Magyar őstörténeti tanulmányokban gyakran előfordul két hegység, az Urál és az Altaj neve. De vajon miért nem Ural és Altáj?

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

A Kárpát-medencét felkereső angol és skót utazók azt is leírták (sajnos igen röviden), hogy mit hallottak Magyarországon a magyar nép és nyelv eredetéről. Folytatjuk az erről szóló híreik ismertetését.

A Kárpát-medencét felkereső utazók között angolok és skótok is voltak. Beszámolóikban főleg az utazás nehézségeiről, a meglátogatott városokról és főúri kastélyokról írtak. Olykor jellemezték is a magyarokat és megcsodálták különös öltözéküket. Az or...

Figyelemre méltó mondatok ismét. Ezúttel nem dagályosak, hanem kicsit döcögősek, ámde nagyon fontosak. Sőt, perdöntőek.

Hatalmas mondatok a finn-lappon atyafiságról és a harmincnyolcasokról, akik megallgemeinezik a magyarokat.

Ady Endre táltosnak született. Magyar táltosnak. Súlyos teher, ámde ő büszkén viselte. A kiválasztottság érzése egész életében végigkísérte. Kiválasztott volt és magyar. Ez a kettős átok egyesült benne, ennek érzését fejezte ki verseiben, ez motivált...

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902 januárjában szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon miért? És milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

A korai magyar történelemben külön korszakot képez a honfoglalástól az államalapításig terjedő időszak, más néven a kalandozások kora. Kalandvágyó őseink dicsőséges tettei nemzeti büszkeségünk egyik atombiztos pillérét alkotják: mi, magyarok hajdan v...

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa. A rendezvény eredetileg 2020-ban lett volna, de a világjárvány miatt elhalasztották.

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Szűz területre téved az a kutató, aki honfoglaló őseink korában vizsgálná a nő-férfi viszonyt. Vajon már akkor is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a szittya magyar házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigo...

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a mesés kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adt...

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. Azóta kacag rajta minden tudós elme, s ki nem hagyná elmesélését, midőn a délibábos nyel...

Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.

Tengerecki Pál, a nagy magyar utazó nyomába eredtünk, és útra keltünk a Bajkál-tóhoz. Útközben megálltunk itt-ott, hunok nyomait keresve. Jártunk múzeumban, kolostorban, történelmi emlékhelyen, míg végül célhoz értünk, és megpillantottuk a nagy tavat...

Beszámolunk a konferenciáról: összkép, néhány előadás, hun és magyar őstörténet Ulan-Udéban

A honfoglaló magyarok vezetőinek egyik genetikai vonala Ázsia legbelsőbb bugyraiba vezet, az egykor volt hun birodalom idejébe. Megértve az idők szavát, elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat. Négyen voltu...

Paradigmaváltás az őstörténetben címmel jelent meg június 17-én a Magyar Hírlapban M. Lezsák Gabriella régész nyilatkozata. A cikk alcíme szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrás...

Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.

Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.

Előző írásunkban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is. Most erről írunk.

Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.

Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a homokban, porban jurtákat csodálgató, vásárfiát válogató, majd eltikkadva sörözgető Kurultájlátogató hon...

A tanácstalan őstörténészek immár kihaltak, mint annyi más, haszontalan őslény. Hogy miért? Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Azóta abból merítünk ihletet és tanácsokat. Az évezredes magyar múlt halzs...

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeir...