A német névelőket megtanulni nem egy nagy vaszizdasz, vagy mégis? Annyira logikátlan lenne, hogy néha még maguk az anyanyelvi beszélők sem tudják a szavak névelőjét? Megmutatjuk, hogy ez így nem igaz, hiszen ismerik a névelőt, a kérdés inkább az, hog...

Szeretjük az egyértelmű, világos beszédet. Ne beszéljen senki félreérthetően! A nyelv csalafintasága, hogy miközben gyakrabban beszélünk félreérthetően, mint gondolnánk, általában mégse értenek félre minket. Hogy lehet ez? A cikkben többek közt ezt j...

Az iskolában és a nyelvtanfolyamokon általában egy adott idegen nyelv standard, vagy annak tartott változatát tanuljuk, aztán könnyen meglepődünk, ha nem mindenhol tudunk vele boldogulni. Nincs ez máshogy a némettel sem, hiszen például a svájci német...

A szomszédos országokban élő magyarokról sokat tudunk, de vajon mennyire ismerjük a határon belüli kisebbségeket? Itt vannak rögtön a svábok… Na, ezzel sokakat megsértenénk, hiszen a magyarországi németek többsége nem sváb eredetű. Vajon lehet németü...

Franciaország ugyan elfogadta a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartáját, de 1999 óta nem tudta ratifikálni azt. Az egyetlen hivatalos nyelv ugyanis a francia, és alkotmánymódosítra lenne szükség ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon. Mit...

Az igenevek boncolgatásában-hasonlítgatásában eljutottunk a határozói igenevekig. A magyarban könnyű dolgunk van, hiszen alaktanilag könnyen azonosítható igenévről van szó, de mi a helyzet más nyelvekben? Mi történik akkor, ha egy nyelvben nincs hatá...

Játékok, amelyek nemcsak az anyanyelvünkön szórakoztatóak, de az idegennyelv-tanulást is feldobhatják. Fejlesztik és gyakoroltatják a szókincset, de azért a szerencsének is szerepe van abban, hogy végül ki nyer. Két szójátékot mutatunk be, az egyiket...

Terminológiai és formai katyvasz. Egymásnak megfeleltethető alakok, amiket másképp hívnak, és egymásnak nem megfeleltethető alakok, melyeket viszont ugyanúgy hívnak. Főnévi igenév és infinitívusz, gerund és gérondif: vajon mi feleltethető meg minek? ...

El tudjuk képzelni, hogy egy társasjáték, amelyben képekről kell gondolatokat megfogalmazni, családi és baráti összejövetelek kedvenc időtöltésévé válik? Nem, nem csak a gyerekzsúrokról van szó, hanem a felnőttekről is. A következőkben kiderül, hogy ...

Igenevek: igéből képezzük őket, és mintha egy másik szófaj tulajdonságaival is rendelkeznének. Feltehetően sokat hallottunk róluk a magyar és az idegennyelv-óráinkon is, de vajon megfeleltethetők-e egymásnak az egyes nyelvek particípiumai? Legalább h...

Sorozatunkból már eddig is kiderült, hogy a kötőmód nem tartozik a nyelvek nyelvtanainak legkönnyebb részei közé. A francia, a magyar és az angol után most a német kötőmód szépségeivel ismerkedhetnek meg olvasóink.

Ha valóban kivárnánk a sorunkat, a végén valószínűleg semmit sem kapnánk, hiszen mások ennél jóval leleményesebbek. A seftelésen, lökdösődésen és ügyeskedésen túl jó, ha pár ezeknél sokkal kifinomultabb praktika is van a tarsolyunkban, ha mindent b...

Az, hogy a újlatin nyelvekben van kötőmód, nem nagy újdonság. Az, hogy a magyarban is van, már sokkal inkább… De mi a helyzet az angollal? Az angolban nincsenek igazán esetek, sem bonyolult igeragozás, ez egy könnyű nyelv. Vagy mégsem? A cikkben az a...

Nem minden az, aminek látszik! Nincs ez másként a nyelvészetben sem: kérdőmondat, ami nem kérdés, felszólító mód, ami nem felszólítás… Nincs itt egy kis ellentmondás? A cikkben megmutatjuk, hogy nincs, csak nem árt, ha odafigyelünk: egy formai jellem...

Egy jelenség, amely nemcsak a nyelvtanulók életét keseríti meg, hanem komoly fejtörést okoz a nyelvészeknek is: mikor kell kötőmódot használni? Bár a nyelvkönyvek egyes igecsoportok szerepét hangsúlyozzák, talán mégsem a főmondat állítmánya az úr a h...

A volt francia gyarmatok némelyikén egyszerűen nem tudnak franciául. Persze azért valamennyire hasonlít a franciára az, ahogy ma beszélnek, dehát úgy leegyszerűsítették, hogy nem is lehet ráismerni, és még csak ragozni sem tudnak. Nos, körülbelül ez ...

Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy ma az angol, vagyis inkább a nem anyanyelviek által beszélt nemzetközi angol a világnyelv. Két eltérő anyanyelvű ismerős jó eséllyel angolul fog egymással beszélgetni, angolul születik a legtöbb tudományos cikk...

Dél-Franciaországban járva fura kétnyelvű utcanévtáblákra lehetünk figyelmesek. Elgondolkozunk: mi is lehet a másik nyelv, talán olasz? Vagy inkább a spanyolra, vagy nem is, inkább a katalánra hasonlít? Aztán kiderül, hogy a déli megyékben használt, ...

Hatvan, hatvan meg tíz, négyszer húsz, négyszer húsz meg tíz, száz… Nem, ez nem egy furcsa matekpélda, hanem a francia hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven, száz számok sorozata, pontosabban a tükörfordításuk. De hogy vajon miért bonyolítják az életük...

A nyelv nemcsak az emberek közötti kapcsolatteremtés és kommunikáció, hanem az elkülönülés eszköze is lehet. A fiatalok elkülönülnek az idősebbektől, a külvárosiak a középosztálytól, és ez gyakran nyelvhasználatukban is megmutatkozik. Hogy lehet úgy ...

Bárki kerülhetett már olyan helyzetbe, hogy bár jól beszélt egy idegen nyelven, mégis furcsán néztek rá, mert valami nem stimmelt. A fordítottja is előfordulhat: valaki tökéletesen tud magyarul, de mégsem olyan vele beszélgetni, mint azzal, aki Magya...

Vajon mitől érzünk egy nyelvváltozatot modernebbnek, újítóbbnak, egy másikat pedig archaikusnak? Egyáltalán, van értelme ennek a kérdésnek, amikor látjuk, hogy a nyelvváltozatok maguk is állandóan változnak? Megmutatjuk, hogy bár a québeci francia ol...

A válaszadás kerek perec megtagadásán túl léteznek sokkal finomabb és körmönfontabb módszerek is. A megkérdezett elkezdhet beszélni valami másról, vagy válaszolhat a kérdésnek csak egy kis részletére is, de olyan információkat is becsempészhet a vála...

Mit teszünk, ha nem tudunk valamit? Természetesen megkérdezzük. És ha egyszerre több dolgot nem ismerünk? Akkor is megkérdezzük, és ezt úgy is tehetjük, hogy több kérdés helyett egyetlen többszörös kérdést teszünk fel. De milyet? Mindegy, hogy milyet...

A francia szavak kiejtéséről már volt szó, ám az egyes szavak kiejtésének ismerete még mindig nem elegendő ahhoz, hogy egy francia szöveget is helyesen fel tudjunk olvasni. Hogy miért nem? A cikkben megmutatjuk, hogy miért a ritmikus csoport a franci...

Mindent másként írnak és másként mondanak? Esélytelennek látjuk, hogy valaha is helyesen tudjunk kiejteni egy francia szót? Most megpróbálunk segíteni ezen, végigvesszük, hogy egyáltalán milyen hangok jöhetnek számításba, majd megnézzük, hogy miről l...

Mit mond el egy magyar mondatról a hagyományos mondatelemzés? Miután megtaláltuk az alanyt, az állítmányt és az egyéb bővítményeket, hátra is dőlhetünk, hozzátéve, hogy a mondatrészek sorrendje szabad. Vagy mégsem? Mi van, ha másképp fogunk hozzá a m...

Sír a gyerek, és nem tudjuk mi baja van? Mennyivel jobb lenne, ha gondolatolvasók lennénk, vagy ha el tudná mondani, hogy éhes, fázik, melege van, vagy tiszta pelenkát szeretne, de sajnos erre még jópár hónapot várni kell. Úgy tűnik azonban, hogy van...

Van is és nincs is. Egy hang, amelyet van, hogy ki kell ejteni, és van, hogy nem szabad. Az instabil ə nagyban hozzájárul ahhoz a benyomásunkhoz, hogy a francia kiejtés bonyolult. Vagy legalábbis a beszélt nyelv nagyban különbözik az írott nyelvtől. ...

Minden szó, ami annak tűnik? Vagy ez csak elemzés és intuíció kérdése? Mivel már abban sem lehetünk feltétlenül biztosak, hogy mi a szó, a nyelvek ismert felosztásával (agglutináló, izoláló, flektáló) kapcsolatban is joggal merülhetnek fel bennünk ké...