0:05
Főoldal | Rénhírek
L'envers – Verlan

A francia visszafele-beszéd

A nyelv nemcsak az emberek közötti kapcsolatteremtés és kommunikáció, hanem az elkülönülés eszköze is lehet. A fiatalok elkülönülnek az idősebbektől, a külvárosiak a középosztálytól, és ez gyakran nyelvhasználatukban is megmutatkozik. Hogy lehet úgy beszélni egy nyelven, hogy csak a beavatottak értsék, amit mondunk? Nos, erre több módszer is létezik. A cikkben egy francia példát vizsgálunk meg, és az is kiderül, hogy az efféle titkos nyelvek van, hogy inkább összekötnek, mint elválasztanak.

Gazdik Anna | 2012. augusztus 31.

A ciafran gór gyike toválbanzat csefellikré a taszókatgo. – Ha nem, vagy csak nehezen értjük az előző mondatot, akkor elérte a célját, ugyanis abban a francia argó egyik legelterjedtebb szóalkotási eljárását alkalmaztuk a magyarra, még ha ettől kicsit sántít is a példa. De lássuk, mit is csináltunk! A francia argónak ezt a változatát verlannak hívják – ejtsd [verlan], az n az orrhanggal ejtett, nazális [a]-t jelöli –, a lényege pedig az, hogy a beszélők úgy hoznak létre új szavakat, hogy felcserélik egy szóban a szótagokat.

A verlan szó maga is így keletkezett: a l’envers (’hátoldal, fordított’) szó szótagjait cserélték fel, a névelőt is beleértve: l’en-vers → vers-l’en → verlan. A szó írása pedig – ami időben jócskán követte a szóbeli megjelenést – jelentősen egyszerűsödött az eredeti szóhoz képest. Ezek után már gyerekjáték kitalálni az eredeti magyar mondatot: A francia argó egyik változatában felcserélik a szótagokat. Mielőtt azonban azt is megmagyaráznánk, hogyan lett az argóból gór, lássuk előbb, hogy hogyan is keletkezett a verlan.

Megfordítva másra jó!
Megfordítva másra jó!
(Forrás: Wikimedia Commons / Russ Hamer / CC BY-SA 3.0)

Menő külvárosi tolvajnyelv

Az első verlan szavakat a 19. században dokumentálták, ám ekkor még kizárólag a bűnözők titkos nyelve volt. A második világháború után azonban rohamosan terjedni kezdett a francia nagyvárosok külvárosaiban (vagy ahogy az ott lakók hívják, cité, azaz téci-ben) élő afrikai és arab bevándorlók körében. Ekkor már a többi argó változathoz hasonlóan a verlan elsődleges célja is az volt, hogy kifejezze, hogy a használói egy adott közösséghez tartoznak, és tiltakoznak a középosztály elnyomó hatalma ellen. Hiszen a standard nyelvet használók először megvetették a francia nyelv ilyetén való „rongálását”. A verlan beszélőinek identitása köztes és kettős: már nem a szüleik anyanyelvét beszélik, de még nem is érzik magukat a francia társadalom és kultúra teljes jogú tagjainak, így mindkettőtől elkülönülnek.

Mára már azonban az emberek többsége nem háborodik fel azon, ha verlan szót hall a rock vagy a hip-hop zenében, a reklámokban, vagy a filmek dialógusaiban. Jó néhány szó pedig olyannyira a köznyelv részévé vált, hogy bekerültek a francia egynyelvű szótárak legújabb kiadásaiba, és teljesen természetesen hangzanak akár tőzsgyökeres párizsi diákok, sőt még külföldiek szájából is, a verlanról pedig egyre több szociológiai, nyelvészeti és szociolingvisztikai tanulmány születik. De minek köszönhető ez a népszerűség?

Párizs egyik külvárosa
Párizs egyik külvárosa
(Forrás: Wikimedia Commons / Yannpiot / GNU-FDL 1.2)

Az egyik ok egy általános szembeszegülés a fiatalok körében a Francia Akadémia merev, purista hozzáállásával, amely szerint az idegen szavak átvétele vagy a szubsztandard újítások károsak. Így ha valaki verlan szavakat használ, laza, menő, mondhatni cool lesz. Mások szerint a verlan használatával sokan a bevándorlóellenes politika ellen kívánnak tiltakozni, így demonstrálva, hogy a bevándorlók nyelvezete, kreativitása, újításaik a mai francia megkérdőjelezhetetlen részévé váltak („és legalább nem angol átvételek…”). Ezért aztán mára a verlan már nemhogy nem a kívülállás, hanem sokkal inkább a franciaországi fiatalok integrációjának, nyelvi közösségének jelképe lett. Nézzünk most néhány konkrét példát!

Bontsd szét, cseréld fel!

A verlan szó keletkezéséről már esett szó. Mondanunk sem kell, hogy mivel a szavak verlanizálásakor az eredeti szó kiejtéséből indulunk ki, írásban az eredeti szó betűi gyakran megváltoznak, vagy akár el is hagyják őket. Így a pourriból [puri] (’romlott, korrupt’) keletkezett ripout [ripu] (’korrupt, pl. rendőr’) egy r-rel írják.

Az egyszótagú szavaknál könnyű a dolgunk: egyszerűen visszafele mondjuk ki őket: fou [fu] → ouf [uf] (’őrült, bolond’); cool [kul] → looc [luk] (’kúl, menő’); bus [büsz] → sub [szüb] (’busz’).

Probléma olyankor van, amikor az eredeti szó instabil [ə]-re végződik. Bár ez a hang a szó végén majdnem mindig néma, a verlan változatban gyakran megjelenik. Ezzel párhuzamosan, ha a potenciális verlan szó magánhangzóra végződne, ez a magánhangzó gyakran kiesik, így a verlan szó magánhangzóját tulajdonképpen az eredeti szóban nem is hangzó instabil [ə] (kb. [ö]-nek hangzik) adja. A szóvégi magánhangzó kiesését illusztráltuk fent az argó → gór a → gór példával is. Francia szavakkal a következő példákat hozhatjuk:

femme [fám(ə)] (nő, feleség)  fa meu  meu fa  meufa  meuf [möf] (’nő, csaj’)

flic [flik(ə)]  fli keu  keu fli  keufli  keuf [köf] (’rendőr, zsaru’)

arabe [áráb(ə)]  a ra beu  beu ra a  beura  beur [bör] (’arab’)

A legmenőbbnek persze az számít, ha egyes verlan szavakat újra verlanizálnak: 

keuf  feuk [fök] (ennek az ejtése ráadásul megegyezik az angol fuck (’baszni’) szó francia kiejtésével)

beur  reub [röb]

Feuk
Feuk
(Forrás: Wikimedia Commons / Yvan Agnesina / GNU-FDL 1.2)

Véletlen egybeesés, hogy a verlanban a családtagok megnevezései r-rel kezdődnek:

parents [páran] → rempa [ranpá] (’szülők’)

mère [mer]   reum [röm] (’anya’)

père [per]   reup [röp] (’apa’)

soeur [ször]   reus [rösz] (’lánytestvér’)

frère [frer]   reuf [röf] (’fiútestvér’)

További, a köznyelvben gyakran használt kifejezések:

 français [fransze]   céfran [széfran] (’francia’)

 café [káfé]   féca [féká] (’kávé’)

 mec [mek]   keum [köm]/quèm [kem] (’fickó, pasi’)

 bonjour [bonzsúr]   jourbon [zsúrbon] (’jónapot’)

 Black [blák]   kebla [köblá] (’fekete, színesbőrű’)

ça fait chier [szafé sjé]   ça fait ièche [szafé ijes] (’unalmas, idegesítő, bosszantó’)

piscine [piszin]   cinepi [szinpi] (’uszoda’)

disque [diszk]   skeud [szköd] (’lemez, album’)

méchant [mésan]   chanmé [sanmé] (’gonosz’)

dingue [deng]   geudin [göden] (’bolond, idióta’)

bizarre [bizár]   zarbi [zárbi] (’furcsa, bizarr’)

métro [métro]   tromé [tromé] (’metró’)

voiture [wátür]   tourv [turv] (’autó’)

bagnole [bányol]   gnolba [nyolbá] (’járgány, verda’)

fête [fet]   teuf [töf] (’buli’)

photo [foto]   tof [tof] (’fotó’)

Nyevelvivi jávátévékovok máváshovol

Természetesen más nyelvekben is népszerű, hogy az adott nyelv szavaiból hoznak létre új szavakat akár hagyományos képzési módokkal, akár valamilyen szójátékkal, ívígy ava mavagyavarbavan ivis. A verlanhoz hasonló az angolban a pig latinnek (’disznólatin’) nevezett szleng, aminek a latinhoz nincs sok köze, az elnevezés inkább a távoli, érthetetlen dologra utal. A pig latin szavak képzésekor vesszük a szókezdő mássalhangzót, vagy mássalhanzócsoportot, azt a szó végére tesszük, és hozzácsapjuk az -ay végződést:

stupid   upid-stay (’buta, hülye’)

question   estion-quay (’kérdés’)

happy   appy-hay (’boldog’)

beast   east-bay (’állat, szörny’)

A magánhangzóval kezdődő szavakhoz pedig egyszerűen csak hozzáadunk egy -ay szótagot, néha egy kötőhang betoldásával, vagy a szókezdő magánhangzót is a szó végére visszük: 

another   another-(w)ay, nother-away (’egy másik’)

about   about-(w)ay, bout-ahay (’valamiről’)

Mivel a verlan és a pig latin is rendkívül jól dokumentált, a lázadó fiataloknak más titkos nyelv és szóképzési módszerek után kell nézniük. Kíváncsian várjuk az új fejleményeket.

Források

Verlan

Backward Runs French. Reels the Mind

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. augusztus 31. 13:47
1 petic

Egy nagyon jó illusztráció a verlanra a La Haine (= Gyűlölet) című filmből:

www.youtube.com/watch?v=S3DD-7Tqg84

A "téma la vache" igéje, a téma a mater ige megfordítása. A csavar az egészben, hogy a mater-nek csak a szlengben van "néz" jelentése :)

Másik példa Argentínából a Gotan Project együttes neve, amelyben a gotan a tango megfordítása. Az együttes párizsi székhelyű, nemzetközi az összetétele. Az argentín spanyolban is létezik a verlan, ha jól tudom, de a francia környezet is közrejátszhatott a név kialakításában.