park on a driveway
Miért béna az angol nyelv?
Ki állítja, hogy béna? Egy a YouTube-on megjelenő videó e mellett érvel. Jelentheti-e egy szó a másik szó ellenkezőjét, miközben ugyanazt is? Épülhet-e az, ami már felépült? Az angol nyelv rejtelmei haltól halig...
Talán az iskolai nyelvtanoktatás a felelős azért, hogy a nyelvhasználók azt hiszik: a nyelvnek szabályosnak, következetesnek, „logikusnak” kell lennie. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a hasonló jelentésbeli viszonyokat hasonlóan fejezze ki: ha a ken múlt ideje kent, akkor a van múlt ideje legyen vant. Ha nem így van, akkor a nyelv „nem logikus”, bonyolult, nehéz, béna. Hasonlóképpen igaz ez a helyesírásra: az a „természetes elvárás”, hogy egy hangot mindig ugyanaz a betű jelöljön, és egy betű mindig ugyanazt a hangot jelölje. Persze a valóságban az ilyen következetesség ritka mind a nyelvekben, mind a helyesírásokban. (Az, hogy a nyelvhasználók többsége nem tudja megkülönböztetni a nyelvet a helyesírástól, ismét az iskolai oktatás hiányosságaira mutat rá.)
Persze az alábbi videó, mely – nyilván csak a tréfa kedléért – amellett érvel, hogy mennyire bonyolult is az angol, szintén helyesírási kérdésekkel indít. Mi is többször emlegettük már G. B. Shaw tréfáját: ő mutatott rá, Az angol szavak ejtését itt csak erősen megközelítőlegesen írjuk át. hogy a fish [fis] ’hal’ szót úgy is írhatnánk, hogy ghoti, ha a hangjelölés azon módszerét használnánk, mint az enough [inaf] ’elég’, women [vimin] ’nők’ és a nation [nésön] ’nemzet’ szavakban. A videóban azonban felhívják a figyelmünket arra, hogy ez a szó teljesen néma is lehetne, hiszen ezeket a betűket hangérték nélkül használják a through [szrú] ’át, keresztül’, people [pípöl] ’emberek, nép’, ballet [balé(j)] és business [biznisz] szavakban.
Kiszámíthatatlanul viselkedik a c betű: ejtése hol [sz], hol [k]. Hasonló a probléma a g-vel: ejtése hol [g], hol [dzs] – a [dzs]-t viszont gyakran j-vel kell írni. (Valójában az esetek többségében egyszerű a szabály: a c [sz], a g [dzs], ha i vagy e követi – minden más esetben [k], illetve [g]).
A th kiejtése lehet zöngés (a [d] helyén, de a [z]-hez hasonlóan ejtett) és zöngétlen (a [t] helyén, de a [sz]-hez hasonlóan ejtett) hang is. Az x ejtése lehet [ksz] és [gz] is, de emellett [z] is – például a szcientologusok Xenu istenének nevében.
Más betűknek is „hülye a kiejtésük”: ilyen a q, a th vagy az x. Egy sor betű lehet néma: a b az m után, a w a szó elején r előtt, a k szó elején n előtt, a g a gn betűkapcsolatban, vagy az u az olyan szavakban, mint a tongue [tang]. (Az utóbbi esetben az u azt jelöli, hogy a g ejtése [g], és nem [dzs] – a nagy kérdés inkább az lehetne, hogy mit keres ott az e.)
A helyesírási kérdések után már valóban nyelvtaniak következnek, először is az igeidők. A drink – ugye milyen meglepő, az ejtése [drink]! – ’iszik’ két múlt idejű alakja drank [drenk], illetve drunk [drank], hasonlóképpen a sing [szing] ’énekel’ két múlt idejű alakja is sang [szeng], illetve sung [szang]. Ezzel szemben a think [szink] ’gondol’ két múlt idejű alakja nem thank [szenk], illetve thunk [szank], hanem mindkét alak thought [szót] – tegyük hozzá, a thunk azért tréfásan előfordul; a link [link] ’összekapcsol, linkel’ múlt idejű formái sem lank [lenk], illetve lunk [lank], hanem mindkét esetben az „egyébként szabályos” linked [linkt] formát használják.
A videón ezután a főnevek többes száma kerül terítékre – a felsorolt példák részben idegen nevek, melyek többes számú alakja az átadó nyelvből számazik – a fish ’hal’ szó sajátosan viselkedik: számnevek után nem kap számjelet, ha csak darabszámról van szó (two fish ’két (darab) hal’), akkor viszont igen, ha két fajtáról van szó (two fishes ’két(féle) hal’). Emellett a szónak számtalan más jelentése is van, bizonyos esetekben nem is lehet többes száma (pl. a ’hal húsa’ vagy ’spiné, tyúk, picsa’ jelentésben). Ebben a tekintetben a fish valóban kivételes, és nincs abban semmi meglepő, ha a dish [dis] ’edény, fogás’ nem így viselkedik, hanem mindig szabályos többes száma van: dishes [disiz]
(Forrás: Wikimedia Commons / Brocken Inaglory / GNU-FDL 1.2)
Az in- prefixum (előképző) általában ellentétes értelművé teszi a szavakat: pl. az active ’aktív, tevékeny’ ellentéte az inactive ’inaktív, tétlen’. Vannak azonban ellenpéldák is: Hasonlót a magyarban is találunk: a számos és a számtalan egyaránt ’sok’. a flammable [flemöböl] és az inflammable [inflemöböl] egyaránt ’gyúlékony’ (valójában ez nem az angol, hanem a latin „logikátlansága”). Hasonlóképpen az un- is ellentétes értelmű szót képez, de míg az unravel [anrevöl] ’kibogoz, megold’, addig a ravel [revöl] egyaránt lehet ’összekuszál, összebogoz’ és ’kibogoz, megold’ – a két szó tehát egyszerre rokon és ellentétes értelmű. Ennek állítólag a szövés technológiája szolgál magyarázatul: a nyersanyagot előbb szálakra bontják, majd újra összeszövik.
Az angol anyanyelvűek parkwayen ([parkvéj] ’autópálya’) autóznak (drive [drájv]), de drivewayen ([drájvvéj] ’kocsifelhajtó’) parkolnak (park). Az ’épület’ angolul building [bilding], mely egyébként ’épülő’-t jelent – „helyesebb lenne” a built [bilt], azaz az ’épített’ használata. Az appointment [öpointmint] ’kinevezés, megegyezés, találkozó stb.’ nem a disappointment [diszöpointmint] ’csalódottság’ ellentéte, pedig általában a dis- szintén ellenkező értelművé teszi a szavakat. A filling out a form ’kitölt egy űrlapot’ ugyanaz, mint a filling in a form (szó szerint ’betölt egy űrlapot’); a walk away ’elmegy, elsétál’ ugyanaz, mint a walk off, de másodlagos jelentéseik különböznek: az előbbi lehet ’megúszik (egy balesetet)’ vagy ’könnyedén legyőz (versenyben)’, az utóbbi viszont ’elmenekül’. A go out szó szerint ’kimegy’, de lehet ’szórakozni jár’ vagy ’(valakivel) jár, randizik’ is; a work out szó szerint ’kidolgozik’, valójában egy sor dolgot jelent: ’kiszámít’, ’összeállít (tervet)’, ’megvalósít’, ’(időt) kitölt, ledolgozik’ stb; a make out szó szerint ’kicsinál’, valójában ’elkészít’, ’megért’, ’kisilabizál’ stb. – az igekötők és igék hasonlóan rejtélyes kapcsolatáról persze a magyarból is hozhatnánk egy sor hasonló példát. A hasonló angol szerkezetet phrasal verbsnek hívják, ezt a terminust talán kifejezéses igékként lehetne magyarítani.
A felidézett magyar párhuzamokból könnyen megérthető, hogy az ilyen „logikátlanságok” nem csupán az angol nyelvet, hanem általában az emberi nyelvet jellemzik. Hasonló és még ezeknél is viccesebb példákra lelhet a cikkajánlónkban található korábbi írásainkban.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (55):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@challengeofusenglish: akkor egy darabig elleszel a videóival. A régiek jobbak, sokkal alaposabbak, fontosabb általános témákat tárgyalnak. A 45 éves meg objektíve nem fiatal. Nem tudom pontosan mennyi, nem illik megkérdezni, meg nem is fontos. Az igazi nevét sem tudni, sokáig Rachel Smith néven volt fent a Pofakönyvön, de egyrészt levetette magát magánemberként, plusz tuti álnév volt. Mondjuk Mandy is ez a korosztály. Amúgy egy időben Réjcsöl nyanyát elkereszteltem ɫady ɫight ɫ-nek, mert mikor a világos l-hangot tanítja, akkor is sötétet, félsötétet ejt helyette. Mondjuk ezen azóta nem poénkodok, mióta megtudtam, hogy amcsiknál ez a trend, és én is készülök átvenni.
@El Vaquero:
A cikk amúgy maga szerintem is jó.
Hát én már 45 vagyok szóval Rachel korával semmi bajom. :) Én a videoit pár hónapja figyelem. Szóval számomra Tőle még a régebbi videói is újak. :)
@challengeofusenglish: pedig jó cikk ez. Átírás sem olyan szörnyű egyes részeken, persze 1-2 szónál nagyon rossz, de ez tényleg kezdő angolosoknak és laikusoknak írt cikk, és oda is írta a szerző szürke dobozba, hogy ERŐSEN megközelítően írta át a szavakat.
Óriási hiba egy van benne: ballet [balé(j)], ennek mindenképp beléj-nek kéne lenni. Az appointmentre és más -ment-re a /-mɪnt/ nagyon gáz, még ha elméletileg lehetséges is. Ez már 50-100 éve elavult kiejtés az angoloknál is, talán 90-100 éves öregasszonyok sem ejtik így. Mára már minden anyanyelvi angol nyelvjárásban, minden földrészen /-mənt/, azaz az appointment inkább "ö phojn(t)mönt". Talán El Cabezudo, a cikkíró, valami régi angolszótárból rittyentette át a fonémikus átírást. Ami még elég durva az a thorn [sz]-kénti átírása, mikor sokkal jobb lenne a [t]. Illetve az /ɪ/-re jobb lenne a rövid é-vel helyettesítés, mint az [i]-vel. Így pl. a fish jobb lenne fés-nek (az é rövid!), mint fis-nek. Én még az /ʌ/-t nem a-nak írtam volna át (bár elmegy), hanem rövid á-nak.
Mondjuk az egész cikkben nem világos, hogy melyik nyelvváltozatot célozták meg. Hunglish? Avítt RP-nek nehezen illik be, mert rhotikusan van átírva, pl. park.
@challengeofusenglish: ami engem illet, csak ritkán nézem Mandy oldalát. Egyébként igaz, hogy sok mindent pedagógiai szempontból egyszerűsít.
Réjcsöl minden, csak nem fiatal. Min. 40 fölötti öreglány, de szerintem 50-hez is nagyon közel, vagy már akár 50 is. Réjcsöl nyanyának hívom, mutterom lehetne, anyakomplexusom azért csak nincs. Vele álltam egy időben levelezésben, adtam neki egy csomó videótémát. Régen jó videókat csinált, de mostanában nem megy rá fontos általános dolgokra, hanem a méreg drága Online Course, haszontalan és felszínes Word of the Week, Real life English, contractionsös szarjait nyomja. Sok dologról nem csinált pedig videót, gyenge alakokról, hangsúlymegvonásról, ritmusgazdálkodásról, hehezetről, hangsúlytalan szótagban előforduló monoftongizációról/félgyenge alakokról, és még egy pár ilyenről, pedig ezek a természetes beszédben NAGYON fontosak, alapvetőek. Pedig már majdnem egy éve felvette maga mellé ezt a Tom nevű csávót vérfrissítésnek, elég szimpatikus, de nem engedi kibontakozni, csak 1-2 videóban mellékszereplő. Nyugodtan bízhatna rá egész videókat.
Azt már hozzá se tettem, hogy a Nyest jelölésrendszerétől itt is a hideg futkos a hátamon, de nem a gyönyörtől. :) Komolyan kedvem lenne IPA-ra csereberélni az egészet és ide bemásolni úgy.
Na jó az IPA sem a legpontosabb.
@El Vaquero:
Szerintem amit ír és mond, sokszor pedagógiai szempontok is vezérlik. Vannak olyan dolgok amelyek talán nem olyan fontosak egy tanuló szempontjából.
Mandy-nek úgy látom nem világa a videozgatás. Az audio podcastja nagyon jó. Tettem már fel Neki kérdéseket és szokott is válaszolni. Tettem már fel olyan kérdést, amire nem tudott. :)
Konkrétan az volt: sok kiejtés oktató tanár elmondja, hogy a zöngés mássalhangzó megnyújtja az előtte álló magánhangzót. Tehát az ice - eyes párosban az eyes magánhangzója (aɪ) hosszabb egy kicsit.
Nagyon szeretem Rachel videóit. Nagyon kedves, szép, fiatal ... A gyerekeim, akiknek a brit angolt erőltetik a suliban, nem bírják se Rachelt se Mandyt.
A blogot átolvasó hölgy tényleg nagyon kedves, magánéletéről tudok apró részleteket, de nem vagyok felhatalmazva, hogy megosszam. :) Annyit elárulhatok, hogy Geogiá-ban él.
@challengeofusenglish: pronuncian.com von Mandy nem rossz csaj. Mondjuk azt nem tudom, hogy tudnám miért vág mindig olyan félős arcot minden videóját, mintha az ukrán maffia fenyegette volna meg. Nekem viszont már öreg (tudom, ez ütős tudományos szempont), másrészt, ahogy írod, nyelvészetileg nem a legprecízebb, amit ír. Mondjuk ez a hány fonéma van akármiben mindig szubjektív kérdés, sokféle rendszer van, mind eltérő számú fonéma létezését vallja ugyanarra a nyelvjárásra nézve. Maradjunk abban, hogy én kicsit más fonémarendszert követnék a helyében, de persze ez az én egyéni szocproblémám, majd megnézetem orvossal.
A blogod korrektúrázó Fufruskával viszony szívesen „egyeztetnék” az amerikai angol fonémarendszeréről. Már ránézésre megfelelő feleségfélének tűnik, ő, én, és az vadi új állampolgárságom ellovagolhatnánk a vadnyugati naplementébe... na, visszapofozom magam a valóságba :D Bezzeg A Mexikói biztos röhög a markába, neki ecuadori ex-szépségkirálynő barátnéja van, igaz csak netes-plátói.
Mivel itt fonémákról beszélünk, ezért az nem játszik szerepet, hogy mit érzel egy beszédhangnak és mit nem. A fonéma egy dolog, a beszédhang az egy másik. Ha a fonémáktól elvonatkoztatunk, akkor viszont jól érzed, az rhotikus amerikai/kanadai angolban a schwa+r legtöbbször egy hang, egyetlen r-hanggá, r-morgássá olvad össze, legtöbbször szótagalkotó (főleg ha rövid véghangsúlyos magánhangzók után, persze nem következik rá újabb magánhangzó). Ezt az összeolvadt hangot sokféleképpen jelölik: (ə)r, ɚ, r̩, ɹ̩, de az ɻ-t is sokan használják hasonló kontextusban, szótagalkotónak jelölve.
Mandy magánhangzói, amiket oktat:
long a /eɪ/
long e /i/
long i /ɑɪ/
long o /oʊ/
long u /ju/
short a /æ/
short e /ɛ/
short i /ɪ/
short o /ɑ/
short u /ʌ/ / hiányzik a schwa
other u /ʊ/
oo sound /u/
aw sound /ɔ/
oi sound /ɔɪ/
ow sound /aʊ/
schwa+r /ɚ/ - ezt külön hangnak érzem a többit nem
ar sound /ɑr/
or sound /ɔr/
air sound /ɛr/
@challengeofusenglish:
Vagyis Mandy táblázatából indulok ki, de nem érzem teljesen pontosnak. De hát én nem vagyok amerikai.
Az amerikai magánhangzók csoportosításánál Mandy táblázatából indulok ki, ami nyelvészetileg talán nem a legpontosabb, de a hangok megtanulására talán jó.
pronuncian.com/Sounds/
Vagyis 5 hosszú magánhangzó
5 rövid magánhangzó
és 5 egyéb magánhangzó
és az r kontrollált hangok.
Hozzátennék pár dolgot:
- a hosszú - rövid már a nem a magánhangzó hosszúságára utál, hanem csak egy régi terminológia továbbélése)
- a hosszú u-t nem érzem külön hangnak, az csak egy /y/ + /u/ együtt
- nem tekinti külön hangnak a schwa-t /ə/. Mástól azt láttam hogy a schwa ə tulajdonképpen ugyanaz mint a rövid u /ʌ/ csak hangsúlytalan helyzetben. De én két külön hangnak érzem.
- a r kontollált hangokból én igazából csak a schwa-t és a r-t érzem külön hangnak. /jele: ɚ/.
Vagyis szerintem ha jól összeszámolom (a hosszú u-t külön hangnak tekintve), valamint elkülönítve a rövid u-t /ʌ/ és a schwa-t /ə/, valamint még a schwa + r-t, akkor ezek szerint az amerikai angolban 17 magánhangzó hang van.
Én ebből egyet nem használok, mert az AW hang /ɔ/ helyett rövid o-t mondok /ɑ/.
Persze ez a szám és csoportosítás nem biztos, hogy pontos.
@El Vaquero: Azért, mert a brit hagyomány a potenciális mondathangsúlyt jelöli, nem pedig azokat a szótagokat, amelyek szegmentális szempontból hangsúlyosak. Hiszen az átírásban ezeken látszik is a „szegmentális hangsúly”, mivel a mgh nem redukált.
A còmpensátion esetében a másodlagos hangsúlyjel azt jelenti, hogy a mondathangsúly eshet a com-ra is. A cómpensate-ben viszont nem eshet a -sate-re, tehát épp az amerikai hagyomány nem különbözteti meg ezt a két dolgot, hanem mindkét fajta szótagra ugyanazt a hangsúlyjelet teszi.
@szigetva: akkor hagyományból állnak be szépen teaszlapálóék a sarokba. Nem értem, hogy egy kis helyet foglaló mellékhangsúlyjelet miért kell lespórolni, tényleg a baromarcúság legfelsőbb foka. Értem én, hogy kiszámolható, de akkor meg ne írjanak oda semmilyen kiejtést, mert úgyis kiszámolható.
@petic: szerintem kitalált történet. Az invaluable széles körben ismert angol szó, minden angol anyanyelvű ismeri. Egyáltalán nincs "értéktelen" értelmű jelentése. Vagy a házigazdák friss bevándorlók voltak.
Egy ismerősöm mesélte, hogy egyszer úgy köszönt meg egy ajándékot amerikaiaknak, hogy 'invaluable'. A házigazdák először megsértődtek, majd némi bizonygatás következett, végül szótárt kellett használniuk, hogy kiderüljön az igazság. :)
@El Vaquero: Eltérő hagyomány, hogy az amerikaiak a tonic utáni full vowelt is jelölik, a britek viszont nem (pl. cómpensate vs cómpensàte). A tonic előtt a britek (pl. Wells) is mindig jelölik. Eddig a két akcentus közt nincs semmi különbség.
A különbség ott van, hogy az amerikaiaknál sokszor van tonic után full vowel ott, ahol a britben nincs (pl. líbrary vs líbràry, nécessary vs nécessàry). Ez a különbség sem jelenti, hogy nagyobb szerepe lenne a mellékhangsúlyoknak, egyszerűen csak van egy pár (többnyire megjósolható) különbség a két akcentus közt.