0:05
Főoldal | Rénhírek
Sokszínűség, megértés, szabadság

„Értsd jól!”

Váratlan húzással lepjük meg rendszeres olvasóinkat így az új év elején: nyelvművelő mozgalmat hirdetünk. Bárki csatlakozhat.

Fejes László | 2015. január 5.

A nyelvművelők gyakran hangsúlyozzák, hogy  a nyelvművelés tulajdonképpen nem más, mint nyelvi ismeretterjesztés. Azt is mondják, hogy támogatják a sokszínűséget, a változatos kifejezésmódokat. Ha azonban megkérdezzük az átlagembert, hogy miket is szoktak mondani a nyelvművelők, valószínűleg leginkább olyasmikre fognak gondolni, hogy miket nem szabad mondani, milyen kifejezéseket kell kerülnünk, mit milyen jelentésben nem szabad használnunk stb. Tipikus nyelvművelői fordulat: „a magyarban nincs olyan, hogy...” (És itt természetesen valami olyan következik, ami nagyon is van, csak nem szeretnék, ha lenne.) Valójában tehát a nyelvművelők nem azt szeretnék, hogy ismerjük meg a magyar nyelv változatos kifejezésmódjait, hanem azt, hogy jó részüket inkább felejtsük is el.

Amikor a nyelvművelőknek szegezzük a kérdést, hogy tulajdonképpen mi szükség is van arra, hogy a nyelvet szabályozzuk, akkor arra szoktak hivatkozni, hogy így biztosíthatjuk a kölcsönös megértést. Kicsit olyan ez, mintha a közlekedés biztonsága érdekében azt javasolnánk, hogy minden utca legyen egyirányú. Ez valószínűleg tényleg csökkentené a frontális ütközések számát, de nem biztos, hogy annyival biztonságosabb lenne a közlekedés, mint amennyivel kevésbé hatékony. Ugyanígy lehetne javasolni a kereszteződések, sőt lehetőleg az elágazások számának csökkentését is – az eredmény az lenne, hogy egy városban csak egy útvonalon, azon is csak egy irányban lehetne közlekedni. Bárhonnan eljuthatnánk bárhova, de eközben esetleg be kellene járnunk a város minden zegét-zugát. Ez valószínűleg már nem növelné, hanem csökkentené a biztonságot, hiszen ilyen körülmények között minden autós rendkívül ideges lenne. Már ha a rendszer nem számolná fel magát a közlekedést.

Valami ilyen irányban halad a nyelvművelés is. Számos tényezővel a kommunikáció ellen hat. Először is, a beszélők rengeteg felesleges időt töltenek egymás „kijavításával”. Sokan elhiszik, hogy nemcsak joguk van beleszólni mások nyelvhasználatába, de egyenesen kötelességük is „megvédeni anyanyelvünket”. Másodszor: a nyelvhasználók félnek attól, hogy kijavítják őket, ezért aztán elkezdenek hiperkorrekt alakokat használni – azaz egy nyelvhelyességi szabályt ott alkalmazni, ahol nem kell: nyugodtan javítj ki, ha suksükölök! Harmadszor: az állandó normakövetés miatt a nyelvhasználók nem tudnak megismerkedni a magyar nyelv igazi sokszínűségével, és amikor aztán mégis ritkább alakok kerülnek eléjük, meg sem értik azokat.

Megérteni egymást
Megérteni egymást
(Forrás: Wikimedia Commons / Rennett Stowe / CC BY 2.0)

Éppen ezért a nyest most olyan nyelvművelő mozgalmat indít, mely teljesen összhangban áll a nyelvművelés jelszavaival és céljaival, ám gyökeresen ellenkezőek a módszerei. Az Értsd jól! mozgalom nem azt várja követőitől, hogy bizonyos formákat alkalmazzanak, másokat kerüljenek, hanem azt, hogy amikor szokatlan formákkal találkoznak, barátkozzanak össze velük, járjanak utána történetüknek, hogy hol és kik, mikor és mire használják őket.

A valódi kommunikáció az egymásra való odafigyelést jelenti. Ne hagyjuk, hogy a más nyelvhasználatában, beszédében vagy (helyes)írásában megfigyelt furcsaságok eltereljék a figyelmünket arról, hogy az illető mit mond. Inkább járjunk utána, hogy miért mondja, és mit is akar vele mondani tulajdonképpen. Így nem távolodunk közölnivalójától, hanem éppen hogy közeledünk felé. Ezzel megőrizhetjük a nyelvi sokszínűséget anélkül, hogy veszélyeztetnénk a kölcsönös megértést – ráadásul senkinek sem kell félnie a kioktatástól.

„Értsd jól!”
Forrás: Wikimedia Commons / Vaibhav Sharan / CC BY 2.0

Ehhez kívánunk sok sikert olvasóinknak a következő évben – és az elkövetkező években.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (16):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
3 éve 2016. április 6. 16:29
16 Irgun Baklav

@csakegyvélemény: "Gondolom a régi görögöknek, illetve a rómaiaknak a kémia (illetve akkoriban gondolom alkímia) szakszókincsének volt még egy felhangja, azzal, hogy nem csak jelölt, hanem jelentett is valamit ( nem tudom, hogy a kémiai elemek nevei milyen eredetűek, de gondolom görög vagy latin)."

A kémiai elemek nevei lehetnek görög (vagy latin) "eredetűek", de ez korántsem jelenti azt, hogy a "régi görögök" nevezték volna el, vagy egyáltalán ismerték volna őket, csak a műgörög/műlatin szavak a tudományban egykor divatosak voltak. Pl. szép sorban a periódusos rendszerben:

1. Hidrogén: "Műgörög", görög tövű, de igazából francia nevet kapott (hydrogène) a 18. század végén. (ὕδωρ, hüdór <-- víz)

2. Hélium: A 19. század végén kapta a nevét, amelyben persze a tő itt is görög (ἥλιος, héliosz <-- nap)

3. Lítium: A 19. század elején kapta a nevét egy svéd kémikustól, ettől még ez is görög tövet tartalmaz. (λιθoς, lithosz <-- kő)

...

Egészen a modern nevekig, pl. a dubniumig/darmstadtiumig/livermoriumig (kutatóintézeteknek otthont adó városok), vagy a bohriumig, mendeléviumig, meitneriumig (kutatók), amelyekben már a tő sem görög.

Persze a régi görögök, latinok is ismerhették mondjuk a rezet (Cu, cuprum) vagy a vasat (Fe, ferrum), de ezeknek nem is a görög/latin neveit használjuk, kivéve mondjuk a képletekben.

3 éve 2016. április 6. 16:16
15 Samu bácsi

@Kormos: Személyeskednek? Meg vagyok idézve? Hogy kerülök én a képbe, akarom mondani - azaz írom - a szövegbe? Legyek több belátással? Semmi akadálya! De könyörve- essdem, világosítsák meg homálos elmimet, miként s hogyan evezek én egy gályában egy csapat marcona,viking harcossal! Gyökér vagyok, vagy gyökértelen? - Kérem, ne süssék rám a "gyökértelen gyökér" jelzőt, annyira kézenfekvő, ergo lapos!

Mélyebbre hatolva a nyelvi gyökereimben megállapítom: "Samu bácsi" kétségtelenül eszköz, s mint ilyen kényére-kedvére eltűri, hogy az Urak köszörüljék rajta a nyelvüket, amíg egy éles viking szablya le nem szabja - ez is lapos, de miként ahogy az ősi vikingek leszármazottja , Arthur király szava-járása tartja: "lapjával suhint, élével vág". Nos?

3 éve 2016. április 6. 15:39
14 Samu bácsi

@Krizsa: Megszemélyesítek, tehát vagyok. Vagy ok vagyok, vagy okozat, netán mind a kettő. APRÓ po, MILYEN ÉRTELEMBEN VAGYOK "Samu bácsi"?

Kérdem már csak azon szimpla szükségleteimtől megfogva (székrekedés),

1. hogy megérthessem magam;

2. hogy megértessem magam.

4 éve 2015. január 10. 11:28
13 KATÓ ferenc

Az Értsd jól! mozgalom célja tiszteletre méltó. Nem segít azonban azokon, akik a magyar sztenderdet szeretnék visszahallani a beszélgetésekkor. És nem, nem fogom kijavítani, miért is tenném. Csak épp meg lesz a véleményem róla. Ebben semmilyen mozgalom nem fog tudni engem megakadályozni. A nyelv nemcsak a kommunikáció eszköze, hanem egy kicsit több is. Nekem.

4 éve 2015. január 8. 06:52
12 csakegyvélemény

@Untermensch4: Szerintem nem tiltani kell (már csak azért sem, mert nem hatásos), hanem kihasználni a magyar nyelv lehetőségeit és létrehozni magyar változat(ok)at. Ha megmarad jó, ha nem akkor ez van. Ezt se erőltetettnek nem érzem, sem elnyomásnak.

Szerintem hozzád a szó erejéhez, ha értjük is (átlátszó), nem csak használjuk. Gondolom a régi görögöknek, illetve a rómaiaknak a kémia (illetve akkoriban gondolom alkímia) szakszókincsének volt még egy felhangja, azzal, hogy nem csak jelölt, hanem jelentett is valamit ( nem tudom, hogy a kémiai elemek nevei milyen eredetűek, de gondolom görög vagy latin).

4 éve 2015. január 8. 06:28
11 csakegyvélemény

@Krizsa: Elöljáróban annyit, hogy nem szeretném fölszámolni a

tudományos szakszókincset.

Egy idegen eredetű terminológia haszna lehet, hogy megkönnyíti a téma kutatóinak nemzetközi értekezését, illetve olyan különbségeket jelez, amit a magyar megfelelő nem.

Hogy a másik oldalról is nézzem, ha magyarul írok, azt minden bizonnyal magyarok fogják olvasni, így felesleges telenyomni idegen szavakkal. Emellett az idegen terminológia használata el is fedhet különbségeket, pl. nevezhetjük a magyar részeshatározót dativusznak is, de használatában világok választják el mondjuk a latin dativusztól.

Személy szerint pedig irtózom a fölösleges tudományoskodástól. Mikor szakirodalmat kellett olvasnom, a hajamat téptem, hogy ilyen egyszerű dolgokat hogy lehet, ilyen bonyolultan leírni. Gondolom a lehetőségek szakterületenként változóak, de szerintem ha valaki szereti az általa kutatott témát, kötelessége a lehetőségekhez képest közérthetően írni/beszélni róla (ne a tudományos ködtől legyen valakinek presztizse mondjuk az egyetemen, hanem mert évtizedekkel később is emlegetik az óráját a volt diákok. Erről most a Holt Költők Társaságának könyvtépős jelenete jutott az eszembe...).

Abba most nem is mennék bele, hogy mennyivel jobb, ha "tím líder"-t mondunk a "csapat/csoportvezető" helyett...

4 éve 2015. január 7. 20:11
10 Pierre de La Croix

@Kormos: Ne hecceld :), mert megint belekezd a Czuczor-Fogarasi szótár és saját gyöknyelvészetének összehasonlításába (vagyis "szótárából" 10-20 oldal beírogatásába), amelyet így ezredszer már nem akarok végigolvasni. :)

4 éve 2015. január 7. 20:04
9 Kormos

@Krizsa: "De ez tökéletesen ki is van zárva, mert nincs mivel ellenőrizzék, hogy igazam van-e. Mások a vizsgálati eszközeik." - Ezzel egy vallás érvel, nem egy tudomány. A tudománynak jól meghatározható vizsgálati módszerei vannak, neked egyetlen vizsgálati módszered van: saját személyes intuíciód, amivel bármit összekapcsolsz bármivel, kritikai szemlélet nélkül. Ahhoz, hogy veled szemben "tudományos igényű bírálat" legyen megfogalmazható, legalábbis le kéne tenned valamit az asztalra azon a színvonalon túlmenően, amit én is produkáltam 14 éves koromban, amikor azt hittem, "új tudományágat létrehozni" ennyi és nem több. A vicc az egészben, hogy még csak újdonságot sem hoztál létre, a "módszereid" és "tudományod" semmi egyéb, mint az igazi nyelvtudománynak születésekori kezdeti csetléseinek-botlásainak újrajátszása. Ezeket a nyelvtudomány nem véletlenül haladta meg.

4 éve 2015. január 7. 20:00
8 Kormos

@Krizsa: És pont annyit is értesz a nyelvészethez, mint Samu bácsi, vagy a viking hajósok.

4 éve 2015. január 7. 19:55
7 Krizsa

A leves és a kétféle nyelvészet. Összetevők: 1. a levesbevalók - 2. a nyelvészet (fogalomtára) szakkifejezései + a gyöknyelvészet (fogalomtára) szakkifejezései.

A kritika: hamár mindenáron új nyelvészeti irányzatnak tekintem a gyöknyelvészetet, legalább a (hivatalos, történeti) nyelvészet szakkifejezéseit használnám. Miért nem? Azért, mert nem lehet.

Mert én nem főzök levest, csak a nyers levesbevalókat veszem szemügyre. Az, hogy X magánhangzó és Y mássalhangzó egymás közelében mit érez a forró levesben (a mondatban), hogy az ízük elváltozik, vagy teljesen fel is bomlanak és eltűnnek - hogy milyen nyelvállás mennyire közelíti a szájpadlást - engem pont annyira érdekel, mint a Samu bácsit, meg a viking hajósokat.

A gyöknyelvészet egészen más nyelvészeti ágazat. Más a kutatás célja, teljesen mások a módszerei. Nem 6ooo éves, hanem (elvileg) a majomembertől napjainkig tart az az időintervallum, amiben a nyelveket vizsgálja.

A gyöknyelvészet akkor sem simulna bele a mai történeti nyelvészetbe, ha ez utóbbi elismerné, hogy igazam van. De ez tökéletesen ki is van zárva, mert nincs mivel ellenőrizzék, hogy igazam van-e. Mások a vizsgálati eszközeik.

Én ugyan ismerem és bírálom az ő módszertanukat, de fordítva (személyeskedésen és idétlenkedésen kívül) még bírálat sem létezik. Nem ismerik a gyöknyelvészetnek a legrövidebben, pár oldakon, ált. iskolai szinten megfogalmazott alapjait sem.

Nincs és nem is lesz közös szakmai nyelv.

.

4 éve 2015. január 7. 18:08
6 Pierre de La Croix

@Untermensch4: Más kérdés, hogy Krizsa 1. nem hajlandó megismerni a nyelvészet szókincsét

2. helyette inkább saját maga alkotott egyet

3. Amelytől az eltérés blaszfémia...

4 éve 2015. január 7. 16:56
5 mederi

Szeritem bontsuk ketté a témát.

1./ Valaki nem tanulta meg (vagy csak részben) a minden társadalmi rétegben és tájegységben megértésre alkalmas "általánosított és iskolában is tanított 'nyelvjárást'", ekkor

"Inkább járjunk utána, hogy miért mondja, és mit is akar vele mondani tulajdonképpen."-írja a cikk..

Ez szerintem sok félreértéshez vezethet, pl. ha valaki nem jár utána, mert azt hiszi, jól értette..

2./ Valaki jól vagy rosszul, idegen szavakat használ, amit valakik valahogyan értenek, esetleg félre értenek. Nem járnak utána a jelentésnek, ha azt hiszik, értik mit mondott a másik..

A két eset hasonló eredményre vezethet, félreértés lehet a vége..

-A nyelvművelők a fentiek miatt igyekeznek "helyes beszédet és írásmódot" elsajátíttatni a tanulókkal, és a kevésbé meggyökeresedett idegen szavakat "közérthető módon" (magyarítva) beépíteni a magyar nyelvbe..

-A törekvés nyilván nem mindig, de sokszor sikeres és szerintem semmiképpen nem elítélendő..

A beszélők úgysem fogják használni a "létrehozásukkor is holt" kifejezéseket, és a spontán létrejött, esetleg szleng kifejezések úgyis beépülnek a nyelvbe, ha nem akarja egy "túlbuzgó" nyelvőr.. :)

4 éve 2015. január 7. 16:23
4 Untermensch4

@csakegyvélemény: a szakszókincs jóbarát, Krizsa jót mondott ezzel. a korlátozó szabályozási próbálkozások bizonyos "szakszókincseket" (akár a szleng is lehet ez) akarnak "kiiktatni" a rendszerből. a tiltásuk/korlátozásuk miatt nem széles körben ismert szavakra pedig rá lehet mondani hogy "akadályozzák a megértést", a kör bezárul... az idegenszó-használatnál is (szerintem) az a probléma hogy ha kevés "magyar" szinonímáját ismerjük. amikor latin szavaktól félti valaki a magyart akkor meg külön poén hogy a régóta használtakat úgyis "belecsiszoljuk" a magyarba, asszimilálódnak... :)

4 éve 2015. január 7. 08:40
3 Krizsa

@csakegyvélemény: Először is mindennel egyetértek.

Csak azzal nem, hogy a különböző tudományágak nyelvezetét (mindnek van sajátja, de a kommentelő nem is a tud. nyelvezetet bírálta), egyáltalán nem lehet nélkülözni. Mert pl. a kémiában, orv. tudományban, stb. egyenként SOKEZER szakszót tanul az ember. Tehát akinek sokoldalú a műveltsége, sok TÍZEZRET - és az mind kell. Ezeket úgy kell felfogni, hogy mindenki annyi nyelven tud, ahány szakmát ismer.

Senkinek nem romlik tőle a magyarsága, mert az agyunk teljesítő képessége gyakorlatilag végtelen. Vagyis azt, amit sok éve nem használunk, szépen "letakraja". Mint pl. nekem a kémia, meg a többféle nyelvek szókincsét, amit valaha tanultam - de órák alatt visszajön az egész, ha megint használom. Vagyis még 3Ö év mulva is MEGVANNAK - agy kicsit elnyomva.

4 éve 2015. január 7. 08:24
2 csakegyvélemény

mármint

"idegenszó-használat"