Az egyetemisták és főiskolások vigyázzanak, hogyan jegyzetelnek az előadásokon, mert sosem tudhatják, mi lesz a jövője papírra vetett (laptopon gépelt) soraiknak. Az európai nyelvtudomány törénetének egyik leghíresebb könyve például hallgatók jegyzet...

A modern nyelvészet megalapítója, a 20. század egyik legnagyobb nyelvésze, és ehhez hasonló nagy nevekkel illetik Ferdinand de Saussure-t, a neves svájci nyelvészt (1857–1913). De ki volt ő, mit csinált, és mivel érdemelte ki, hogy a legnagyobbak köz...

Kik voltak az újgrammatikusok, és miért voltak újak? Folytatjuk nyelvtörténeti mazsolázgatásunkat, miközben kiderül, mit tartanak érdekesnek a nyelvészek a geológiában, mi a különbség apa és fivér között, és mit gondolunk arról, hogy hogyan beszéltek...

A 19. század elején új távlatok nyíltak a nyelvészet előtt: az összehasonlító nyelvtudomány minőségileg, módszerességben és elmélyültségben új szakaszba lépett, és a nyelvtörténeti kutatásokkal együtt hamarosan az egész nyelvtudomány leggyorsabban és...

Hogyan fedezték fel – nem először, de immáron maradandóan – India ősi nyelvét, a szanszkritot? Mit kezdtek vele Európában? Mi köze van mindehhez az összehasonlító nyelvészetnek? És mi köze van mindehhez Vilmos hercegnek? Ezzel a cikkel a 18–19. száza...

Mi köze a holdutazásnak és a növényrendszertannak a mesterséges nyelvekhez? És hogy jön ide egy középkori arab traktátus a titkosírásról? Hát egy kamu kínai enciklopédia, amit állítólag egy német írt, de ez sem biztos, lehet, hogy csak egy argentin í...

Mi köze a mátrixnak a nyelvek eredetéhez? Lehet-e a fehér ló előbb fehér, mint ló? A kora újkori nyelvészeti gondolkodásnak ezek ugyan nem alapkérdései, érdekes módon mégis közük van hozzá. Az előző részben szó volt arról, hogy a humanizmus idejében ...

Közhely, hogy a reneszánsz időszaka sok mindenben újdonságot hozott, különösen a tudomány és a kultúra területén, amelyen mi magunk is kalandozunk a nyelvről való gondolkodás történetéről írván. Kik írták és miért az első kecsua nyelvtant? Miért kell...

Miféle nyelv a görög? Mit érdemes tudni erről a nyelvről, amelyet ma nagyjából ugyanannyian beszélnek, mint a magyart, és amely Európa legrégebbi dokumentált és jelentős kultúrát hordozó nyelve? Ebben a cikkben röviden írunk a legkorábbi görög nyelve...

A középkori nyelvtanok elsősorban a latinoktatást szolgáltak, ám kivételesen találkozhatunk egy-egy nemzeti nyelvtannal is. Először merül fel a kérdés, hogy milyen is az emberi nyelv: cikkünkből kiderül, hogy a nyelvet vagy a gondolkodást tartották-e...

A magyar közoktatási rendszerben mindenkinek kell valamennyi nyelvészetet tanulnia – bár ezt többnyire (magyar) nyelvtannak hívják. Bizonyos felsőoktatási szakokon, elsősorban a bölcsészkarok idegen nyelvi, a magyar és a kommunikáció szakjain szintén...

A közhiedelemmel ellentétben a nyelvújítás nem a semmiből bukkant fel a 18–19. század fordulóján, Kazinczy Ferenc idejében és az ő vezérletével, hanem voltak korábbi előzményei. Ebben a cikkben ezekről az előzményekről lesz szó.

Amikor a szótő mint nyelvi egység a nyelvtanokban megjelent, egyszerűen a nyelvtani leírás eszköze volt. Gyakorlati haszna is volt a különböző európai nyelvek írásmódjának, helyesírásának szabványosítása során. Ugyanakkor a nyelvtörténetben túlzott j...

Nem minden pont úgy van, ahogy az iskolában tanultuk. Különösen igaz ez a nyelvtanra. Még a legalapvetőbbnek és legvitathatatlanabbnak tűnő fogalmaink sem a nyelvre, hanem sokkal inkább a nyelvi jelenségek leírására használt nyelvtani felfogásunkra j...