0:05
Főoldal | Rénhírek
Pulik az angolban

Több többes

Egy nyelvben tartósan gyökeret verő kölcsönszavak általában idomulnak a befogadó nyelv hangrendszeréhez és beleilleszkednek a ragozási mintázatokba is, azaz a már meglévő toldalékok kapcsolódnak a jövevényszóhoz is. Ám van, amikor kapcsolt áruként egy toldalék is érkezik – ma az angol többes számot vesszük górcső alá.

Wenszky Nóra | 2013. április 11.

Ha a monitort bámulva kommentet posztolunk vagy lájkolunk a neten, egészen biztos, hogy számos jövevényszót írunk le vagy olvasunk el, miközben a lehető legtermészetesebben ragozzuk őket. Némelyek újabbak a nyelvben – mint például a fenti mondat kiemelt szavai –, mások már évszázadokkal ezelőtt kerültek a magyarba. Az meglehetősen ritka, hogy nem csak magát a szót, hanem a forrásnyelvben az adott szóhoz kapcsolódó toldalékolási mintát is átveszi egy nyelv – de ez sem példa nélküli. Az angol még erre is képes.

Rendhagyó többes szám – libák
Rendhagyó többes szám – libák
(Forrás: Wikimedia Commons / AnemoneProjectors / CC BY-SA 2.0)

Korábban már a nyest.hu az igékkel kapcsolatban szólt arról, hogy az angolban a szavaknak kevés ragozott alakjuk van. Az angol főneveknek is legfeljebb csak két alakjuk van: egyes számú és többes számú. Ez utóbbi szabályos képzése az -s toldalékkal történik: book ~ books ’könyv(ek)’. Cikkünk azokkal a rendhagyó többes alakokkal nem foglalkozik, melyek a germán ragozásból maradtak meg – például child ~ children ’gyerek(ek)’, goose ~ geese ’libá(k)’.

Természetesen a számtalan, folyamatosan az angolba érkező szó legtöbbje beilleszkedik a meglévő mintázatokba. Ám egyes kölcsönzött főnevek megtartják a forrásnyelvben használt többes számú alakjukat akár évszázadokon keresztül is. Ezt akár értelmezhetjük úgy is, hogy nem csak az egyes számú, hanem a többes számú alakot is átveszi az angol. Az angolnál nagyságrendekkel bonyolultabb morfológiájú magyarban ilyen nem nagyon szokott előfordulni: a Balatonban vígan szaporodnak az algák és a baktériumok, a tetőkről antennák nyúlnak a magasba, a múzeumokban kiállításokat nézhetünk kibucokról, szeráfokról és kerubokról. Sőt, mint ahogy házi szakértőnk már rámutatott, nyelvünkben a forrásnyelvben többes alakot is lehet többes számba tenni, mint a médiák szó esetében. Lássuk, mi a helyzet az angolban!

A főbb tendenciák

 

Az angol még a magyarból is vett át szavakat. Például a coach [köucs] ’zárt lovaskocsi, távolsági busz, edző, tanácsadó’ a magyar kocsi szóból ered (ez pedig Kocs község nevéből) . Ezt a szót a magyar most visszakölcsönözte.

Egyes számítások szerint a nyugati germán nyelvek közé tartozó angol manapság használt szókészletének közel egyharmada latin, másik szűk harmada francia eredetű. A szavak bő negyede germán származék, s igen jelentős a görög jövevényszavak száma is. Emellett az angol számtalan más nyelvből vett át szavakat. A kölcsönzött főnevek eredeti többes alakjának megtartására az angolban főként latin, görög, francia, olasz és héber jövevényszavak esetében látunk példákat.

Kölcsönszavak az angolban
Kölcsönszavak az angolban
(Forrás: Wikimedia Commons / Jak)

Általánosságban az mondható el, hogy többes számban az átvett szavak nagy része ma már felveszi a szabályos többesjelet, azaz az -s-t. A virus szót például csak viruses-ként szokták többes számba tenni (bár a 20. század végén az interneten egy darabig élt a viri/virii alak is), csakúgy, mint az electron ~ electrons, metropolis ~ metropolises, soprano ~ sopranos szavakat.

Szabályos metropolisz
Szabályos metropolisz
(Forrás: Wikimedia Commons / ZeroOne / CC BY-SA 2.0)

 

Cikkünkhöz a példamondatokat az interneten kerestük, ám egyes esetekben lerövidítettük őket. A példaszavakhoz jelentést csak akkor írtunk, ha a magyarban a szó nem terjedt el széles körben, vagy nagyon különbözik a helyesírása az angolétól.

Más esetekben előfordul, hogy egy jelentésben szabályos, egy másik jelentésben – például szakszóként használva – azonban külföldi mintát követő többes alakot látunk. Így van ez például a latin eredetű antenna szónál is, mely a forrásnyelvben először ’árboc’ jelentéssel bírt, később kezdték ’csáp’ értelemben használni. Az angolban az ’elektromos jelek sugárzására vagy vételére alkalmas berendezés’ értelemben a szó többes alakja szabályos s-re végződik. A ’csáp’ jelentés viszont megtartotta a latinos többes számot: antennae [entení]. Hasonlóképpen, az appendix szónak ’függelék’ értelemben a többes száma latinosan appendices [öpendiszíz], míg ’vakbél’ jelentésben appendixes [öpendiksziz]. A szabályos többes alakot azonban néha megtaláljuk ’függelék’ jelentésben is.

TransWorld builds portable, high performance antennas for amateur radio enthusiasts.
’A TransWorld hordozható, nagy teljesítményű antennákat gyárt rádióamatőrök számára.’

The antennae are a pair of sense organs.
’A csápok érzékszervek.’

That’s where the appendices come in handy
’És itt sietnek segítségünkre a függelékek.’

The book has several appendixes.
’A könyvnek számos függeléke van.’

I spend a lot of time thinking about why humans still have eyebrows, pinkies, appendixes, body hair, and other completely useless body parts?
Sokat gondolkodom azon, miért van még mindig az embereknek szemöldökük, kisujjuk, vakbelük testszőrzetük és más teljesen haszontalan testrészeik.

Más szavaknak viszont a jelentéstől függetlenül él kétféle többes alakja. Ilyen például a cactus ’kaktusz’ vagy az aquarium ’akvárium’ szó. Ilyenkor az emelkedettebb stílusú szövegekben többször találunk latinos végződést, mint a hétköznapi beszédben.

Hot temperatures pose problems for cacti.
’Az igen magas hőmérséklet problémát jelent a kaktuszok számára.’

Many people say that cactuses are bad luck.
’Sokak szerint a kaktuszok rosszat jelentenek.’

Public aquaria are popular tourist attractions.
A nyilvános akváriumok népszerű turistacélpontok.

Larger fish aquariums are easier to maintain than smaller aquariums.
’A nagyobb akváriumokat egyszerűbb rendben tartani, mint a kisebbeket.’

A szavaknak csak egy egész kicsiny halmaza tartja meg szinte kizárólagosan az idegen eredetű többes végződést. S bár a nyelvtani leírások és szótárak szerint ezeknek a szavaknak csak idegen többes alakjuk van, mégis találunk kisebb-nagyobb számban szabályos többes végződésű alakokat is az interneten fellelhető szövegekben. Ennek több oka is lehet. Egyrészt ha valaki nem ismeri egy adott szó rendhagyó többes alakját – ami könnyen előfordulhat, hisz az interneten szereplő angol nyelvű szövegek jelentős részét nem angol anyanyelvűek írják és a idegen többes alakkal rendelkező főnevek jó része szakszó –, nagy valószínűséggel -s végződést ragaszt hozzá. Másrészt ezek a kölcsönszavak is egyre gyakrabban illeszkednek be a befogadó nyelv toldalékolási rendszerébe. Ez a folyamat a nyelvtani leírásokban, szótárakban is látszik – a régebbi beszámolók sokkal több olyan szót tartalmaznak, melynek a leírás szerint egyáltalán nincs szabályos többesük, mint az újabb források. Az újabb forrásokból viszont már sok idegen többes számú alak hiányzik.

A klasszikusok

Lássuk most részletesebben az idegen többes végződésű szavakat. A legtöbb idegen többes számú szó a latinból került az angolba. Ezeket végződésük szerint több csoportra bonthatjuk. Az alábbiakban megadjuk az egyes és a többes végződést, a leggyakoribb kiejtéssel. Ahol lehetett, olyan példákat választottunk, amiknek túlnyomórészt a latinos többes száma használatos.

-us [ösz] – -i [áj] bacillus, locus ’hely, lokusz’

-us [ösz] – -era/-ora [örö] corpus ’test, korpusz’, genus ’nem, nemzetség’

-a [ö] – -ae [í] larva, alga

-um [öm] – -a [ö] curriculum ’tanterv’, bacterium

-ex, -ix [eksz, iksz] – -ices [iszíz] codex, appendix ’függelék’

Az angolban a főnevek egy része – főként az anyagnevek, de sok más is – a mass noun ’anyagnév’, azaz „nem megszámlálható” kategóriába tartozik. Ezek számos szempontból különböznek megszámlálható társaiktól – például csak egyetlen alakjuk van, az ige mindig egyes számban járul hozzájuk, határozott számnévvel és a/an ’egy’ névelővel nem állhatnak. Ide tartozik például a milk ’tej’, a nyest.hu hasábjain sok vitát kiváltó furniture ’bútor’ és számunkra szokatlanul az advice ’tanács’ szó is.

Külön érdemes megemlíteni a datum szó karrierjét. Ez a latin dare ’ad’ igéből képzett ’adatott’ jelentésű semleges nemű befejezett melléknévi igenév, melyet a vulgáris latinban főnévi értelemben ’ajándék, adomány’ jelentésben is használtak. A főnév többes számú alakja data volt. A mai angolban a datum [déjtöm] ’tény’ többes alakja ~ data [déjtö], főként a brit tudományos nyelvben. Az amerikai angolban és a brit hétköznapi társalgásban a data [déjtö] szó ’adatok, információ’ értelemben használatos, nem megszámlálható, egyes számmal járó főnévként.

A magyarban, a németben, a szlovákban, a csehben, a szerbben és a horvátban a latin szó datum igenévi alakjából keletkezett a ’dátum’ jelentésű szó. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint ez az alak is a latin keltezés szövegéből főnevesült. A középkori okleveleken a keltezést ugyanis így fogalmazták: datum est hoc diploma... ’adatott ez az oklevél...’.

A ’dátum’ jelentést az ugyanebből a latin szóból származó date [déjt] szóval fejezhetjük ki minden dialektusban. Ez ugyanabból a tőből származik, mint a datum ~ data pár. A latinban a data ’adatott’ is befejezett melléknévi igenév, csak nőnemű és alakilag megegyezik a datum főnév többes számával. Ez az igenév gyakran előfordult levelek keltezésében: epistola data Romae ’levél, mely Rómában adatott át’, s ebből a formulából főnevesült a ma date alakban használt szó.

Néhány görög eredetű szó is megtartotta eredeti többes alakját, bár a -ma végű szavak ma már gyakrabban veszik fel az angol többes végződést. Számos görög jövevényszó pedig – mint a demon és a penthatlon – csak -s végződéssel használatos.

-is [isz] – -es [íz] crisis, parenthesis ’zárójel’

-on [ön] – -a [ö] criterion ’ismérv, kritérium’, phenomenon ’jelenség’

-ma [mö] – -mata [mötö] dogma, stigma

Egyes görög szavak latinos végződést kaptak történetük során: ilyen a museum (görög μουσειον [muszeion]) vagy a stadium (görög stadion). Ezek, ha néha nem a szabályos végződést veszik fel, a latin mintájára képzik a többes alakot, például stadiums ~ stadia.

Jól mondom, de hogy írom?

Pár francia eredetű szó esetében a többes számú végződés kiejtésben teljesen szabályos, ám írásban a francia mintát követi. Az egyik csoportnál írásban megegyezik az egyes és többes számú alak: mindkettő -s-re végződik. Ilyen például a chassis [seszi] ’(al)váz’ vagy a patois [patwá] ’(megbélyegzett) nyelvváltozat’. A többes alakot [z] végződéssel ejtik, az egyes számú alak végéről a [z] hiányzik. Tehát például a Peace Corps ’Békehadtest’ neve, miután egyes számú alakról van szó, a nem-rotikus dialektusokban [písz kó]-ként, a rotikus dialektusokban pedig [písz kór]-ként hangzik. Többes számban a corps szó ejtése [kóz], illetve [kórz].

The Peace Corps [kó] traces its roots to 1960.
’A Békehadtest gyökerei 1960-ig nyúlnak vissza.’

Corps [kóz] were combined into armies.
Az alakulatokat hadseregekbe szervezték.

Békehadtest
Békehadtest
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. Embassy to Madagascar)

A másik csoportnál a többes számú végződés írásban nemcsak szabályos –s lehet, hanem a franciás -x is előfordul: bureau [bjuöröu] ~ bureaux [bjuöröuz] ’iroda, hivatal’, plateau [pletó] ~ plateaux [pletóz] ’fennsík’, tableau [teblöu] ~ tableaux [teblöuz] ’élőkép’. A kiejtés mindkét esetben [z].

Vegyesfelvágott

Néhány más nyelvből is érkezett szokatlan többes alak az angolba. Az olaszban a szavak többes végződése kétféle lehet: -e és -o végű szavaknál -i [i], míg -a végű szavaknál -e [e]. Az angolba leginkább -o végű szavak kerültek (mint a solo, tempo), s ezeknek elvétve használják az olaszos többes alakját is. A szabályos alakokat -s-szel képzik, ám néhány „tősgyökeres” -o végű szóval ellentétben (hero ~ heroes, potato ~ potatoes) a végződést egyszerűen az -o után ragasztják: solos, tempos, pianos. Néhány olasz szó már eredendően csak többes alakban került az angolba. A graffiti mindig többes számmal áll (plurale tantum), míg a confetti, spaghetti nem megszámlálható főnévként mindig egyes számú igével áll. Ilyenkor a szóvégi i ejtése mindig [i], sosem [áj]. A héberből is érkezett néhány szó többes számmal együtt: kibbutz ~ kibbutzim ’kibuc’, seraph ~ seraphim ’szeráf’, cherub ~ cherubim ’kerub’. Ám ezeknek a szavaknak is van szabályos többes alakja.

Igen kevés számú példa van más nyelvekből való többes toldalék átvételére. Ritkán például egy szláv jövevényszó marad eredeti többes alakban. A japán kölcsönszavak pedig sokszor többes számban is megtartják egyes számú alakjukat, ugyanis a japánban a legtöbb szónak az egyes és többes száma megegyezik.

The kobzari are already performing in front of the new opera house.
’A kobzosok már játszanak az új operaház előtt.’

The samurai are to the Japanese culture what cowboys are to America.
’A szamurájok ugyanazt a szerepet töltik be a japán kultúrában, mint a cowboyok az amerikaiban.’

Samurais are better than ninjas.
’A szamurájok jobbak, mint a nindzsák.’

Kobzosok a XII. Archeológiai Kongersszuson Harkovban 1902-ben
Kobzosok a XII. Archeológiai Kongersszuson Harkovban 1902-ben
(Forrás: Wikimedia Commons)

Amint a fentiekből kiderült, nem is oly egyszerű eligazodni az angol többes számú alakok között. Bár szerencsére a legtöbb esetben a szabályos többes végződés is használható, hivatalos közegben jó, ha tudjuk az „eredeti” alakot is, a helyes kiejtéssel együtt. De mi a helyes kiejtés? Ezt sajnos sokszor nem is oly könnyű eldönteni. Elrettentő példaként lássuk a latin eredetű locus ’hely, lokusz (genetikában)’ egyes és többes számának a kiejtési szótárak szerinti lehetséges változatait.

locus brit [löukösz] ~ [lokösz], US [loukösz]

loci brit [löuszáj ~ [löukáj] ~ [lokáj] ~ [löuszí] ~ [loszáj], US [louszáj] ~ [loukáj] ~ [louszí]

locuses brit [löukösiz] ~ [lokösziz], US [loukösziz]

Cikkünket egy meglepetéssel zárjuk: még a magyar többesjel is bekerült az angolba – a kutyák révén.    

Pulik are not recommended for small children.
A pulikat kicsi gyerekeknek nem ajánljuk.

Some Pulis are playful with other dogs.
Egyes pulik szívesen játszanak más kutyákkal.

Komondorok are guardian dogs.
A komondorok őrkutyák.

Many Komondors are “late bloomers”.
A komondorok gyakran későn érnek.  

Más magyar eredetű szavak, mint például a shako ’csákó’ vagy a magyar feltalálóról, Bíró Lászlóról elnevezett biro ’golyóstoll’ azonban csak szabályos -s-et kaphatnak többes számban.

Pulik: angolul is lehet „pulik”...
Pulik: angolul is lehet „pulik”...
(Forrás: Wikimedia Commons / Somogyi András / GNU-FDL 1.2)

 

Források 

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.

Wells (1990) Longman Pronunciation Dictionary.

Roach – Hartman (1997) English Pronouncing Dictionary.

Quirk – Greenbaum (1973) A University Grammar of English.

Sinclair (1987) Collins Coubild English Language Dictionary.

Michal Swan (1980) Practical English Usage.

Collins Dictionary

Oxford Dictionaries

Angol többes szám a Wikipédián (angolul)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (57):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
6 éve 2013. június 26. 21:41
57 Diczkó

@Pierre de La Croix:

Nagyon le vagy fagyva... Pedig a jegesmedvékről még szót sem ejtettünk.

6 éve 2013. június 23. 14:20
56 Diczkó

@Krizsa:

"A héber dov = medve..."

- A védelem eszmekörébe tartozik, a VAD szó metatézise. És ahogyan a VAD - VÉD, talán úgy a DOV - ÓV egybehangzás is a fogalmi együvé tartozást példázza.

Valaha a medvét háziállatként tartották őrző-védő célzattal. A VÉD szinonímája az ŐRIZ. A szinoníma azt jelenti, hogy nyelvünk egy másik történeti rétege más szóval fejezi ki ugyanazt a fogalmat. Az ŐRIZ, ŐRZŐ rokonsága másmilyen nyelvek felé mutat. A latin URSUS, az olasz ORSO jelentése 'medve', alakváltozatai sok más nyelvben fellelhetők. Valószínűleg idetartozik az angol OURS ’mienk’ jelentésű szó is, lásd 'mienk' < 'őrzendő'. Ugyancsak 'mienk' jelentésű az arab DUBB- szótő is, ami pedig az általad említett DOV 'medve' szóval hasonlatos.

/starling.rinet.ru/cgi-bin/main.cgi?root=config&morpho=0/

Voltak akik csak a prémet látták a medvében, erről már valamennyit írtam. A mediterránok ember helyett ember számba vették, munkára fogták ahogy utaltam rá. Voltak olyanok is, akik a létüket köszönhették a medvének, eszerint tisztelték és nevezték el. Ezekről nem írok, mert nem szeretném itt elvenni mások kenyerét.

6 éve 2013. június 21. 10:09
55 Krizsa

A héber dov = medve, maDVE = fájdalom, betegség (a befogott, megkötözött szent állat s egyben munkavégző medve sorsa volt)

maze = csepegtet (méz), mesii = selymes, ma'adán = finomság, maske, miste = ital, tehát a mesi: a mézsör volt.

A héber béca = tojás, béci = kerekded - boci, bocs, bece(név), buci (kerek kenyér), bucó (orsósügér).

A magyar-szláv-török szavak rokonértelmű hasonmásai a héberben mindig ömlesztve vannak:-).

6 éve 2013. június 21. 08:38
54 Sultanus Constantinus

Szeretném kérni a cikkben található kördiagram eredeti forrásának a linkjét.

6 éve 2013. június 21. 08:35
53 Diczkó

@Pierre de La Croix:

"Ezért tessék a szerkesztőknek panaszt benyújtani, hogy nem teszik lehetővé az utólagos javítást, ha szóvégértesilég ennyire zavar."

- Engem egyáltalán nem zavar. Te kérted, hogy javítsanak ki.

"... gyakran lefagyok." - Ebben a hőségben? Kérjük a receptet!

"Miért mutatkozna be egy magyar medve úgy, hogy "brumm?"

- Hiteles forrásból tudom. (Óvodások mondták.)

"Krizsa még csak mássalhangzókról értekezik, itt meg már csak magánhangzókról van szó."

- Na, hallod? Fejlődik a gyöknyelvészet. :-)

"Na és hogy a francba lett a baromból medve?"

- Francba??? Szlávba! Nemrég te fejtegetted.

"A boci és bocs összehasonlításodról ne is essen több szó.)"

- Kár! Épp most akartam BŐvebben kitérni rá, de ha nem, hát nem!

Egyébként biztosíthatlak, én is remekül szórakozok.

6 éve 2013. június 19. 16:55
52 Pierre de La Croix

@Pierre de La Croix: Arról pedig szó se essen, hogy az angol medve véletlenül sem mondja azt, hogy brumm-brumm.

6 éve 2013. június 19. 16:24
51 Pierre de La Croix

@Diczkó: Ezért tessék a szerkesztőknek panaszt benyújtani, hogy nem teszik lehetővé az utólagos javítást, ha szóvégértesilég ennyire zavar. Sajnos gyakran rossz az internetkapcsolatom és gyakran lefagyok.

- Nem neked írtam, de köszönöm a választ. Másrészt a medve és a brummogás levezetéseden jót nevettem és meggyőzött arról, hogy ha csak ebből áll a gyöknyelvészet, akkor az félreértett és értelmezett más adatokon nyugvó illogikus és ostoba találgatás. (Miért mutatkozna be egy magyar medve úgy, hogy "brumm?" Krizsa még csak mássalhangzókról értekezik, itt meg már csak magánhangzókról van szó. Na és hogy a francba lett a baromból medve? A boci és bocs összehasonlításodról ne is essen több szó.)

6 éve 2013. június 19. 15:19
50 Diczkó

@Pierre de La Croix:

"Javíts, ki ha tévedek ..."

- Rossz helyen van a vessző.

"... de úgy tudom, hogy a "medve" szó átvétele a szlávból éppen azért történt mert tabujellegű volt az "eredetileg" használt elnevezése ..."

- A tiéd talán nem volt az? De lássuk a medvét! Mi rejtőzik az érthetetlen idegen név leple mögött?

Magyar medve a következőképpen mutatkozik be: - Brumm!

- A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldva BURUMM adódik, de ilyen szavunk nincs. Tekintetbe vehetjük a gyakori U-O megfelelést, meg a szóeleji hangsúly okozta változásokat, és máris ott vagyunk a BOROM alaknál. Ez egybeesett egy másik jelentéssel, ami miatt el kellett hasonulnia, és így végül elnyerte a "szentséges" BAROM nevet. E szó jelentése később kibővült az 'idomított nagy állat, haszonállat, vagyon' jelentésekkel. Más nyelvek is átvették. Az angol BEAR is ... (-: hangutánzó :-) A medve ilyetén megnevezése mára már teljesen kiment a használatból, de kicsinyének neve ma is a szarvasmarha kicsinyének BOCI nevére üt.

BOCS!

6 éve 2013. június 18. 21:59
49 Krizsa

Grant kapitány: Nemcsak a süllő. A sügérfélék 20 (HÚSZ) népies magyar neve kivétel nélkül hasonlít e halakat jellemző héber szavakra. Én azonban nem offolhatok itt féloldalakat hülyéskedéssel, mint te, tehát: Index fórum, Összehasonlító gyöknyelvészet. Nemsokára oda teszem fel - a könyvem 920. oldaláról.

6 éve 2013. június 18. 21:41
48 Grant kapitány

@Krizsa: Világos, hogy a "süllő" szó magyar eredetű, hiszen egyes gyöknyelvészek már régen kiderítették, hogy több millió éve még létezett nyelvünkben egy zsákmányolást jelentő "shüllni" ige, aminek a melléknévi igenévi alakja a "shüllő".

Ez volt az eredeti paradigmája: én shüllő, te shüllő, ő shüllő. Ebből összevonással alakult ki a dinoszauruszokat jelölő "ŐSHÜLLŐ" szó, aminek az ősiségéhez nem férhet kétség, hiszen az összeolvadás eredményeként már tartalmazza az "ŐS" összetételi tagot. Ez pedig tartalmazza az "S" hangot, ami egyúttal az egyik legősibb gyök, az SL alkotóeleme is!

Ezt, az "SL" vázat töltötték fel elődeink az "Ő" hanggal, vagyis az egyes szám harmadik személyű névmással.

Ebből adódik, hogy a világ legősibb nyelve a magyar, mivel egyetlen másik nyelvben sem nevezik ilyen ősi eredetű szóval a dinoszauruszokat!

Jegyezzük meg egyúttal azt is, hogy az "Ő" a legősibb névmás, hiszen a dinoszauruszok korában élt magyaroknak még nem állt, nem is állhatott rendelkezésükre más eszköz arra, hogy a gyorsan közeledő hatalmas állatokra utaljanak, mint a hosszan ejtett "ö" hang, ami egyúttal a (h)Örgés természetes kifejeződése is!

Az "őshüllő"-ből előbb lekopott az "ős", aztán később a "h" hangot sem ejtették már (megjegyzendő, hogy ez az eredete a h-dropping jelenségének az angolban is!) Maradt tehát a "süllő", ami etimológiájában őrzi, hogy a dinoszauruszokkal rokon, zsákmányoló természetű halfajtáról van szó.

6 éve 2013. június 18. 20:58
47 Diczkó

@Olman:

A FOG-Lal szót alternatív magyarázatnak szántam a ’hadsereg’ jelentésre. Ez magyar eredetű, de a FOGOLY ’rab’, SZOLGa (fogalomkörön belüli szavak) viszont nem, mint ahogyan a FALKA szó is csak visszajövő.

„... de ettől még nem lesz folk a folukból.”

- Miért ne lenne, hiszen az angol az egytagú szavakat kedveli.

„ A falu tkp. egy fallal körülvett hely, így a fal, val-/vál- elválasztást kifejező gyökökkel áll kapcsolatban.”

- Nem csak azzal. A fal jelentésű szavak a fa és a kő, tehát építőanyag jelentésű szavakkal is mutathatnak hasonlóságot.

Pl. román PIATRĂ ’kő’ - PERETE ’fal’; svéd STEN - orosz SZTJENA ’fal’; számi MUORRA ’fa’ - fríz MUORRE ’fal’.

Külön figyelmet érdemel, hogy nem könnyen mutatható ki nyelvhatáron belül az egységesen hangzó teljes fogalomkör (pl. FA - FAL - ’ház’ - FALU), hanem sok a kölcsönzés.

ERDŐ szavunkból keletkezett az indoeurópai *DREV- ,’fa’ jelentésben használatos. A jelentéscsoportot itt-ott lefordítva más szavakkal jelenik meg: pl. orosz DJÉREVO ’fa’ - ... - DJERÉVNJA ’falu’; német DORF ’falu’. Talán érdemes lenne mindezeket kigyűjteni, elvégre a műveltség alapjait a mi őseink adták a világnak.

6 éve 2013. június 18. 20:11
46 Krizsa

A süllő török volna? Hol voltak még akkor törökök...

A héber (legalább 5000 éve nem találkoztunk velük, ha valaha is:-),

mégis, a héber solel = elvon, zsákmányol SELLŐ, SÜLLŐ.

6 éve 2013. június 18. 20:07
45 Pierre de La Croix

@tenegri: Aha, így már értem. És igazad van, a választás tényleg önkényes.

@Krizsa: Várjál-várjál, nem te írtad előbb, hogy addig nem foglalkozol a latinnal, amíg nincs genetikai vizsgálat? Mer' tudtommal a wikiszótárban vannak latin szavak.

6 éve 2013. június 18. 19:42
44 Krizsa

@Pierre de La Croix: Nem hiteltelenítünk! Főleg akkor nem, ha reménytelen. Mert a Wikiszótárról már te is hallottál: amely a magyar szavak szaszkrit és dravida párhuzamait adja meg. (Szerintem ugyan 40-50%-ot rosszul adja meg, de a többi is éppen elég...)

6 éve 2013. június 18. 19:42
43 tenegri

@Pierre de La Croix: Én épp egyáltalán nem említettem semmilyen tabut (még ha ezek az elnevezések amúgy jórészt valóban tabunévi eredetűek is), így megint csak nem érzem ide való szemléltetőanyagnak a medvét. Arra hívtam csak fel a figyelmet, hogy a "mit jelent" kiválasztása a sok-sok "mit jelenhetne" közül önkényes, s az utóbbi számossága nem akadályozza az előbbi meglétét.