Ezt utáljuk mi – Első rész

A nyelvész nem attól nyelvész, hogy mindent szeret, ami nyelven van. Szerzőink is elmondják, nekik mi fáj.

Április elseje alkalmából körbekérdeztük szerzőinket is, hogy mit utálnak ők. Arra kértük őket, hogy fogalmazzák meg nekünk, hogy milyen nyelvi jelenségeket rühellenek, mik azok a szavak, kifejezések, szerkezetek, amelyektől föláll a hátukon a szőr. Most elmondják, feketén-fehéren.

Horváth Krisztián:

• megcsináljuk okosba’
• vágod

Gazdik Anna:

• Amit utálok, hogy nincs időm cikket írni. ahelyett, hogy Amit utálok, az az, hogy nincs időm cikket írni.
• A legrosszabb, hogy nincs időm. ahelyett, hogy A legrosszabb az az, hogy nincs időm.
• Felhívom a figyelmüket, rövidesen Tatabánya állomásra érkezünk.
• Felhívom a figyelmüket, a vonaton tilos a dohányzás. – Szerzőnk megjegyzése: „Ááááá, nekem kell bele a hogy!”

Németh Niki:

• sedulál [A Facebookon egy ideje időzíthetőek a posztok, erre az angol ige: schedule, aminek a szerkesztőségi magyarítása a sedulál szó; a szómagyarító: Fejes László.]

Cser András:

• nekem helyett számomra, részemre
• hányadik helyett hanyadik, sőt, bárhanyadik, ettől föláll a hátamon a szőr

Kincse Szabolcs:

• Az undor kerülget az azzal, hogy fordulattól. Általában az értelmezhetetlen körmondatokat is utálom, de amikor két féloldalas mondatrészt az azzal, hogy fordulat köt össze, akkor egyszerűen tehetetlen vagyok a feltörő agresszióval szemben.
• A másik dolog, amit piszkosul rühellek, az az a hajtóvadászat, ami nyelvünk gyönyörűséges kincse, a szépséges és költői mutyi szó ellen indult. A mutyitlanítók magyartalan szörnyek, akik legszívesebben a mutyi sírján táncolva bontogatnák a sámpányt – hogy a Nyelvstratégiai Intézet ismeretlen vezetése verne rájuk a Nyelvművelők kéziszótárával aránytalanul nagyot!

Rákos Attila:

• az „X mit jelent Y-ul?” kérdést utálom nagy lelkesedéssel. Azaz az ilyesmit: A „kutya” mit jelent angolul?; Mit jelent angolul az, hogy „szívesen”?”; Ez mit jelent angolul? – Az ilyenekre mindig azt válaszolnám szívem szerint, hogy semmit, a kutya vagy a szívesen szónak angolul semmi jelentése vagy értelme sincs, nincs olyan angol szó, ami így hangzana. De persze meg szoktam állni, és nem teszem; még akkor is, ha terjedelmes logikai fejtegetést is tudnék adni rá, hogy miért ez lenne a „helyes” válasz a kérdésre.
• A másik utált dolog az ez miatt és az az miatt használata emiatt és amiatt helyett – ezeket minden értelmes ok nélkül, pusztán személyes ellenszenv miatt nem bírom.
• A kigáncsol is jó eséllyel indul, ezt leginkább ma általános iskolás gyerekektől hallom, és értem ugyan a logikát benne, de mégis fura borzongást okoz.
• Mindig a szívroham kerülget még az operátor túlterhelés (operator overloading) és metódus túlterhelés (method overloading) néven meggyökeresedett programozási szakkifejezések láttán/hallatán is, amikben az overload buta és rosszul sikerült fordítását látom. Noha valóban a ’túlterhel(és)’ fordítást írja a szótár a szónál, de itt a ’felülír, módosít, átértelmez’ jelentés játszana (load ’betölt pl.adatot’ > overload ’felültölt, felülír adatot’). Ti. a dolog lényege szerint meghatározható, megváltoztatható, hogy másként értelmezzen a számítógép egy-egy műveleti jelet (operator) vagy egy-egy programrészt, függvényt (method) a megszokotthoz képest, azaz semmilyen túlterhelésről nincs szó.
• Nem utálat és nem okoz ugyan lelki megterhelést az „idegen szavak” halmozása, de saját szerkesztésű kiadványokban lehetőleg kigyomlálom őket. Tudom, hogy bizonyos szakterületeken valamiért ragaszkodnak az ilyesmihez, de az olyanokon azért mégis elámulok, mint pl. az egyik közelmúltbeli néprajzos disszertáció címe: A tibeti proverbiumok klasszifikációja (értsd: A tibeti közmondások osztályozása).

Ma ilyen napunk van, hamarosan folytatjuk őszinteségi rohamunkat...

Kapcsolódó tartalmak:

• Mit utálok?
• 12 hiba, amit a nyelvhasználatot hibáztatók rendszeresen elkövetnek
• A kabáthoz a gombot, és ne fordítva!
• A káromkodás mondattana
• A gondolat természetes lélegzetvétele

Hasonló tartalmak:

• Ezt utáljuk mi – Második rész
• Csak semmi személytelenség, magyarok vagyunk!
• Helyesírás vs. nyelvhelyesség
• Mivel nem kezdünk mondatot?
• Nem-e magyart tanítunk – A tanárképzés és az ahhoz kapcsolódó tanári tevékenység

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)