Ezt utáljuk mi – Második rész
Április elsején kivételesen szerzőink is elengedhették magukat. Arról kérdeztük őket, hogy milyen nyelvi jelenségektől borsózik a hátuk.
Ma sokan kamingautoltunk már abban az ügyben, hogy ki mit rühell a nyelvi jelenségek közül. Olvasóink rendre megírják nekünk az általuk utált jelenségeket, hát most szerzőinket is megkértük, hogy mondják el, mi az a szó, kifejezés vagy szerkezet, amitől föláll a szőr a hátukon. A kérésnek sokan nagyon lelkesen tettek eleget.
Ezeket utálják a magyartanár kollégák:
Barbara ezeket utálja:
- csak és kizárólag
- valami valamire kerül (megbeszélésre kerül, eldöntésre kerül stb.)
- igazándiból
- úgymond
- történet (pl.: ez a felvételi egy olyan történet...)
- ha kimarad a hogy lehet után (pl.: Lehet, elmegyek.)
- Utálom, ha kioktatnak, hogy a rotring az nem köznév, hanem tulajdonnév.
- Irracionális módon utálom azt a szót, hogy lifeg.
- De legjobban azt a fajta tanárbeszédet utálom, mikor a felszólító mód helyett, E/2- használ valaki, pl.: Felállsz! Leülsz! Kinyitod a könyved! Ezt mindig gyűlöltem. Ehhez speciális emelt és monoton „tanárhang” is szükséges amúgy. Volt egyszer egy botrány ebből nálunk. – Ádám, vigyázzban állsz! – Nem állok vigyázzban. –Mondom: vigyázzban állsz. – Na, de látja a Tanárnő, hogy nem állok vigyázzban, nézze meg. És akkor ebből ügy lett, meg nyelvtani vita.
(Forrás: senyepapir.hu)
Nagyon utálom, hogy a hivatali hierarchiába betagozódott emberek határozott névelő nélkül emlegetik (a) miniszterelnök, igazgató stb. hölgyeket és urakat.
Engem az zavar, amikor online újságok, vagy pláne a Facebookra összpontosító lájkvadász formációk aranyos, extrém, borzasztó hírt közölnek (22 aranyos macskáról, 33 helyről, amit látnod kell, vagy a 11 legnagyobb természeti katasztrófáról), és – itt jön a zavarás – kiderül, hogy a cikk egy hasonló formátumú amerikai cikk fordítása, gyakorlatilag szó szerint, tele félrefordítással és „hamis barátokkal”. A probléma kicsúcsosodása számomra az a lustaság, amivel az angol helyesírással szereplő külföldi tulajdonneveket a fordításban is ugyanúgy benne hagyják. (Különös tekintettel a kínai és az orosz tulajdonnevekre.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Bjørn Christian Tørrissen / CC BY-SA 3.0)
Amikor korrektor vagyok, tehát írásos nyelvet javítok, ezeket szoktam utálni:
- Ma már több védett faj is megtalálható itt, amelyek korábban nem kerültek leírásra.
Ezt azért utálom, mert mindig azt érzem benne, hogy a szerző próbál hivatalos stílust megütni, és ezért minél bonyolultabban fogalmazni. Ezt a szerkezetet sokan annyira kedvelik, hogy két-három is előfordul belőle egy bekezdésben. Pedig sokkal jobban érthető a szöveg, ha egyszerűbben fogalmazunk.
- CO2, m2
Amikor már mindenki szövegszerkesztővel ír, ne legyen már lusta lenyomni azt a billentyűkombinációt, amitől alsó vagy felső indexbe kerül a szám.
- túl hosszú mondatok
Amikor négy soron keresztül megy a mondat, amiben három jól elkülöníthető gondolati egység van, de csak nem akar egy pontnál megállni.
Nyelvművelés témakörben: nagyon nem szeretem, ha kijavítanak bárkit beszéd közben:
Amire felkapom a fejem, de nem szólok. Csak akkor tűnik fel, ha valaki, aki korábban nem használta ezt (pl. családtag), de később a nyelve részévé vált. Ez csak feltűnik, tkp. nem idegesít:
- -ik végű igék – eszek, iszok, gondolkodok
- Ha kicsi gyereket zaklatnak ilyenekkel – mondjuk egy 3 éves azt mondja, hogy kutyákok és erre leszidják, hogy nem szépen beszél. Pedig milyen szép kis szó ez.
- Ha valaki – főként, ha gyerekkel beszél – nem használja az az névelőt: A anya mindjárt hozza neked a almát.
- nem tudok elmenni rajta (’nem értem ennek az embernek a viselkedését, nem tudom kiszámítani’)
- magasabb tőlem
Az mindig nagyon zavar, ha gyerekeket hülyének nézik, és úgy beszélnek velük, mintha földönkívüliek lennének.
- Egyszer az ELTE BTK-n ballagtam a lépcsőn a 2-3 éves gyerekemmel, és jött velünk egy ismerős srác. Én beszélgettem a gyerekkel, és a srác egy idő után megkérdezte: Ne haragudj, te kinek beszélsz? – Látszott, hogy azt nem tételezi fel, hogy egy ekkora gyerekkel értelmesen szót lehet váltani.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ricardo J. Reyes, U.S. Navy)
Én azt utálom, amikor a birtoklásmondatban elmarad a számbeli egyeztetés. Például:
Nemzeti érzelmű barátainknak a magyar nyelvvel van egy kis problémája.
Ha ilyen mondatokat hallok a rádióban, képes vagyok üvölteni: „-JUK!”. Hiába találkozom ilyen szerkezetekkel olyan sokat, hogy nyilvánvalónak kell tartanom: nem hiba, hanem elterjedt variáció, a falra mászok tőle.
@El Vaquero: Ezt már Karinthy is megírta: mek.oszk.hu/08100/08196/08196.htm#65
De a mama-baba T1 szerintem más, ott az egységük felbomlásától rettegő anyuka beszél.
@Fejes László (nyest.hu): jajj, ez a széklettel pláne durva. Honnan tudná szegény beteg, hogy az orvos milyet székel. Szerintem ez a T/1-es ragozás azt fejezi ki, hogy a beszélő maga is érdekelt volt a hozzá kapcsolódó cselekvésben, annak eredményében, vagy a kapcsolata volt szoros a cselekvéssel, akkor is, ha a cselekvést nem ő hajtotta végre. Ezért mondja azt a kisgyerekes anya is, hogy „Beütöttük a lábunkat”, mert valószínű, hogy úgy esett a gyerek, hogy vigyázott rá, felügyelte, aztán mégis. Ha csak azt mondaná, hogy Balázska elesett, akkor esetleg számon kérhetné rajta valaki, hogy miért nem vigyázott a kölkére.
" rotring az nem köznév, hanem tulajdonnév."
Nagyon is köznév, csak tulajdonnévből alakult, mint a kuka vagy a jacuzzi. Ettől még nem marad tulajdonnév.
@Wenszky Nóra: mert kell bele a numerikus + jel is. Illetve ehhez kellhet egy Windows beállítás is:
regedit → HKEY_Current_User/Control Panel/Input Method → EnableHexNumpad "1"
Wordben is be lehet vinni, beírod, hogy 00b2, és utána Alt(sima) x-et nyomsz. A 2-es számjegy felső indexbe tétele egyrészt rondább, másrészt fennáll a veszélye, hogy ahogy kimásolja valaki Wordből egy másik programba, akkor elveszhet a felső indexes formázás.
Ebbe a wordös témába belejöttünk, de nem mindenki használ Wordöt vagy Windowst (főleg az androidos eszközök vannak sokan). Persze, karaktertábla, szövegszerkesztős beszúró minden egyéb rendszeren is van, pl. LibreOffice-ban is (Wordnek is van saját beszúrója), csak azok nehézkesek, és az emberek emiatt nem használják. A legtöbb netes felhasználó arra nem hajlandó, hogy központozzon, vagy nagybetűvel kezdje azt, amit azzal kell, pl. mondatot. A ² karakter, a rendes „” nyomdai idézőjel, és pl. a nagykötőjel tipográfiai finomsága olyan apróságok, amit az átlag felhasználó észre sem vesz, de ha tudatosítják is benne, akkor sem lenne hajlandó használni, hülye szőrözésnek és kéjenckedésnek minősítené, amire nem szán időt az életéből.
@Avatar: Ez még inkább az orvosi nyelvre jellemző:
– Na, milyen a székletünk?
@El Vaquero: A szerzők jó része Wordben ír. Ott a Ctrl-ó az alsó, Ctrl-Shift-ó a felső indexbe helyező billentyűkombináció - legalábbis abban a verzióban, ami az én gépemen van. Persze a menüből is el lehet érni ezt a formázóparancsot. Ezzel persze nem az a bizonyos 00b2, felső indexben levő 2 karakter áll elő, de mondjuk ez már egy jó kísérlet a négyzetméter rövidítésére, szemben a m2-vel. A kémiai képletekről nem is beszélve.
Nekem ezt a ² karaktert valami oknál fogva az Alt-00b2 kóddal nem sikerül most beírni, egy fekete vigyorgó fej jön ki helyette büntetésből: ☻.
"De legjobban azt a fajta tanárbeszédet utálom, mikor a felszólító mód helyett, E/2- használ valaki, pl.: Felállsz! Leülsz! Kinyitod a könyved! "
Hasonlóan idegesítő tud lenni a T/1 indokolatlan használata, ami kismamáknál különösen gyakori, pl. "Beütöttük a lábunkat szaladgálás közben, és sírdogáltunk egy picit.". Természetesen az anyuka egy lépést se tett, és csak a gyereknek fájt a lába...
@El Vaquero: A leptopomon nekem is talán a menü gombra van kötve. Mondom, beállítás kérdése.
@szigetva: ne, ezt majd kipróbálom, de a laptopomon nincs jobb Win gomb, csak bal. Numerikus billentyűzet sincs, bár be lehet kapcsolni a Num Lockot, és bizonyos billentyűk feláldozásával lehet használni a numerikus billentyűket.
@El Vaquero: Pl. "rightwin+^, 2" beállítás kérdése.
Nem értem. Milyen betűkombináció lenne a ² karakterre? Még mielőbb valaki beugatna, hogy a Alt + 00b2, annak mondom, hogy noteszgépek billentyűzetén ezt elég nehéz bevinni, karakterbeszúró kell hozzá.
El Cabezudót tuti húzni fogjuk, az ilyen mondatokkal *lesznek problémája :D *Imádom gonoszkodni és hyperkorrigálni.
A birtoklásmondatos egyeztetéshez: É. Kiss (2014) szerint az élettelen többes birtokosoknál a beszélők a számban nem egyeztetett változatot preferálják.
Fél hatkor végük van az egyetemi óráknak.
Fél hatkor vége van az egyetemi óráknak.
A japán autóknak jó hírük van.
A japán autóknak jó híre van.
Ez nekem is megvan, mind a két párban a második mondat jobban hangzik. És van kontraszt a az első mondatok és például "Az angoloknak végük/jó hírük van" mondatok közt (ez utóbbi sokkal jobban hangzik, mint a fenti példák).
Ettől persze ez lehet idegesítő :-)
Amikor valaki a másikon kéri számon a "kúltúrált" hangnemet.