0:05
Főoldal | Rénhírek
A Fidesz akarata ellenére és az eltörölt ÁFA

Szerencsétlen mondatok

Szokása ellenére szakértőnk fogalmazási problémákról nyilatkozik. Kiderül, hogy egyes kifejezéseket teljesen különböző módon értelmezünk, ha a mondat más-más részébe kerülnek, és az is, miért baj, ha egyetlen mondatba akarunk sűríteni mindent, amit el szeretnénk mondani.

Kálmán László | 2012. február 20.

Általában nem szoktunk fogalmazási kérdésekkel foglalkozni, mert ezek nem szigorúan véve nyelvészeti jelenségekhez kapcsolódnak. Ha valakinek nem sikerül egyértelműen és közérthetően megfogalmazni a mondandóját, akkor legtöbbször nem a nyelvi rendszer által állított ravasz csapdába esik bele, hanem vagy nincs ideje meggondolni, mi a legjobb nyelvi megformálás, vagy nem is próbálja beleképzelni magát a hallgatóság helyébe, és nem ügyel arra, hogy mennyit tudnak majd kivenni abból, amit mond.

Sz. Ádámtól két példát kaptunk ilyen ügyetlen megfogalmazásokra, hogy mondjunk róluk véleményt.

Találtam egy érdekes mondatot: El kell tehát fogadnunk, hogy a Fidesz akarata ellenére nem lesz alapvető változás a most szárnyait bontogató berendezkedésen. (Ez az idézet forrása.)

Első olvasásra meghökkentem, hogy hiszen a Fidesz nem is akar alapvető változást a maga alkotta berendezkedés[b]en, aztán rájöttem, hogy úgy értendő a mondat: ’anélkül, hogy a Fidesz akarná’ – ezt szerintem úgy kellett volna írni: a Fidesz akarata ellenéBEN. Egyetértenek? Igen hálás lennék, ha Kálmán László tanár úr bemutatná a mondat mögötti logikai viszonyokat, amelyek a kétértelműséget okozzák.

Nos, az egyik probléma lehet a névutó (az ellenére) rossz megválasztása. A vminek ellenére olyasmit szokott jelenteni, hogy ’vmit figyelmen kívül hagyva’ vagy ’vminek a következményeivel, velejáróival ellentétes módon’, és ez a két szokásos használata nem nagyon illik az idézett mondatbeli szerepéhez. Viszont nekem az ellenében kicsit régiesnek hangzik, én biztosan a szemben névutót használnám, az én nyelvérzékemnek ez a természetes.

A szárnyait bontogatóval szemben...
A szárnyait bontogatóval szemben...
(Forrás: Wikimedia Commons / OakleyOriginals)

De a mondat sajnos akkor sem lenne jól érthető, ha ellenére helyett szemben-t használt volna a szerző. A fő probléma a szórenddel van. A hogy-gyal bevezetett tagmondatban ugyanis – és ez a szórendből következik – az a szerkezet, hogy a Fidesz akarata ellenére az úgynevezett topik szerepét tölti be. A topik helye a főhangsúlyos igés szerkezettel kezdődő rész előtt van (ebben az esetben ez előtt: nem lesz alapvető változás ...). A topik jelentéstani szerepét általában itt nem részletezem, számunkra ebből az a lényeges, hogy a mondat (vagy tagmondat) fő állítását a topik utáni rész fejezi ki. (A mondatnak ezt a részét nevezte Brassai Sámuel tüzetes résznek, de sajnos ez a szép kifejezés azóta elfelejtődött.) Ezért ebben az ügyetlen megfogalmazásban az a mondat fő állítása, hogy ’nem lesz alapvető változás’, pedig a beszélőnek nyilván nem ez volt a szándéka, nem ezt akarta közölni.

Hogyan lehetett volna érthetőbben megfogalmazni azt az üzenetet, amelyet feltehetően közölni akart a szerző? Én így mondanám: El kell tehát fogadnunk, hogy ha a Fidesz nem akarja, akkor nem lesz alapvető változás a mostanra kialakított, mostantól működésbe lépő berendezkedésben. (A szárnyait bontogató berendezkedés borzasztó képzavar, azért helyettesítettem mással, de most nem ez a lényeges.) Ha nem feltételes mondatot használnánk, akkor a „tüzetes részbe” kell belefoglalnunk azt, hogy csak a Fidesz beleegyezésével lehet változás, például: El kell fogadnunk, hogy a mostanra kialakított berendezkedésben csak a Fidesz beleegyezésével lesz változás. Itt az a kifejezés, hogy a mostanra kialakított berendezkedésben a topik szerepét játssza, a tüzetes rész a csak-kal kezdődik, és az, hogy csak a Fidesz beleegyezésével, az úgynevezett fókusz szerepét tölti be. (A fókusz egyik fő funkciója a szembeállítás, ebben az esetben azt, hogy ’(csak) a Fidesz beleegyezésével’, szembeállítjuk azzal, hogy ’másképpen nem’.)

Akkor következzen a másik ügyetlenül fogalmazású idézet, amelyet Sz. Ádám küldött.

A Tescónak van egy akciója, amelynek nyomtatott plakátja így szól: Eltöröljük az ÁFA összegét! 2012. január 2–26. között. A –27 % kedvezmény az egyes termékek aktuális bruttó fogyasztói árából jön le.

Mint megtudtam, a kedvezmény csak némely termékre vonatkozik, nem mindre. Így viszont szerintem jobb lett volna elhagyni a névelőt: egyes termékek. Megértem ugyanakkor azt is, hogy a kedvezményes termékeknek van egy jól meghatározott köre, és talán emiatt akarták kitenni a határozott névelőt. Ezt is érdekes lehetne elemezni, hogy ez a helyzet bizonyos szempontból névelőt kíván, más szempontból névelőtlenséget, illetve valójában a kettő között áll, amelyre sem a névelő, sem a névelőtlenség nem nyújt igazi megoldást...

Tényleg ilyen bonyolult a helyzet? Én azt hiszem, hogy ha a tartalom viszonylag egyszerű, akkor van egyszerű megoldás is. Például: A kedvezmény az érintett termékek aktuális bruttó fogyaszói árából jön le. Ha így fogalmaztak volna, ezzel arra is utalhattak volna, hogy az akció nem érint minden árut (csak az érintett árukat), és egyben kijelölhették volna azoknak a körét, amelyekről a második mondat szól. Akik a plakátot fogalmazták, talán ugyanabba a zsákutcába mentek bele, amelybe olvasónk is: egyetlen mondatba, a mondaton belül egyetlen szerkezetbe akarták belegyömöszölni azt az információt is, hogy a kedvezmény csak egyes árucikkekre vonatkozik (és ez valóban határozatlanságot követel), és azt, hogy hogyan is kell azoknak (az érintett áruknak) a kedvezményes árát kiszámolni (ennek pedig határozottság dukál).

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy milyen szerencsétlen fogalmazás a –27 %-ra mondani, hogy az lejön az árból, hiszen ha negatív mennyiséget vonunk le valamiből, akkor valójában növeljük azt...

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (18):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
6 hónapja 2019. március 20. 16:19
18 aphelion

"A –27 % kedvezmény az egyes termékek aktuális bruttó fogyasztói árából jön le.

Mint megtudtam, a kedvezmény csak némely termékre vonatkozik, nem mindre. Így viszont szerintem jobb lett volna elhagyni a névelőt: egyes termékek."

Szerintem itt azt akarja jelenteni az egyes, hogy külön-külön minden egyes [érintett] termék árából. Individualizálószó vagy mi :)

7 éve 2012. március 8. 11:33
17 drino

"Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy milyen szerencsétlen fogalmazás a –27 %-ra mondani, hogy az lejön az árból, hiszen ha negatív mennyiséget vonunk le valamiből, akkor valójában növeljük azt..."

Úgy tűnik problémák lehetnek a szerző szövegelemzési képességeivel, ugyanis az idézett szöveg nem önmagában a -27%-ról állítja azt, hogy lejön, hanem a "-27%kedvezmény"-ről, márpedig a "lejön (valamekkora) kedvezmény" állandósult kifejezés.

A gond tehát nem a "lejön"-nel van, mert az helyesen van használva, hiszen a "kedvezmény" szó kollokátuma.

Hanem alapvetően a "-27% kedvezmény" kifejezéssel. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény mértéke (ami teljesen helyesen fogalmazva, kizárólag lejöhet az árból) egyenlő -27%-kal.

Ez okozza a zavart. Helyesen fogalmazva ugyanis bármilyen kedvezmény mértéke csakis pozitív számmal fejezhető ki.

7 éve 2012. március 8. 10:31
16 Apis

@gorilla: Nem, ez nem ugyanolyan. Ha azt mondom, a lámpa zöld, valójában úgy értem, a lámpa színe zöld, és akár mondhatnám ezt is. Dettó az ízzel. De az árnál nem ez a helyzet. Ha az étel romlott, akkor nem az étel állaga romlott, hanem maga az étel. Ha az áru olcsó, akkor nem az áru ára olcsó, hanem az áru. Az ár példája a második csoportba tartozik, de persze nem zárhatom ki, hogy idővel előfordulhat a csoportok között átjárás is.

"A nyelvet nem ennyire szó szerint, a felszínen kell értelmezni, mint egy programozási nyelvet, ez ennél sokkal összetettebb..."

Ezt már megkaptam itt Sigmoid olvtárstól is, egy ex cathedra kijelentést az érdemi magyarázat teljes hiányával. És hiába utaltam arra, hogy ez így nem indoklás, semmilyen választ nem kaptam tőle, csak a felsőbbrendű hallgatást. Kicsit azért zavar már, hogy rendre visszatér ez a magas lóról megtett megnyilatkozás, ami ezek szerint itt az érveket hivatott helyettesíteni (?). Akkor már inkább a programnyelveknél maradok. :-)

7 éve 2012. március 8. 09:40
15 gorilla

Régi cikk, de most olvastam.

@Apis: Szóval szerinted nincs "finom íz" se, hiszen nem az íz a finom, hanem az étel?

Erről nekem is a dupla tagadás jut eszembe, pl. "anélkül, hogy ne lenne" jellegű fogalmazásra, ami szerintem belefér a magyar dupla tagadós logikába.

A nyelvet nem ennyire szó szerint, a felszínen kell értelmezni, mint egy programozási nyelvet, ez ennél sokkal összetettebb...

7 éve 2012. február 24. 15:48
14 Nước mắm ngon quá!
7 éve 2012. február 21. 02:29
13 arafuraferi

Jó cikk, szeretem a nyest nyelvművelő cikkeit.:-)

7 éve 2012. február 20. 23:01
12 gymakara

@Fejes László (nyest.hu):

Ha ezért mondják, akkor gratula Önnek, hogy ezt észrevette,

és nekik is a fifikásságukhoz - (ha nekem nem is tetszik az ilyen marketing)!

7 éve 2012. február 20. 21:02
11 Fejes László (nyest.hu)

@gymakara: Hát ezért mondják, hogy az áfa összegét törlik el, és nem magát az áfát...

7 éve 2012. február 20. 18:02
10 gymakara

Ugyan-ugyan!

"Eltöröljük az ÁFA összegét!" - állítja a marketinges, és ráhagyja a cégvezetés. Vagy butaság, vagy inkább félrevezetés, megtévesztés, hazugság. Mert, ugye, csak az országgyűlés "törölheti el" az áfát, egy-egy kereskedő nem.

És hol itt a hazugság? Nézzük csak meg az "áfás számlánkon", amit a termékről kapunk.

7 éve 2012. február 20. 15:18
9 drino

Vagy például: Nincs pénzem. / (Nincs semmi pénzem.)

7 éve 2012. február 20. 15:15
8 drino

@Sigmoid: "A magyar nyelvben duplán tagadunk és kész."

De nem mindig. Pl. kérdésre adott válaszban az a normális, ha nincs kettős tagadás:

Ki van ott?

Senki.

7 éve 2012. február 20. 14:59
7 Apis

@Apis: Bocsána, most látom, hogy felemeltem közben az ÁFÁ-t. :-)

7 éve 2012. február 20. 14:58
6 Apis

@Sigmoid: A "-27% lejön" tényleg hülye kifejezés, de nem elsősorban azért amit mondasz. A nyelv nem ilyen logika szerint működik.

Ettől most nem lettem sokkal okosabb. Csak azt mondtad, hogy nincs igazam, mert a nyelv nem ilyen logika szerint működik és kész. Nekem a "-29% lejön" majdnem ugyanolyan rosszul hangzik, mont a "senki jött el", csak az előzőhöz kicsit gondolkodnom kell, az utóbbitól meg azonnal kiráz a hideg. :-) De mind a két esetben fennakadok azon, amit hallottam.

De lehet, hogy ha elégszer hallom, akkor már nem zavar annyira a -29% lejön, ahogy az olcsó árak sem zavarnak már annyira, mint eleinte. És ki tudja, ha holnaptól sokan mondanák azt, hogy "senki jött el a partyra", lehet, hogy holnapután már az se lenne furcsa.

7 éve 2012. február 20. 12:22
5 scasc

@Sigmoid: Ehhez hozzá jön még, hogy ez a "hiba" inkább csak írásban lé föl: míg a "-27% lejön" írásban gyakori, mintegy "visual clue" az a mínusz-jel, hogy kevesebb lesz, addig beszédben (a közegemben!) még nem hallottam, hogy [errôl még *mínusz* 27 százalék lejön], csak azt, hogy [ebbôl még 25 százalék lejön].

7 éve 2012. február 20. 11:00
4 Nước mắm ngon quá!

(Észak-)Hajdúság: "Akkor se nem."