Egy herénharapás előzményei
Herén harapáshoz vezet egy kocsmai konfliktus. Az előzmények nem világosak.
Van, amikor egy mondat nyelvtanilag teljesen rendben van, mégis homályossá teszi a szöveget, amelyben szerepel. Örs nevű olvasónk hívta fel a figyelmet a 444 egy cikkére:
A 31 éves Michael Flaig 10 éve dolgozik a baltimore-i rendőrségnél, és most elszakadt a cérna. Kedd este a mexikói büszkeség napja, a Cinco de Mayo alkalmából egy kocsmában mulatott, és állítólag egy másik helyben mulatozó férfi nőnemű szobatársát fogdosta, amit külön felszólításra sem hagyott abba.
Semmiképpen nem állíthatjuk, hogy a fenti mondatok hibásak, de a szöveg egy része kétértelmű, ennek következtében nem derül ki, hogy pontosan mi történt. Az egy másik helyben mulatozó férfi nőnemű szobatársát fogdosta szövegrész, pontosabban a szobatársát szóban szereplő birtokos személyrag kétféleképpen értelmezhető:
- Vonatkozhat Flaigre, ebben az esetben az egy másik helyben mulatozó férfi a mondat alanya, ő fogdosta Flaig szobatársát.
- Vonatkozhat erre az ismeretlen férfira, ebben az esetben a nőnemű szobatársátot megelőző egy másik helyben mulatozó férfi birtokos jelző. Ebben az esetben a mondatban nincs alany, de értelemszerűen az előző mondat alanyát, azaz Flaiget tekintjük annak: ebben az esetben Flaig fogdosta a meg nem nevezett férfi szobatársát.
Az utóbbi olvasatot kizárná, ha a kétértelmű tagmondatba egy névelő kerülne (egy másik helyben mulatozó férfi a nőnemű szobatársát fogdosta vagy egy másik helyben mulatozó férfi egy nőnemű szobatársát fogdosta), hiszen az alanyesetben álló birtokos jelző és a birtokszó közé nem ékelődhet semmi. Ugyanakkor a névelő ki nem tétele nem zárja ki, hogy az egy másik helyben mulatozó férfi legyen az alany. Ezt az zárhatná ki egyértelműen, ha a birtokos részes esetbe kerülne (és persze a névelő ekkor kötelező: egy másik helyben mulatozó férfinak a nőnemű szobatársát fogdosta vagy egy másik helyben mulatozó férfinek egy nőnemű szobatársát fogdosta).
Sajnos a megfejtésben a cikk folytatása sem segít:
A másik férfi hazaindult, mire Flaig üldözőbe vette, és megpróbálta megütni.
Ha a másik férfi hazaindult, akkor bizonyára abbahagyta a fogdosást, így nem igaz, hogy nem hagyta abba. Az meg még kevésbé valószínű, hogy a fogdosni kezdett nő szobatársa távozik, mire Flaig nem zavartalanul folytatja a fogdosást, hanem inkább a férfi után indul.
(Forrás: Wikimedia Commons / S Pakhrin / CC BY 2.0)
Nyelvi szempontból az is érdekes, hogy a Cinco de Mayo mint az ünnep neve szerepel, holott ez spanyolul egyszerűen azt jelenti, hogy ’május ötödike’. Igaz, az angolba a spanyol kifejezés már kifejezetten az ünnep neveként került be. Azon már el lehet vitatkozni, hogy Magyarországon, ahol nincs az elnevezésnek hagyománya, érdemes-e ezen a lefordítatlan néven emlegetni, vagy célszerűbb lenne egyszerűen május ötödikének nevezni.
Valóban kétértelmű nyelvileg, de logikailag a történetből mégis nyilvánvaló, hogy nem a mi Májkölünk fogdosta a női szobatársát, hanem az a másik férfi (akinek nem volt a szobatársa), és ezért főhősünk bosszút állt. Abban igaza van a kérdezőnek, hogy a sajtónak világos szövegezésűnek kéne lennie.
"Nyelvi szempontból az is érdekes, hogy a Cinco de Mayo mint az ünnep neve szerepel, holott ez spanyolul egyszerűen azt jelenti, hogy ’május ötödike’. Igaz, az angolba a spanyol kifejezés már kifejezetten az ünnep neveként került be."
Az ünnep neve "hivatalosan" is Cinco de Mayo spanyolul, tehát nincs ebben semmi különös: es.wikipedia.org/wiki/Cinco_de_Mayo. Legfeljebb az, hogy kevés olyan ünnep van, amely magáról a dátumáról kapta a nevét. Az 1862-es Puebla de Zaragoza-i ütközet ünnepe, amikor a mexikóiak legyőzték a franciákat.