Van baj az angollal...
Bár mostanában sokszor halljuk, hogy az angol milyen könnyű a némethez képest, azért még sem egyszerű a dolga a kezdő nyelvtanulóknak. A magyarul hasonlóan hangzó „hideg van”, „hó van” és „két tesóm van” kifejezések angolul három különböző szerkezettel fejezhetők ki. Vajon miért?
Cikkünk azzal nem foglalkozik, hogy a fordítási feladatok mikor, mennyire és miben segítik vagy nehezítik a nyelvtanulást. Bár az angol élő beszédben az összevont alakok dominálnak (it is > it’s), az áttekinthetőség végett az alábbiakban a teljes alakot adjuk meg.
Nemrégiben arról írtunk, hogy bizonyos esetekben akkor is van valami a mondatban, ha nem hallatszik. Erre az egyik példa a magyar névszói állítmány volt: Jóska katona, Jóska katona volt. Ebben a szerkezetben jelen idő egyes szám harmadik személyben elmarad a létige. Angolban a Jóska katona mondat így hangzik: Joe is a soldier – szó szerinti fordításban ’Jóska van egy katona’. Hasonlóképpen, a Péter lassú és a A kutyám három éves mondatokba is bele kell tennünk a létigét angolban: Peter is slow és My dog is three lesz a fordítás. Ez a kezdő nyelvtanulóknak eleinte problémát okoz. Ám sokkal több fordítási nehézség származik abból, ha a magyarban mégis csak megjelenik a van létige.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az angolban létezik ugyan a ’testvér’ értelemben a 20. század eleje óta használt sibling szó, de a mindennapi életben a brother ’fiútestvér’ és sister ’lánytestvér’ szót használják. Az óangol eredetű sibling szót mint állattani és embertani szakkifejezést újították fel a 20. század elején. Tehát a magyarul igen egyszerű és hétköznapi Hány tesód van? kérdés angolul sokkal hosszabb: How many brothers and sisters do you have? ’Hány fiú- és lánytestvéred van?’
Pedig a létige igen sok olyan magyar mondatban is megjelenik, amivel a diákok már angoltanulásuk kezdetén szembesülnek. Az első témakör a nyelvtanfolyamokon általában a bemutatkozás, illetve a családtagok bemutatása. Ha a fenti Jóska katona típusú problémán túltette magát valaki, és ebből leszűrte, hogy az is szó azt jelenti, hogy ’van’, máris jön a következő gondolat: Két testvérem van. Itt azonban semmire sem megyünk friss tudásunkkal – ugyanis ez a van nem az a van! Itt birtoklásról van szó. Ezt az angolban – a magyarban ellentétben – külön igével fejezik ki: ez a have. A testvéres mondatra több megoldás is jó, a testvérek nemétől függően.
I have two brothers. ’Két fiútestvérem van.’
I have two sisters. ’Két lánytestvérem van.’
I have a brother and a sister. ’Egy fiú- és egy lánytestvérem van.’
Ha nagy nehezen megtanultuk, hogyan kell angolul elmondani, hogy milyen rokonaink vannak és hányan (a have igével), valamint kinek mi a foglalkozása, hány éves és milyen tulajdonságokkal bír (magyarban nincs van, angolban viszont van) – akkor máris áttérhetünk a következő témakörre, az időjárásra.
Hideget és meleget
Hideget és meleget is kaphat az a tanár, aki arra tanítja tanítványait, hogy kell csevegni az időjárásról. Lássuk, milyen kifejezéseket használunk az időjárásra és az idő kifejezésére – különös tekintettel a van szóra.
Hideg van. – It is cold.
Nyár van. – It is summer.
Késő van. – It is late.
Fél négy (van). – It is half past three.
Mit látunk itt? Mint korábban a nyest házi szakértője már írt róla, az angolban számos személytelen kifejezés van, melyben a mondat alanya egy jelentés nélküli, „üres” semleges személyes névmás, az it. Az időjárásigéket is tipikusan ilyen üres it-tel használjuk: it is raining ’esik’, it is snowing ’havazik’, it is freezing ’fagy van’. Ez utóbbi esetben a magyar van-os mondatot igei szerkezettel fordítjuk angolra, a nyelvtanulók nem kis bosszúságára. A személytelen kifejezések közé tartozik – sok más mellett – az időjárásra és az időre utaló kifejezések nagy része, amelyek közül sokat a van szóval fordíthatjuk magyarra. Az egyik tipikus hiba kezdőknél, hogy a magyar mondatot egy az egyben átültetik angolra, illetve nem a megfelelő névmást használják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew Bossi / CC BY-SA 2.5)
Van azonban a kifejezéseknek egy másik köre, melyekben magyarul ugyanúgy van-t használunk, az angolban azonban egy újabb, szintén szemantikailag üres szóval kezdődő szerkezetet. Lássunk néhány példát erre még az időjárás köréből. Itt a mondat elején a there szó áll, mely más helyzetekben mutató névmásként jelenik meg, ’ott’ jelentéssel. Ez utóbbi esetet mutatja be a második példamondatban az aláhúzott there. Ha mondatkezdő pozícióban áll a there, általában röviden ejtjük, hangsúlytalan magánhangzóval [dö] – szemben az ’ott’ jelentésű there-rel, amit diftongussal [deö]
Hó van. – There is snow.
Ott hó van. – There is snow there. [döz sznó deö]
Van néhány felhő (az égen). – There are some clouds (in the sky).
Mi a közös ezekben a mondatokban és miben különböznek a fenti Hideg van típusú mondatoktól? A There is/are olyan mondatok elején áll, amelyekben valakinek vagy valaminek a létezéséről szól az állítás. De ha kimegyünk és lefagy a lábunk, nem úgy gondoljuk, hogy a hideg nagyon is létezik?
Próbáljunk meg egy könnyebb módszerrel élni. Alkossunk a magyar mondatokhoz eldöntendő kérdést: Hideg van? Késő van? Nyár van? Figyeljük meg, hogy a kérdés nem a létigével kezdődik. A Van hideg? ugyan jó kérdés magyarul, de ha a kinti hőmérsékletre gondolunk, akkor ezt semmiképpen sem kérdezhetjük. Akkor viszont igen, ha meg akarunk inni egy sört, de langyosan nem szeretjük. A Van késő? kérdést egy iskolai tanár felteheti – de akkor a késő szót főnévként használja, és az időben meg nem érkezett diákokat érti rajta. A ’kifutottunk az időből?’ jelentést csak a Késő van? szórenddel tudjuk kifejezni. Tehát azt láttuk, hogy ha az angolban It is... szerkezetet kell használnunk, a magyar eldöntendő kérdés nem kezdődhet van-nal.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gürkan Sengün / GNU-FDL 1.2)
Alkalmazzuk a módszert a második csoport mondataira is: Van hó? Ott van hó? vagy Van ott hó? és Van felhő az égen? A van kezdetű kérdések teljesen jók. Tehát ha formailag és jelentésében is jónak érezzük a van-nal kezdődő kérdést, akkor There is/are szerkezetet kell használnunk. Néha ugyan kicsit furcsán hat a van-nal kezdődő kérdés, de mégis tudjuk, hogy jó. Például az alábbi mondathoz inkább az Erős szél van a városban? kérdés hangzik természetesnek, de a Van erős szél a városban? is jó lehet.
Erős szél van a városban. – There is a strong wind in the city.
A There is/are szerkezet nem csak az időjárással kapcsolatban bukkan elő – legtöbbször a ’valaki/valami valahol van/nincs’ jelentésű mondatokban találkozunk vele. Ezek a fajta mondatok is gyakran megjelennek a kezdő tanfolyamokon. Lássunk erre is néhány példát.
Két egér van az asztal alatt. – There are two mice under the table.
Verekedés van a kocsmában. – There is a fight in the pub.
Egy orrszarvú van az ajtóban. – There is a rhino in the doorway.
Itt csupán arról van szó, hogy kijelentjük, hogy az orrszarvú vagy az egerek egy bizonyos helyen vannak, illetve a verekedés tényét állapítjuk meg. Tipikusan így kezdődnek a mesék is: Once upon a time, there was a beautiful princess ’Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű hercegnő’. Ha azonban már ismert szereplőről van szó, például azt szeretnénk mondani, hogy egy bizonyos macska van az asztal alatt – tegyük fel a cirmos macska és nem pedig a fekete – tehát a mondat nem az állat létezését állítja, akkor már a magyarhoz hasonlóan járunk el: a macska kerül az ige elé.
A cirmos macska van az asztal alatt. – The tabby cat is under the table.
Kavarodás
Eddig mit láttunk? Ha a magyarban a van szó szerepel, angolban birtoklás esetén have, létezés esetén there is/are, személytelen kifejezések esetén (időjárás, idő) it is szerkezetet kell használnunk. De a történetnek még nincs vége. Vannak ugyanis olyan mondatok, amikben választhatunk a have és a there is/are között. Ez – kevéssé meglepő módon – azokban az esetekben lehetséges, ha mind létezésről, mind birtoklásról szó van egy mondatban.
’Van egy kosár Piroska kezében.’
Little Red Riding Hood has a basket in her hand.
There is a basket in Little Red Riding Hood’s hand.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jessie Willcox Smith (1863 – 1935))
’Két polgármester van a városunkban.’
There are two mayors in our town.
We have two mayors in our town.
A másik ilyen eset már nem ennyire kézenfekvő. Ez a két felcserélhető szerkezet a ’nincs mit innunk, van mit enniük’-féle mondatok esetében is használható.
’Nincs mit innunk.’
There is nothing for us to drink.
We have nothing to drink.
’Van mit enniük.’
There is something for them to eat.
They have something to eat.
Van egyáltalán olyan van-os magyar mondat, amit nem a magyartól gyökeresen elütő szerkezettel fordíthatunk le? A figyelmes olvasók emlékeznek rá, hogy igen, már találtunk ilyet. Ha egy ismert szereplőről állítjuk, hogy valahol, valamikor, valahogy, valami miatt stb. van, akkor könnyű a dolgunk – a magyarral párhuzamos szerkezetet kapunk, csak a szórendre kell vigyáznunk.
Barack Obama is in the gym. ’Barack Obama a tornateremben van.’
My father is very well. ’Az apám nagyon jól van.’
(Forrás: Wikimedia Commons / MCC Eric A. Clement, USN )
Emellett vannak olyan kifejezések is, amik igen hasonlóak a két nyelvben. Ilyen például a ’tele van valamivel’ jelentésű to be full of something kifejezés.
The house is full of flies. ’A ház legyekkel van tele.’
Ám ha valakinek elege van a van-t tartalmazó mondatokból, sajnos nem tudja ezt a kifejezést szó szerint lefordítani angolra – ez ugyanis így hangzik: I am fed up with these sentences, azaz körülbelül ’jóllaktam ezekkel a mondatokkal’ vagy ’teleetettek ezekkel a mondatokkal’.
Források
Kovács – Lázár – Merrick: A–Z angol nyelvtan
Dohár: Kis angol nyelvtan
Swan: Practical English Usage
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (40):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@El Vaquero:
"Természetesen olyan változatot értek "rendes" alatt, amivel pl. nyilvánosság előtt, sajtóban, színpadon úgy lehet felszólalni, anélkül, hogy a hallgatóközönség zúgolódna, meg értetlen arcot vágna. Majd tessék megnézni, mikor az utca emberét riportolják, ő mit alkot, aztán össze lehet hasonlítani egy professzionális bemondó, műsorvezető, vezérszónok kiejtésével."
A zúgolódás sok mindentől függ, az értetlen arc meg nem általános. Az utca embere nem azért beszél helytelenül, mert nem értjük, ellenkezőleg: olyan piszokul egyszerűen beszél, hogy az már unalmas, nagyon unalmas. Nem az a bajom, hogy nem értem meg, hanem az, hogy túl könnyen megértem.
"Már az is előrelépés lenne, ha ilyenkor a magyartanárnők gyöngye ilyenkor behívatná a szülőket, hogy vigyék logopédushoz a gyereket, de még ennyit sem tesznek meg. Szarnak bele az egészbe, aztán nem érdekes, hogy a gyerekkel mi lesz."
Ez nem feltétlenül az ő hibájuk. Sok szülő vérig sértődik, ha a gyereke beszédhibájára rámutatnak, személyes sértésnek veszi, és tagad a végsőkig. Nem fogja logopédushoz vinni, hanem inkább bemószerolja a tanítónénit mindenhol. Ha egy iskolában csak tíz ilyen szülő van, akkor ott már nem fog a tanár a sarkára állni, ahhoz nem elég biztos az állása.
"Mitől lenne bonyolultabb az IPA angol nyelvhez használt, magyarban meg nem található hangokat jelölő fonémikus jelei, mint az orosz ábécé?"
Fogalmam sincs, mert egyiket sem ismerem. De mondok egy példát. Én már nem egy cirill betűs feliratot kiolvastam betűszótár segítségével, viszont még soha, egyetlen egyszer sem próbáltam meg értelmezni egy szó IPA-jelzését. Egyszerűen érthetetlennek találtam a szótárakban található IPA-leírást.
Angol szótáram nincs kéznél, de szerinted mennyire lehet megtanulni ebből a németesből?
"A KIEJTÉS: A címszavak többsége mellett nem adunk meg kiejtést, mert abból indulunk ki, hogy az olvasó ismeri a német nyelv betű-hang-megfeleléseinek általános szabályait. A szintén kiejtési adatnak számító szóhangsúlyt persze minden többszótagú címszóhoz megadjuk, és kiejtési információval szolgál az ie, sch betűkapcsolatokat szétválasztó cezúra is. Külön, szögletes zárójelben megadott átírás általában csak olyan idegen szavaknál szerepel, amelyek kiejtése nem felel meg az általános német betű-hang szabályoknak."
Azaz undról [ejtsd: "unt", ha jól értettem a szavaidból] szó sem esik, pedig ez a szótár az Akadémia büszkesége volt 2002-ben. A "cezúra" jelentését itt nem, csak A CÍMSZÓ cím alatti részben írja le:
"Azokban a címszavakban, amelyekben az egyébként egy-egy hangot jelölő betűcsoportok (elsősorban az ie és az sch) több hang kapcsolatát jelölik, függőleges választóvonalat (cezúrát) használunk: pl. Häus|chen".
Ez azt jelenti, hogy "gyerekem, itt tök véletlenül van egymás mellett az a két-három betű, amit máskor egy hangnak kell venni, itt ne vedd őket egy hangnak". De ezt egy gyerek magától ritkán képes megérteni, a tanára pedig általában nem fordít erre időt és figyelmet.
Ja, amúgy a szótár jelzéseinek használatához 67 fonetikai jelet kellene ismerni. Ezek fel is vannak sorolva, magyarázatokkal. Az egyik pl. mutat egy olyan n betűt, aminek a jobb szára j-betű-szerűen folytatódik, és fölötte van egy aposztrof. Ez a szótár szerint egy "szótagképző mássalhangzó (például Handel)". Ezt próbáld megmagyarázni egy alsós gyereknek...
Én most direkt megnéztem neked a Handel szót ebben a szótárban, és NINCS mellette fonetikai jelzés. Azaz fogalmam sincs, hogy a Handel melyik részére utaltak az egybeírt n-j bigyóval. Ez az a pont, ahol a tudomány tökönszúrja önmagát.
A cirill ábécé ezzel szemben alapvetően betűkből áll, mellékjeleket én még nem is láttam benne. Az IPA mellékjelek nélkül semmi. Egyszerűen több dologra kell figyelni az IPA-ban, apróbb dolgokra, olyan dolgokra, amik nem feleltethetők meg az "1 BETŰ = 1 HANG" logikának.
@DJS: "De mi most nem az orosz ábécéről beszéltünk, hanem a fonetikai ábécéről. Lényegesen bonyolultabb."
Ne hülyéskedjünk már! Mitől lenne bonyolultabb az IPA angol nyelvhez használt, magyarban meg nem található hangokat jelölő fonémikus jelei, mint az orosz ábécé? Eleve kezdjük azzal, hogy előbbiben kevesebb jel van, mint az utóbbiban, és az IPA vonatkozó jelei még a latin ábécére is jobban hasonlítanak.
Hogy mit jelent a "rendes" magyarság, azt nem tudom, de a légzőgyakorlatoktól ne várj csodát, az se válik be mindenkinél.
Tudom, hogy a modern nyelvészet nem szereti ezt a "rendes" kitételt, ezért is tettem zárójelbe, de álszent hülyeségnek tartom ezt az álláspontot. A társadalom máshogy ítéli meg a beszédet, mint a nyelvészet.
Természetesen olyan változatot értek "rendes" alatt, amivel pl. nyilvánosság előtt, sajtóban, színpadon úgy lehet felszólalni, anélkül, hogy a hallgatóközönség zúgolódna, meg értetlen arcot vágna. Majd tessék megnézni, mikor az utca emberét riportolják, ő mit alkot, aztán össze lehet hasonlítani egy professzionális bemondó, műsorvezető, vezérszónok kiejtésével. Nyilván,alsó tagozatban még nem lehet elvárni ez utóbbi szintet, de ha csak egy kis fejlődést is elérünk ilyen téren, akkor már jobban megérte, mint a nyelvtanozás és az évszámmagolás.
A légzést pedig nem azért írtam, hogy mindenki ezen lovagoljon, hanem példának hoztam, hogy már ilyen alapvető dolgokban is gondok adódnak. Persze ezt sok gyerek kinövi, vagy ha megkomolyodik, fejleszti benne magát később (de minek, mikor ERRE lenne ott az iskola, nem azért, hogy melegedni járjanak be). Sok gyereknek felnőtt korban viszont sajnos ilyen marad a beszéde, aztán mikor valahol mégis fel kell szólalni, vagy üzleti tárgyaláson, állásinterjún kéne kultúrlénynek látszani, akkor megy a fetrengés, és a Matisz-papa szintű megnyilvánulások.
Már az is előrelépés lenne, ha ilyenkor a magyartanárnők gyöngye ilyenkor behívatná a szülőket, hogy vigyék logopédushoz a gyereket, de még ennyit sem tesznek meg. Szarnak bele az egészbe, "leadják" az órai anyagot, "letudják" az órát "rutinból", ha van doga, azt kijavítják, aztán nem érdekes, hogy a gyerekkel mi lesz.
@szigetva: ha, ha. Abszolút nem egy a véleményem vele, és az intézkedéseivel sem értek egyet, ami nem csoda, mert még emberrel nem találkoztam, aki egyetértett volna. Egy kritikán aluli, színvonaltalan nőszemély, aki sem elméletileg, se gyakorlatilag nem képzett, nem bizonyított, csak a barnást keveri. Már az katasztrófa, hogy az ilyet kinevezik akárhova is. Az ilyenek miatt tartott mindig is ott ez az ország, ahol tart.
@Grant kapitány:
"Szerintem ez nincs így. Mi például általános iskola 4. osztályától kezdve tanultunk oroszul írni-olvasni, az orosz ábécé megtanulása, használata nem okozott túl nagy nehézséget senkinek az osztályomban."
De mi most nem az orosz ábécéről beszéltünk, hanem a fonetikai ábécéről. Lényegesen bonyolultabb.
@Krizsa: "Szóval te eldöntötted, hogy én nem élvezhetem a zenét."
Dehogyis, nem én döntöttem így, hanem ők maguk. Számos közismerten szép zene van, amit a 9,9 millió magyar nagy része képtelen élvezni.
@El Vaquero:
"Eleve ott kezdődik, hogy a mai nagyon fiatalok többsége beszélni nem tud "rendesen" magyarul. Már a lábukon is furán állnak, görnyedten, roskadtan, nem pedig egyenesen, ez már eleve rányomja a bélyegét a rekeszizomlégzés hatékonyságára, plusz kiállásuk sem lesz tőle."
Hogy mit jelent a "rendes" magyarság, azt nem tudom, de a légzőgyakorlatoktól ne várj csodát, az se válik be mindenkinél.
@Fejes László (nyest.hu): "Eddig még csak azt hallottam, hogy a helyesírás tanítását varrják a magyartanárok nyakába, de hát igaz, miért ne a magyartanárnak kellene megtanítania a légzést meg a testtartást is."
Már megtették, a Zsolnay-programban.
Tehát sz.jad le a direktíváidat... a "nagytestvér" úgyse ért belőle egy fingot se. Gondolkozz. Ebben van élvezet. Miért okoz mentális orgazmust a "rátalálás"? Mert a fajfejlődés motivációja mindigis a gyors helyzetfelismerés - volt és maradt... Ez biztosította és fogja biztosítani ezután is a túlélést (a fajta szaporításon kívül). Amit a genetikánk ÉLVEZETTEL jutalmaz nekünk.
A f.-om tudja, hogy van-e...(isten)? "Szerintem inkább van, mondta apám, de nekem még sose mutatkozott be... akkor meg nem érdekel.
TE - vagy - Az. Gondolkozz.
Idézek: "Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek."
*************
Felfigyelek az etegyem, szenirt, vnanak, stb NEMSTIMMELő szavakra, de csak annyit, hogy ott valami nem stimmel.
S csak azt veszem észre, hogy valami nem jó, mást nem. Vagyis egy pillantás alatt értem a cakpak mondatot - inkább bekezdést.
Tehát csak az első 1-2 mássalhangzó vevődik észre, meg esetleg a szó hosszúsága...de az utolsó betű nem. Az angliai egyetemnek még van mit tanulnia.
Persze, hogy felnőtt korban, a nagyon sokat olvasó ember is közelít már a gyorsolvasáshoz. Minden olyan nyelven, ami (az esetünkben) latin abc-vel van írva. De addigra.. a képolvasó már egész bekezdésekre rápillantóvá vált, s az IQ teszteken is azonnal kiszúrja azt az apró elemet, ami nem odavaló, stb. Így lesz 100 helyett 140 az IQ-ja. Pedig ugyanolyan "átlagos képességűnek" született:-). A "fehér ember" világcsalása:-).
****************
Izgalmasabb kérdés az, hogy MIKOR és mi miatt tértek el a latinos nyelvek a fonetikus írástól? HOL VAN ennek a jelenségnek a KUTATÁSA? Sehol. Még csak az hiányzik:-).
Mert tény, hogy a magyar, a héber, az orosz
és (2-3 hangcserével, amit pillantokon belül megszokunk) a német is fonetikus.
Az OK (szerintem) "délvidéki"-től eltérő, előragozás-mentes európai szubsztrátnyelvre való újlatin rátelepedés volt.
Amely szubsztrátnyelv a D helyett még T-t, az Z helyett még S/Sz-et, a C helyett még TSz-t,
az L igeképző helyett még J-t, az R, az utolsó igeképző helyett még L-et, vagy J-t, stb. használt
az ősibb, a sokezer évvel azelőtti, de kb. ugyanazt jelentő szavaikban.
Nesze nektek hangváltozások - amiknek valójában többezer (több tízezer) éves KRONOLÓGIAI magyarázatuk van.
@El Vaquero: Nem értem, mit gúnyolódsz Hoffmann Rózsán, szerintem a fiatalokról alkotott véleményetek pl. nagyon hasonló.
@Fejes László (nyest.hu): felhívom a figyelmes, hogy Sapienti sat. és nem Fejesti sat. Szóval a helyedben óvatosan használnám. Egyébként meg én is szeretem a Laczámat, aki szerintem meg tuti finnugor rokonságot tanítana.
Tudtam, hogy amit felvázolok, nem lesz épp népszerű. Még szerencse, hogy nem hárul rám a feladat, majd Hófmány Cshipke von Rózsika megreformálja az oktatá"sch"i ren"cc"ert "ly"ól. Világot fogunk hódítani az új nemzedék "hihetetlen" fényes elméjével, kérem szépen.
@El Vaquero: „örülök, hogy átment a leheletfinom elégedetlenségem a magyartanárokkal kapcsolatban” Szokásos előítéletesség, általánosítás.
„címzetes magyartanárnénik gyöngye pont az ilyet nem korrigálja” Eddig még csak azt hallottam, hogy a helyesírás tanítását varrják a magyartanárok nyakába, de hát igaz, miért ne a magyartanárnak kellene megtanítania a légzést meg a testtartást is. (Az alany és az állítmány egyeztetéséről nem is szólva.)
„a mai nagyon fiatalok többsége beszélni nem tud "rendesen" magyarul” Sapienti sat.
@Krizsa: "S én azóta is képolvasó (nagyon gyors olvasó) vagyok. Szóval egy életre szóló, de akkora előnyt kaptam....:-)))))."
Meg szerény is. Nem akarom elvenni a kedved, de a frissen olvasni megtanult gyerekeket kivéve egy idő után mindenki képeket olvas. Ezért olvasható el az ilyen szöveg:
"Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek."
Viszont ezt nem tudtam, hogy a zsidókat hamarabb tanítják olvasni. Igaz én csak 5 évesen tanultam meg, meg néhány hét alatt (több volt, mint kettő), de sok előnyöm nem lett belőle. Az lett csak a vége, hogy az iskolában untam a dedózást, és a pillanatnyi "előnyöm" szépen, fokozatosan semmivé leolvadt. A felnőtt civil életben senkit nem érdekel, hogy mikor tanultál meg olvasni.
@Fejes László (nyest.hu): örülök, hogy átment a leheletfinom elégedetlenségem a magyartanárokkal kapcsolatban :D Gondoltam, hogy először Punci Virágot írok, de aztán maradtam a klasszikus Verázásnál :D
Tudok róla, hogy az ember az írást-kiejtést, többfajta írást és többféle kiejtést hajlamos keverni, ösztönös reflexszel összekapcsolni, tapasztaltam ezt anno magamon is. Egyszerűen trenírozás és ránevelés kérdése, hogy feloldjuk ezt a természetes ösztönreflexet. Ahogy pl. zene tanulásánál is gondot szokott okozni, hogy a hirtelen gyorsabb részeket a kezdők hangosabban játsszák, éneklik, mert ez is egy ilyen természetes reflex. Némi gyakorlással le lehet küzdeni. Pont ilyenekre lenne az a nyomorult iskola, nem azért, hogy gyereket felvigyázzanak, értelmetlenségekkel töltsék ki az időt, meg felvegyék a normatív állami kvótapénzeket. Pláne nem azért, hogy a gyerek fejébe levegőbe lógó elméletet, és mindenféle nyers, lexikális adatot töltsenek (évszámok, nevek), amit az életben nem tud használni.
Sőt, ha már így belemelegedtem, megemlíteném, hogy még magyarból is tanítanék kiejtést (nem IPA alapokon) és beszédtechnikákat. Eleve ott kezdődik, hogy a mai nagyon fiatalok többsége beszélni nem tud "rendesen" magyarul. Már a lábukon is furán állnak, görnyedten, roskadtan, nem pedig egyenesen, ez már eleve rányomja a bélyegét a rekeszizomlégzés hatékonyságára, plusz kiállásuk sem lesz tőle. Aztán hangképzésük is rossz, pocsék a hangminőségük (rekedt, nyöszörög, lihegve, suttogva beszél), folytatva azzal, hogy érthetetlenül, kifejezéstelenül, monoton módon, nem jó hanglejtéssel és hangsúlyozással motyognak, hadarnak, szótagokat rántanak össze. Nem is kell mondanom, milyen hatékonyak, mikor közönség elé kell kiállniuk, vagy mikor elő kell magukat adniuk. Puni Piroska, címzetes magyartanárnénik gyöngye pont az ilyet nem korrigálja és a szülők figyelmét sem hívja fel, mert ő inkább "elméleti szakember" (?), nem azért tanult éveket ugyebár, hogy a logopédus lenézett, primitív korrekciós munkáját átvegye, sokkal fontosabbak az Ady-versek, meg a határozói igenevek. Persze, vigyék csak a szülők logopédushoz (pedig jól tennék), mikor nevelési hiányosságról van szó, nem szervi-képességbeli elégtelenségről. Pedig akár még játékos formában, némi színészkedéssel is vegyítve (felolvasás formájában is) lehetne gyakoroltatni.
Hja, persze a korán (4 éves koromban, tbc-ben meghalt anyám se volt (se volt??!!!) zsidó származású - hát ugye WINKLER családneve volt, dehát ezek már 1800 valamikor kikeresztelkedtek -
Így bizonyítani persze ezt sem tudtam akkor, amikor ITTeaz jo(bb) lett volna... az ideérkező 3 leszámazottam számára! (érdek ,az mindg van), tehát, egye fene, betértem a zsidó vallásba...
Nézz utána, hogy a Winkler -ek - izé, az Eötvös Lóránd tud.egyetem megalapítója mifféle származásúak voltak?....
Gyerekek, vannak nekünk "délies" nyelvi kapcsolataink - akiket AVAROKNAK - nevezhetünk és akiknek még semmi közük nem volt a héber valláshoz...
S te - aki most elgondolodsz mindezen, ugyanilyen "bizonytalan" származású vagy, mint én, .......
@Grant kapitány: Eleve nem 6 éves korban, hanem 3-4. Eleve nem bötveket, hanem rövid szóképeket felmutatni egy kartonpapíron és - kimondani, kimondatni a kisgyerekkei.
AZOKBÓLa szóképekből íratni le a betűket, úgy, hogy: most jön a "baba-bő" ,most jön a "cica-cő"... stb.
Lásd: "Ahogyan engem tanított az apám" fejezetcímem, "Terrorcivilizáció", 32. oldal.
4 éves koromban tanított meg az apám magyarul írni-olvani. Állítása szerint mindössze KETTŐ hét alatt.
S én azóta is képolvasó (nagyon gyors olvasó) vagyok. Szóval egy életre szóló, de akkora előnyt kaptam....:-))))).
Fogalmam nincs, honnan vette ezt a módszert az apám, akinek csak kereskedelmi érettségije volt - és nem is volt zsidó. Mert a zs. fiúkat már 3 éves koruktól tanítják ugyanígy, hehe.
Szal mitől "tehetséges(ebb)ek" a magyarok és a zsidó(k) - fiúk?
1. A gyöknyelvüktől
2. A nagyon korai olvasni, majd - sorrendben ezután - írni tanulástól.
Genetikai plusz? Aligha... csak (szerintem) a helyes nyelvtanulás módszere.
Én angolul is 6 éves kor előtt, és németül 8 éves kor előtt kezdtem tanulni. Ezeket is a (szerényen kisburzsuj) NYOLC GYEREKES apám fizette - a magán tanulásaimat. S állítom, hogy én csak jó átlagos képességűnek születtem. Nem pedig extra zseninek. Okés?
@El Vaquero: „ A magyar írás oktatásával szenvedjenek a magyartanár Pina Verák, arra ott vannak ők.” Szerintem méltatlan ez a hangnem azokkal szemben, akik ezt a rendkívül nehéz pedagógusi munkát végzik. Még akkor is, ha természetesen az ő munkájukban is találhatunk kifogásolnivalót.
„Semmi köze nincs a magyarnak az idegen nyelvek tanulásához, pláne az írásnak a kiejtéshez.” Szerintem a pedagógia nagy eredménye lenne, ha sikerülne elérni, hogy az ember ne kapcsolja össze a különböző nyelvek írásmódját. Sajnos ez nem működik.
@DJS: Szóval te eldöntötted, hogy én nem élvezhetem a zenét. Meg még 9.9 millió magyar sem. Oké:-)))).
@DJS: "A jelenlegi ábécétanítási módszer zárja ki. Amíg a tanítónénik a "betű = leírt hang" elvet vésik a gyerekek fejébe, addig a gyerekeknek gondot okoz megérteni, hogy"
Szerintem ez nincs így. Mi például általános iskola 4. osztályától kezdve tanultunk oroszul írni-olvasni, az orosz ábécé megtanulása, használata nem okozott túl nagy nehézséget senkinek az osztályomban.
@El Vaquero:
"miért, szerinted a főbb IPA jelek tanulását mi zárná ki általánosban? Atomfizikusi diplomával érthető csak meg az a néhány jel?"
A jelenlegi ábécétanítási módszer zárja ki. Amíg a tanítónénik a "betű = leírt hang" elvet vésik a gyerekek fejébe, addig a gyerekeknek gondot okoz megérteni, hogy
1. nem csak a magyar nyelv által használt hangok használhatóak beszédhez
2. nem csak az ő nyelve által könnyen kiejthető hangok a "normális" hangok
3. egyes nyelvekben gyökeresen eltérhet a szavak helyesírása és kiejtése
A dolog tehát szimplán logikai természetű. A gyerek mást tanult addig, mást vár, mást ért hangok és betűk alatt, és sokszor el sem hiszi, hogy az a fura sziszegős f, amit a roxforti kiejtésű angoltanára használ, az nem pöszeség, hanem tananyag.
A komoly szótárazás amúgy is kb. ötödik osztályos tananyag. Most ehhez vedd még hozzá azt, hogy a legtöbb szótárban abszolút érthetetlen módon vannak leírva a fonetikai jelek jelentései, és máris rájössz, hogy miért nem dolgozik így több tanár.
@Krizsa:
"a zene élvezetéhez sem kell a zeneelmélet."
De.