elélvezést vagy a jönni, vagy a menni szóval fejezi ki, szóval nem nagy a választék. :-)
A nyelvrokon finnek is jönnek (tulla - tulen, tulet, tulee), nem elmennek (mennä - menen, menet, menee), mint a magyarok.
Valami hülyénél olvastam már olyat is, hogy a finn azt mondja, amikor elélvez: tüzet. Aminek annyi alapja van, hogy a tűz (tuli, lásd a magyarban: tulipiros) tárgyesete (tulen) valóban megegyezik az elmegyek (tulen) alakkal. Csak érdekesség: a tuuli (e.: túli) meg szelet jelent (tutúl a szél).
Az orosz az simán csak befejezi, se nem jön, se nem megy. de ez a ritkább.
@Fejes László (nyest.hu):
Ez igaz, bár a tévhittel ellentétben VANNAK rá szabályok, igaz, elég bonyolultak, annyira, hogy még az angol középiskolákban sem tanítják a diákoknak, inkább megtanítják, hogyan kell leírni az adott szót.
Hát a cikk szerzőjének talán nem lett volna haszontalan, ha megtanul legalább középfokon angolul, és akkor nem írt volna össze ennyi baromságot.
A rooster pl. az amerikai angolban kakas, a britben továbbra is a cock szót használják rá, a cocker szónak NEM az a jelentése, hogy kakasozó (bár kivágja magát, de akkor minek a hülyeséget belekeverni) stb., stb.
A muff a magyarban már jóval a Gyalog galopp (vagy Gyaloggalopp, attól függ, hogyan értelmezzük, egyféleképpen biztos, hogy nem írható: kötőjellel) előtt is megvolt a magyarban. punci értelemben.
A hack nem jelenti azt, hogy kontár, az a hackER, bár még inkább tinker. A hacknek meg van vagy 30 jelentése.
Thong: tanga.
Rimswell: esetleg nem peremes kút?
>> A szimpla Cum neve kevésbé világos: van ugyan ilyen szó az írben, de ige: jelentése ’alkot, összerak, feltalál’. <<
Ahogy én tájékozódva vagyok, az írországi <Cum> írül olvasandó ki, és a (toponimákban gyakori) angol <Co[o]mb[e]> [ku:m] ’szűk völgy; keres völgykatlan’ [1] visszakölcsönzése. Walesben is előfordul, de az eltérő helyesírás okán más miatt feltűnően: <Cwm>. A walesiben egyben az angollal azonos jelentésű köznév is, skót megfelelője <com> (birt. e. és tb. sz: <cuim>) ’mellüreg, mellkas; törzs, felsőtest’.
[1] en.wikipedia.org/wiki/Combe , en.wiktionary.org/wiki/cwm , www2.smo.uhi.ac.uk/gaidhlig/faclair/bb/lorg.php?facal=com&seorsa=Gai
.
@baloch: >> A twatt szó tényleg a keltákig mehet vissza: <<
A brit irodalom a <Twatt> családnevet az azonos alakú helynevekre vezeti vissza lakosnévként. A beidézted Peter (T)watt is az Orkney-szigetek egyikén született, közel a cikkbeli térképen jelzett Twatthoz, ahonnan a névadó ős elszármazhatott. (Van <Twatt> Shetland-szigeteken is.)
Ez a <Twatt> helynév pedig a délebbre <thwaite> [2] ’(erdei) irtásföld, (körülkerített) mező’ alakban ismert földrajzi névtag ottani nyelvjárási formája. És nem kelta, hanem skandináv eredetű: az Orkney- és a Shetland-szigetek helynevei jelentős részben skandináv eredetűek, minthogy a IX. sz.-tól a XV. sz.-ig norvég uralom alatt álltak.
[2] en.wikipedia.org/wiki/Thwaite_(placename_element )
@Galván Tivadar: Az angol hangjelölés nem olyan egyértelmű, hogy egy-egy írásmódot „igazabbnak” nevezhetnénk...
Ko:telesse'gemnek tartom jelenteni, h. a come cum va'ltozata ma'r a 60-as e'vek ve'ge'n (Kanada'ba valo' e'rkeze'semkor) el volt terjedve (az efajta dolgokkal foglalkozo' nyomtatva'nyokban).
Most veszem észre, hogy a cikkben trükk van, mert a végére tettek egy hamis csavart. A térképen jól látszik, hogy ezek a helynevek részben angolok, nem csak írek. Nem mintha a cikk szempontjából nem lenne mindegy, de gondoltam szólok.
@szigetva: jó, ezt benéztem, az LPD3-ban tényleg benne van 'come' jelentésében a cum. Ettől függetlenül tartom, hogy az alapszó a come, és a cum még nem annyira elterjedt forma, hogy önálló szónak vegyék. Egyébként nem csak az angolban van ez, a német kommen igének is van ilyen jelentése, csak ott nem írogatják másképp. A jönni igének benne szerepelhet egy alap germán jelentésében, és bár több germán nyelven nem tudok, de sanszos, hogy holland, dán, svéd, norvég, stb. kommen/come megfelelőknek is van egy ilyen jelentésük, legalábbis a nyakamat tenném rá.
@balazsmaria: "aljas az utólja"
Köszönöm a tanácsot, akkor nem kattintok.
@El Vaquero: Felállni nem fogok, de az LPD3-ban és a Varga–Lázárban benne van a cum az inkriminált jelentésben. (Szerencséd, hogy nem Grant vagyok, mert akkor úgy kezdtem volna, hogy „Hazudsz!” ☺)
aljas az utólja (utójja, utolja stb.), nem érte meg az átkattintást.
@Fejes László (nyest.hu): azért mert a come szerepel a szótárakban, a cum/luv/sumtin/l8r meg nem. Náluk kéne egyenjogúsági reklamációt benyújta. Az urbandictionary hozza a szlenges írásmóddal is, de az nem olyan szótár, aminek nyomtatott változata is van.
@hun: Egyetértek. "Közvetlen" élményeim közül pl azt találtam, hogy egyik skót genetikai ősapai kapcsolatom eredeti neve Twatt, ezt a nevet viselte néhány száz éve. Feltehetően a szleng elhatalmasodása miatt azonban egy-két száz éve kénytelen volt Watt-ra változtatni, így alakult ki Watt családnevük. Erre példa:
calsgallery.net/roots/biographies/peter_twatt/
A twatt szó tényleg a keltákig mehet vissza:
en.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAath
hu.wikipedia.org/wiki/Tuatha_D%C3%A9_Danann
Ezt a hangsort hasonló formában és értelemben (önelnevezésként) megtaláljuk a "tatár", "tót", "teutisch", "deutsch" népnévben.
en.wikipedia.org/wiki/Deutsch_%28etymology%29#Deutsch
Aztán hogy mennyi a biztos kapcsolat ezek közt...
Skóciában van Thurso földrajzi név is, ez a magyar Thurzó családnévre hasonlít. Szerintem nem kizárt, hogy a két tulajdonnév etimológiája ugyanaz.
Közben eszembe jutott még egy név: MacLeod. Lót nevéhez hasonlít, és őt is gyalázták rendesen...a Maglód magyar nemzetségnév pedig gyanúsan hasonlít hozzá...ilyen nevű skót genetikai kapcsolatom is van...
doktori.bibl.u-szeged.hu/1015/
www.maglod.hu/index.php/maglod-tortenete
@Fejes László (nyest.hu): Igazából, nem igazából, a ... valóban come, éppen a félreértések szempontjából írják a trágár változatot másképp.