Arcképes és arckép nélküli igazolvánnyal?
Jelentheti-e ugyanazt az „és” és a „vagy”. Talán meglepő, de bizonyos esetekben igen. Ettől függetlenül nem árt körültekintéssel választani közülük.
György nevű olvasónk hívta fel figyelmünket a Debreceni Közlekedési Vállalat díjtáblázatában szereplő furcsaságra.
Ha szigorúan az és logikai értelmét nézzük, akkor az arcképes és arckép nélküli utazási igazolvánnyal [...] érvényes szöveget csak úgy tudjuk értelmezni, hogy a bérletszelvény mellé fel tudunk mutatni mind egy arcképes, mind egy arckép nélküli igazolványt. Feltételezhető, hogy itt nem erről van szó, hanem arról, hogy akár egy fényképes, akár egy fénykép nélküli igazolványt is felmutathatunk, a szelvény bármelyikkel érvényes. Ebben az esetben érthetőbb lett volna, ha így fogalmaznak: arcképes vagy arckép nélküli utazási igazolvánnyal [...] érvényes. A teljes szöveget persze legcélszerűbb lett volna így megfogalmazni: diákigazolvánnyal, arcképes vagy arckép nélküli utazási igazolvánnyal együttesen érvényes.
Ha azonban meg akarjuk indokolni, hogy miért, akkor nem jó egyszerűen az és logikában használatos jelentésére hivatkoznunk, hiszen a nyelvhasználat során az ést gyakran használjuk a logikai vagy értelemben. Tipikusan ez a helyzet a választ ige mellett, különösen, ha a között névutót is használjuk: a mákos és a diós bejgli között választhatsz. Gyakran használható az és ilyen értelemben ható igék mellett: mehetünk jobbra és balra is – persze az ki van zárva, hogy egyszerre menjünk jobbra és balra.
A fenti szöveget is lehetne úgy módosítani, hogy az ést meghagyjuk, mégis egyértelművé tesszük a fogalmazást: arcképes és arckép nélküli utazási igazolvánnyal [...] is érvényes, arcképes és arckép nélküli utazási igazolvánnyal [...] egyaránt érvényes stb. Ebben az esetben nem az és ... is, illetve és ... egyaránt szerkezetek szerepelnek ’vagy’ jelentésben, hiszen ha az ést vagyra cseréljük, de az ist, illetve az egyarántot meghagyjuk, a mondta jelentése nem módosul.
Van azonban még egyszerűbb megoldás is. Mivel egy utazási igazolvány vagy fényképes, vagy fénykép nélküli lehet, egyszerűbb annyit írni, hogy utazási igazolvánnyal, diákigazolvánnyal együttesen érvényes. Persze az utazási igazolvánnyal és diákigazolvánnyal együttesen érvényes megint csak megtévesztő lehet, ha kötőszóval szeretnénk pontosítani, akkor a utazási igazolvánnyal vagy diákigazolvánnyal együttesen érvényes.
Tanácsaink természetesen a szövegalkotóknak szólnak. Szövegértelmezőknek csak azt tudjuk tanácsolni, hogy a szöveget értelemszerűen olvassák. Ebben az esetben egyértelmű, hogy nincs szükség kétféle igazolványra, tehát a szöveg pontosan értelmezhető annak ellenére is, hogy a megfogalmazás félreérthető. Ez pedig elég ok arra, hogy a szövegalkotó elfeledkezzen arról, hogy kizárjon egy téves olvasatot. Mi azért azt tanácsolnánk, utólag legalább az interneten módosítsa a szöveget.
(Forrás: Wikimedia Commons / Debrecenivalaki)
Debreceni olvasóinknak kellemes utazást kívánunk!
@arafuraferi: inkább hagyjuk:-)
@arafuraferi: =ha(ÉS(igazolvány létezése="van";(VAGY(igazolvány="arcképes"; igazolvány="arcképtelen");érvényes;érvénytelen))
nem egyszerűbb lett volna azt írni, hogy a bérletszelvény csak igazolvánnyal érvényes?:-)
Excelesen is egyszerűbb az, hogy: ha(igazolvány létezése="van";érvényes;érvénytelen) mint az hogy:
=ha(igazolvány létezése="van" ÉS (VAGY(igazolvány="arcképes"; igazolvány="arcképtelen");érvényes;érvénytelen)
@Janika: Mint egykori programozónak, feltétlenül ellent kell ennek mondanom.
Éppen a programozók tudják a legjobban, hogy a cikkeben idézett példában az ÉS az tulajdonképpen VAGY:
"arcképes és arckép nélküli utazási igazolvánnyal [...] érvényes"
<érvényesség> := "ÉRVÉNYTELEN"
HA { <igazolvány típusa> = "ARCKÉPES"
VAGY
<igazolvány típusa> = "ARCKÉPTELEN"
}
AKKOR <érvényesség> := "ÉRVÉNYES";
Van egy speciális eset is, amikor az "és" és a "vagy" ugyanazt jelenti, nevezetesen, amikor a két összekapcsolandó fogalom között sincs különbség.
Például amikor azt írom, hogy a spanyol melléknév "hím- és semlegesnemű" alakja, az ugyanaz, mint a "hím- vagy semlegesnemű" alakja, mivel a kettő között nincs alaktani különbség. Félreértelmezni tehát nem is lehet.
A témához kapcsolódik, hogy mennyire félreérthető az és használata, azt az új autópályamegyematrica-térkép magyarázata bizonyítja:
„jelölt megyei és irány szerinti szomszédos megyei matricákkal használható szakasz”.
nos ezt sokan úgy értelmezik, hogy vagy ez, vagy az, holott itt a logikai és jelentést kell figyelembe venni.
Ezzel én is sokat találákozom.
A programozók hajlamosat az ést csak logikailag értelmezni.
Erre szoktam azt apéldát mondani, hogy ha a sűllyed a hajó és előre mehetnek a nők és gyerekek, akkor ez azt jelenti, hogy csak a gyerek nők (=kislányok) mehetnek?
A megoldéás az, hogy az ésnek vagy egy felsorolás jellegű értelmezése.
Amikor a BKK bevezette nemrég az új, azonosítóval együtt nyomtatott bérleteket, olyasmi szerepelt a tájékoztatóban, hogy ezentúl csak (bérlet- vagy személyi-)igazolvány-számmal lehet bérletet venni. Természetesen ezt mindenki úgy értette félre (részben hála a sajtónak, aki vagy szintén félreértette vagy direkt eltorzította az információt, hogy sokan rákattintsanak), hogy ezentúl csak "személyi igazolvány felmutatásával" lehet bérletet venni...
A kettő között óriási különbség van.