Ami kell a mondatba, és ami nem
Sok mondatban van alany és tárgy, másokban ezek egyike vagy mindkettő hiányozhat. Magyar és angol mondatokat vizsgálunk és hasonlítunk össze ebből a szempontból. Vicces az autópálya-kezelő, vagy csak nem tud teljesen jól angolul? Mi az angol felszólító mód sajátossága?
Az M3-as autópályán fénytábla figyelmeztet: Kapcsolja be! Oldalt biztonsági öveket ábrázoló képecskék teszik egyértelművé, hogy a felszólítás nem a fényszórókra vagy az ablaktörlőre vonatkozik, hanem az övekre. Angol szöveg is van: Fasten. Az üzenet itt is átjön: biztonsági öv, becsatolás, felszólítás, sőt a fasten szinte csak az övekre vonatkozhat, a fényszórókra vagy az ablaktörlőre más igét kéne használni. Ugyan a magyar igének a helyzethez illő megfelelőjét használta a fordító, a megfogalmazása mégis rossz.
Tárgyas és tárgyatlan
Nézzük a következő, azonos jelentésű magyar és angol mondatot:
Obama nyerte a választásokat.
Obama won the elections.
A két mondat szerkezete nagyon hasonló, mindkettőnek az alany áll az élén (Obama), ezt követi az ige, majd a tárgy (a választásokat, illetve the elections).
A hasonlóság tovább is vihető:
Obama nyert.
Obama won.
Itt a tárgy elmarad (ezért a magyar ige végéről az -e is hiányzik, hiszen az a tárggyal való egyeztetés miatt volt ott). Megállapíthatjuk tehát, hogy az angol win ’nyer’ igének (a won a múlt idejű alak) ugyanúgy, ahogy a magyar nyer igének is, lehet tárgya, de az el is maradhat, azaz lehet tárgyatlan is. (Témánk szempontjából az érdektelen, hogy ez egyetlen ige-e, ami viselkedhet így is, meg úgy is, vagy van egy tárgyas win₁ és egy tárgyatlan win₂ – illetve nyer₁ és nyer₂ – ige.)
(Forrás: Wikimedia Commons / United States Senate)
Csak tárgyas
Nem meglepő módon, a magyar és az angol szerkezetek nem mindig hasonlítanak. Vegyük például a következő mondatokat:
Obama becsatolja a biztonsági övét.
Obama fastens his seat belt.
Ezek még párhuzamosak, de viszont:
Obama becsatolja.
*Obama fastens.
A magyar mondat tárgy nélkül is megáll, az angol nem. (A csillag – szakszóval aszteriszk – azt jelzi, hogy a mondatot anyanyelvi beszélők nem használják.) Az angol fasten ige ugyanis csak tárgyas lehet, ezzel szemben a magyar becsatol mintha tárgyas is és tárgyatlan is lehetne, mint a nyer.
Létezik egy tárgyatlan becsatol is. Ezt azonban csak a sícipő összeszorítására szoktuk használni, a biztonsági övére legfeljebb csak viccesen: Becsatolok, és már indulhatunk is.
A látszat azonban csal, a becsatol is tárgyas ige, legalábbis az Obama becsatolja mondatban. Ennek bizonyítéka az igevégi -ja, ami ismét a tárggyal való egyeztetés miatt van ott. Vagyis az Obama becsatolja mondatban van tárgy (az azt névmás), csak a magyarban ez elhagyható, ha nem hangsúlyos. Ezzel szemben az angolban nem lehet elhagyni a hangsúlytalan névmást, az utolsó példamondat helyesen tehát Obama fastens it volna (it ’azt’).
(Forrás: iStockphoto)
A ’nyer’ jelentésű ige tehát mindkét nyelvben lehet tárgyas is és tárgyatlan is, ezzel szemben a ’becsatol’ jelentésű ige mindkét nyelvben csak tárgyas lehet. (Az Obama becsatol ’Obama összeszorítja a sícipőjét’ mondatban vélhetően egy másik becsatol ige van, hiszen más a jelentése.)
Tárgyatlan
Az alany és a tárgy az igének a bővítményei. Láttuk, hogy a tárgy bizonyos igék mellett lehet kötelező (becsatol/fasten), más igék mellett választható (nyer/win).
Olyan igék is vannak, amelyek mellett nem állhat tárgy. Ilyen ige például a megy. Ha olyan helyzetbe hozzuk, ahol egy határozott tárggyal kellene egyeztetnünk, nem igazán tudjuk, milyen alakját képezzük: Obama a mérföldjét megyi vagy meni? Ilyenkor inkább egy másik igét használunk: járja, gyalogolja stb.
Alanytalan
Nem csak a tárgy hiányozhat egy ige bővítményei közül, hanem az alany is. Ahogy a tárgy, az alany is kétféleképpen hiányozhat. Előfordulhat, hogy van alany, csak nem ejtjük ki:
Fázik.
She is cold.
A magyarban egy hangsúlytalan névmás, az ő, az alany, de a tárgyhoz hasonlóan ez is kiejtetlenül maradhat. Ha hangsúly van rajta, akkor persze kiejtjük: Ő fázik. Az angolban viszont itt sem maradhat el a hangsúlytalan névmás, az alany szerepét betöltő she ’ő-nőnem’ (vagy he ’ő-hímnem’), akkor sem ha teljesen hangsúlytalan.
(Forrás: iStockphoto)
Az alany kötelezően is hiányozhat. Míg a fázik-nak mindig van alanya, csak néha nem ejtjük ki, a hajnalodik igének nincs és nem is lehet alanya.
Az alanyhelyettes
Érdekes, hogy az angolban formálisan ilyenkor sem hiányozhat az alany: It is dawning ’hajnalodik’. Az it névmásnak ebben a mondatban nincsen jelentése, nem utal semmire, egyszerűen csak azért kell a mondatban lennie, hogy az alany helyén álljon valami.
Az It is cold mondat tehát többértelmű: ha az it üres alanyhelyettes, akkor ’hideg van’ a jelentése, ha viszont tartalmas, valamire utaló névmás, akkor vagy azt jelenti, hogy ’az fázik’, vagy azt, hogy ’az hideg’.
A következő két mondat körülbelül ugyanazt jelenti: ’egy lány úszik a tóban’.
(Forrás: iStockphoto)
A girl is swimming in the pond.
There is a girl swimming in the pond.
A második mondatban a there névmásnak ismét nincsen jelentése, pusztán az alany helyét foglalja. Az angolban az ige az alannyal van egyeztetve. A Two girls are swimming in the pond ’két lány úszik a tóban’ mondatban az are többes számú, tehát egyezik a two girls ’két lány’-nyal. A There is two girls swimming in the pond mondatban viszont az is egyes számú, ami arra utal, hogy itt nyelvtanilag a there az alany.Az első mondatban az alany helyét elfoglaló a girl ’egy lány’ ugyanis itt az ige mögé került. Van egy másik, ’ott, oda’ jelentésű there is az angolban, pl. ennek a mondatnak a végén: There is a girl there ’ott egy lány’, vö. There is a girl here ’itt egy lány’. Láthatjuk, hogy a mondat eleji there nem helyre utaló névmás.
Elhagyott alany
Az angolban egyetlen esetben maradhat el a hangsúlytalan névmási alany: a felszólításban. Nézzük a következő példákat.
win the elections ’nyerd/nyerjétek meg a választásokat’
fasten his seat belt ’csatold/csatoljátok be a biztonsági övét’
be cold ’fázz/fázzatok’
swim in the pond ’ússz/ússzatok a tóban’
A felszólító módban a névmás – amely csak 2. személyű lehet – épp úgy viselkedik, mint a magyarban: ha hangsúlytalan, elhagyható, ha hangsúlyos, akkor megjelenik. A fentebbi mondatok mindegyike kezdődhetne tehát a you ’te/ti’ névmással, de csak hangsúlyosan ejtve: a You be cold ’te/ti fázzál/fázzatok’ mondatot hangsúlytalan you-val nem használják az angol anyanyelvűek, hiszen akkor felszólító nem lehetne, kijelentő mondatban pedig be helyett are lenne az ige (You are cold ’fázol/fáztok’).
Fasten them
Az autópálya-kezelők angol nyelvű fasten felirata tehát hungarikum. A magyarnak azt a tulajdonságát vitték át az angolra, hogy a hangsúlytalan névmás nem csak alanyi, hanem tárgyi helyzetben is elhagyható. Az angolban azonban ez nincs így, ott a tárgyas igék után mindenképpen kell lennie egy a kiejtésben is megjelenő tárgynak. A magyar Kapcsolja be mellett tehát azt várnánk, amit az M7-esen találunk: Fasten it vagy Fasten them. Persze az is lehet, hogy az it-et vagy them-et jelző lámpák a keleti pályán kiégtek.
(Forrás: Cserey Kinga)
Sőt az is előfordulhat, hogy a fénytábla a Fickó-Mackó nyelvet használja, és a biztonsági öveket ábrázoló képecskéket szánják a mondat tárgyának az alkotók. Ha így van, akkor ügyes!
@Sándorné Szatmári: Ld. #12.
@szigetva:
-A fatty növény vadhajtása (a KE eredmény oldalon lehet "fagy/ fatty"), amit a növényápolók lemetszenek.
Az őskorban (aminek az időszaka szerintem viszonylagos), amikor még olyan nem létezett, hogy "házasságon kívüli gyermek", elnevezése ezért régebbi lehetett..
-A vadhajtás azért haszontalan, mert túl korán, amikor még sok a fagy, FATálisan megsérülhet a hidegtől, amit már akkor is észre vettek, amikor a KE szópárokat használták, és amelyek ma is megtalálhatók nem csak a magyar, hanem pl. az angol nyelv rétegeiben is mint "lexikális értékű kapcsolati" formák..
-A magyar hangok írásmódját használva egy olyan KE angol példa, amely még egységesnek mondható, és a szótöve a magyarban mint ismeretlen szótő van jelen..:
"LÓ-" a szótő:
angol KE: loszt/ lód(t) (lód, ö lot of)
Az én értelmezésemben:
-A mai magyar "LÓ-" ismeretlen szótőnek felel meg (lódít, lódul/ lógat, lóg)..
-Az angol értelmezés úgy hangzik szerintem magyarul, hogy:
"Túl sokat ("ö lot of") ha töltesz ("lód"), az elvész (loszt).."
Ami megfelel a valóságnak.
-Az előző hozzászólásban láthatóan a magyar változat már szétesett, mert művetetés jellegű, az "szt-" toldalék magyarul nincs jelen a "faszt/ fad(t)-->fady (fagy), fatty" szópárban, ahol a késztetés oldal ugyan megvan, de már mint "ismeretlen" (ma angol) szó, pl. ahogyan a "lódít" szótöve..
-A fentiek egybevágnak a történelmi tényekkel, .hogy a Kárpát medencében a kelták és a pannonok keveredtek mint eraviszkuszok (Lásd: Wikipédia)..
:
::
@Sándorné Szatmári: Amit írsz, annak az égvilágon semmi értelme.
@szigetva:
A cikkel mint egyfajta vizsgálati oldal elemeivel (az angollal való összevetés felhasználói szempontból) egyet tudok érteni..
-Más oldalról, ha Késztetés-Eredmény (KE) szempontból közelítem meg,
kirajzolódik egyfajta "szituációs eredete" a "faszt" szónak, mint késztetésnek (ami ma a magyarban teljesen mást jelent, de mégis "analóg" maradt)..
--Ha a szótő: "fa-", a toldalék -szt / -dt:
*faszt (jelentése: gyorsan) / fady (mai írásmóddal: fagy), fagyott..
-Ha egy autó pl. gyorsan megy és kinézünk, (ez is analógia lesz, de valósághoz kötött) az álló helyzetben "festői (sz>s) látványt fedi el a sebesség, szétkenve a "képet", ha más módon is, mint amikor fagyott, zúzmarás ablakon nézünk ki.. A KE megváltozott, de mégis hasonló. Itt szerintem találkozik a régmúlt, és a ma analógiás használat a magyarban.
@El Vaquero: Nem az, de „tárgyesetben” van. Az is árulkodó, hogy a "there am i"-ra az első tucat találat mind bibliai idézet.
Vagy: It's me. Mondjuk el lehet rajta vitatkozni, hogy ez mennyire vonzat.
@Földönkívüli: „Ezzel az a probléma, hogy a létige vonzata nem lehet tárgy, legalábbis eléggé nehezen értelmezhető.” Ez milyen: There's me in the picture?
Akkor ezek szerint tényleg van ilyen, még nem találkoztam vele, az anyanyelvi gyakorlatban sem. Persze ez nem jelent semmit. Biztos erősen kollokviális fordulat.
Ezt a University Grammar of Englisht megnézem magamnak, nem ismerem, de már többször láttam rá hivatkozást.
A nyelvtani magyarázatot a hozzáértőkre hagyom, de én is megerősítem, hogy bevett ez a használat: There's no cups. There was no cups.
Érdekes kérdést vetett fel "zyzzyva" és "El Vaquero". A "There is two girls" mondatra én kétféle magyarázatot adnék:
1. A "two girls" nem alany, hanem tárgy. Ezzel az a probléma, hogy a létige vonzata nem lehet tárgy, legalábbis eléggé nehezen értelmezhető.
2. Az "is" itt személytelen ige, és utána álló vonzat (akár egyes, akár többes számú) a dolgok egységeként értelmezendő. Ezt tartom valószínűbbnek.
@zyzzyva: @El Vaquero:
„14.20
Existential _there_ as subject
[…]
It often determines concord, governing a singular for of the verb (especially in declarative sentences) even when the following ‘notional subject’ is plural […]:
There’s two patients in the waiting room”
(Randolph Quirk—Sidney Greenbaum, A University Grammar of English, Longman, 1973)
@zyzzyva: ez szúrt szemet nekem is. Szerintem itt a magyarázat csúszott félre.
A cikket annyiból nem értem, hogy felcsigáz minket, felvillantja a reményt, hogy az autópályás fordítót szidhatjuk, erre az utolsó képen jól van írva. Ez így nem éri.
A cikk okfejtése pedig rövidebben is megfogalmazható. Az angol mondatokban elmaradhat több mondatrész, hasonlóan a magyarhoz, de tárgyas ige után a tárgy nem, ellentétben a magyar nyelvvel.
@zyzzyva: Tessék megnézni egy jó nyelvtankönyvet: a "There is two girls…" féle mondatokat sűrűn használják az angol anyanyelvűek. (A "There are two girls…" féléket is, a nyelv változatos dolog.)
A *_There is two girls swimming in the pond_ mondatban viszont az _is_ egyes számú, ami arra utal, hogy a mondat -- hibás. Helyesen _There are two girls swimming in the pond_.
Talán azzal keverte össze a cikkíró, hogy _There is a girl and a boy swimming in the pool_, ami tényleg így van: a _there is/there are_ az utána következő első főnév számához illeszkedik.