Magyar DNS az Urálban
Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.
A Scientific Reports magyar vonatkozású genetikai tanulmányt publikált a múlt héten (Y-chromosomal connection between Hungarians and geographically distant populations of the Ural Mountain region and West Siberia). A tizennyolc szerzős cikk alapvetően észt‒magyar koprodukcióban készült. A nem észt nemzetiségű szerzők egy része is kötődik a tartui egyetemhez, de a cikk fejlécében szereplő adatok szerint az együttműködésben jereváni és ufai szakemberek is részt vettek. Magyar részről Németh Endre és Székely Gábor informatikus, Fehér Tibor történész, valamint Klima László és Türk Attila őstörténetkutató vett részt a közös munkában. A kutatási eredmények megszövegezése Németh Endre, Helen Post, Siiri Rootsi, Richard Villems és Kristiina Tambets közös munkája.
A genetikai vizsgálat során 46 eurázsiai populáció köréből vett mintákat elemeztek. A Fehér Tibor és társai (Németh Endre, Vándor Anna, Kornyijenko, I. V., Csáji László Koppány, Pamjav Horolma) által jegyzett korábbi tanulmányban kiszűrt apai ágú genetikai komponensről megállapították, hogy nagy arányban van jelen legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik és a manysik körében, valamint a magyarság őstörténetéhez valamilyen módon kötődő baskíroknál és a baskírokkal szomszédos volgai tatároknál is. Ezek a kapcsolatok is két alváltozatra bomlottak. Az egyik a manysik, a magyarok és a baskírok között jelentkezett, míg a másik a magyarok, a baskírok és a tatárok között.
Ezt a jelenséget a szerzők úgy magyarázzák, hogy a megtalált génváltozat az ugor ősnépesség körében alakult ki, valamiképpen összefüggésben lehet az ugor nyelvi egység korával. A későbbiekben az ezen génváltozattal élő populációk közül a magyarok elődei elfoglalták a Kárpát-medencei hont, míg egyes csoportok feloldódtak a Dél-Urál vidéki baskírokban, tatárokban. A mai baskírok és tatárok etnogenezisére alapvetően a mongol támadás, vagyis a tatárjárás volt a legnagyobb hatással. Feltehetőleg a tatárok megjelenése után olvadhatott be a dél-uráli török népekbe ez az ugor kori génváltozatot őrző populáció.
Akik talán magyarul beszéltek, és talán köztük voltak a keleten maradt és Julianus által megtalált magyarok.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (55):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Megjelent egy új régészeti genetikai cikk, alapvetően a közép-ázsiai szkítákat célozva, de egy csomó más is belekerült. Pl. (új?) eredmények a szargatkai sírokból. Plusz egy Zuglóban kiásott hun harcos (feltehetően ez utóbbi miatt társszerző a Magyar Természettudományi Múzeum két munkatársa).
Ancient genomic time transect from the Central Asian Steppe unravels the history of the Scythians
advances.sciencemag.org/content/7/13/eabe4414
@mondoga: M. Nunez 1987-es cikkét 2019-ben kár elővenni, bármilyen célra (hacsak nem tudománytörténeti kuriózumként tekintünk rá). Már akkor is komoly viták övezték, amikor megjelent, ma már teljesen tarthatatlanok az állításai.
@bloggerman77: "- a mai Finnország területére a mezolitikumtól nem érkezett semmilyen "új" népcsoport (Milton Nunez)."
Nunez nem állított ilyent. Ha hivatkozol rá, idézzed pontosan, de legalább a lényeget ne másítsad meg.
www.sarks.fi/fa/PDF/FA4_3.pdf
Akkor egy olyan példa, ami tán közérthetőbb:
- a mai Finnország területére a mezolitikumtól nem érkezett semmilyen "új" népcsoport (Milton Nunez).
Ha nem érkezett új népcsoport, akkor nincs a gének keveredése, tehát igenis vannak olyan európai régiók, ahol a népesség a jégkor vége óta kontinuus.
Nem olyan turbulens régiókat kell itt figyelembe venni, mint éppen a Kártpát-medence, ahol kb. 300 évente van egy óriási népességpusztulással, lakosságcserével járó katasztrófa (háború, járvány, vagy a kettő együtt)
@Kormos:
Hú, nagyon megrémítettél!
A sztyeppei hordák besorozzák a legyőzötteket maguk közé. És attól kezdve ők is X. Ha ellenállnak, kiírtják, akkor nem lesznek X. Neked is nagyon komolyan utána kéne olvasnod, pl. Közép-Ázsia neolitikum óta lakott és virágzó térsége azért lett félsivataggá, mert a mongolok mindenkit kardélre hánytak. Ugyanennek köszönhetően vált sztyepp a mai dél-ukrajnából és erdősödött vissza Kelet-Európa jelentős hányada, továbbá a Közel-Keleten is emiatt sivatagosodott el a régió, mert a levágott és gúlába rakott 10 ezer fej gazdája (Bagdad összes lakóinak legyilkolása) többé nem tudott öntözni. A szél meg elhordta a kiszáradt termőtalajt.
A bantuknál maradva: ők egy jól körülhatárolható területről, a Niger-Kongó medencéből indultak ki a kései vaskorban, az addig szinte lakatlan szubszaharai régióba, és írtották ki ott a gyér a khoiszan lakosságot. A vándorlásuk ütemét mutatja, hogy Dél-Afrikába csak az első fehérekkel egy időben érkeztek meg a 17. században, tehát kb. 1700-1800 év alatt jutottak el a Kongó-medencétől a Kalahári vidékéig.
@bloggerman77:
"Törzsi körülmények között ez úgy megy, hogy él valahol sötétbarna bőrű X nép, jön feketebőrű Y nép, és kiírtja X népet."
--
Ez jókora baromság, már ne is haragudj. Nagyon, nagyon, nagyon, de irtózatosan komolyan utána kellene olvasnod a sztyeppei népek történetének és a nomád birodalmaknak, hogy tudd, hogyan történnek a dolgok "törzsi" körülmények között (mert attól, hogy a bantu törzseket is, meg a mongol törzseket is törzseknek hívjuk magyarul, még közük annyi van egymáshoz, mint szmokingnak a svájcisapkához). Akkor rá fogsz jönni, hogy pontosan úgy, mint azoknban a "bizonyos esetekben".
@benzin:
"Ha teszem azt pedig az jönne ki, hogy mondjuk a honfoglaláskori köznép 90%-ban az avarkorival egyezik,"
**
Klasszikus antropológiai és szerológiai vizsgálatokkal már "ez jött ki" idestova több, mint 3 évtizede. Még a DNS-ezés előtt (lásd Éry Kinga)
Már a csak részleges DNS mintavételek is ezt mutatják , erre volt Mendének az az azóta már-már "visszaszívott" mondata, hogy a 12. századra a honfoglalás "mintha meg sem történt volna"
.
" akkor el kell gondolkodni a nyelvi kérdéseken, meg, hogy a honfoglaló elit legközelebbi párhuzamai miért a bajkál tótól keletre, és a kaukázustól délre találhatóak."
**
No erre jön mindjárt valaki, hogy ez ÁLTUDOMÁÁÁÁÁÁNY! A fenéket az, ez a tény. A magyar nyelv mostmár többelemű vizsgálatok szerint nem a honfoglalókkal érkezett. Hasnem a 7-11. sztázad között bármikor, csak mivel ekkor nem volt itt írásbeliség...
A középkorban a magyarság annyira ingadozott a szlávokba történő beolvadás határán, hogy a környező országok cseh és lengyel krónikásai a magyarokat úgy emlegették, "olyan szlávok, akik magyarul beszélnek".
Régebben már ezt (is) leírtam: a kora Árpádkorban minden szláv. A közigazgatási terminus technicusok, a tisztségvselők személynevei, magyar nevű sztemélyaek a legalantasabb szolhgarendűek között fordulnak elő. A érett középkorban is az elit zömmel szláv .
A magyar nyelvű és magyar tudatú elit az Anjou-kor végén jelenik meg és a 15. század elejére válik tömeggé"
(Lásd Werbőczy)
@bloggerman77: teljesen homogén zárványokról már a honfoglalás korában se nagyon beszélhetünk. Önmagában a genetika nem fog megoldani semmit, csak a régészettel és a nyelvészettel együtt.
Magam részéről azért várok nagyon egy késő avarkori és honfoglaláskori köznépről szóló vizsgálatot tisztességes mintaszámmal mert legalább nagy vonalakban kapnánk egy képet a továbbélés arányairól.
Olyan tipp parádé van erről minden történész munkájában hogy jó lenne valami egzaktabb számot kapni. Ha teszem azt pedig az jönne ki, hogy mondjuk a honfoglaláskori köznép 90%-ban az avarkorival egyezik, akkor el kell gondolkodni a nyelvi kérdéseken, meg, hogy a honfoglaló elit legközelebbi párhuzamai miért a bajkál tótól keletre, és a kaukázustól délre találhatóak.
@benzin:
De ha ránézel egy olyan területre, ami nem volt a népek országútja, ott nem látsz ilyen genetikai keveredést. Csak az utóbbi 100 évben. Ami felgyorsult az utóbbi 40 évben.
@bloggerman77:
"de a sok körmondatból viszont ez érződött"
Ne hagyd, hogy elragadjanak az érzéseid!
@bloggerman77: Számtalan történet kering nőrablásokról, rabszolgákról. Van, aki azt gondolja, hogy azért tud egy gyerek 8-10 éves koráig tökéletesen megtanulni egy nyelvet, hogy beilleszkedhessen az őt befogadó (esetleg genetikailag tőle eltérő) közösségbe, merthogy az ilyesmi gyakran előfordul, ha az ellenséges törzs tagjai kiírtják a gyerek családját, de őt viszik magukkal.
@bloggerman77: "hiszen a nyelveket emberek közösségei beszélik, meghatározott genetikai jellegzetességgel, és a keveredés általában ritka."
ez butaság, épphogy kifejezetten gyakori. elég ránézned a mai magyarság körében készült vizsgálatokra hozzá.
@szigetva:
"hogy a nyelv kizárólag élő emberek elméjében létezik és hogy egy ember genetikai jellemzői nem határozzák meg az anyanyelvét és viszont?"
****
Értem, csak ez bizonyos esetekben jöhet létre. Római birodalom, modern globalizáció, amerikai, ausztrál kontinens mesterséges betelepítése európaiakkal...
Törzsi körülmények között ez úgy megy, hogy él valahol sötétbarna bőrű X nép, jön feketebőrű Y nép, és kiírtja X népet. Pl. khoiszanok vs. bantu terjeszkedés. Akit megölnek annak a fejében nem él már semmilyen nyelv.
@zegernyei:
Kimondva nem volt a "mégis", de a sok körmondatból viszont ez érződött, ezért nem engedte el az újságíró, és kérdezett rá direktben.
@bloggerman77: Szerintem az interjú közben nem mondta azt, hogy mégis.
Amúgy jelenleg lehetetlen bizonyítani, hogy nyelvcsaládokhoz kapcsolódnának genetikai markerek. Ez a blődség nem méltó egy tájékozott kommentelőhöz.