Urál‒Altaj
Magyar őstörténeti tanulmányokban gyakran előfordul két hegység, az Urál és az Altaj neve. De vajon miért nem Ural és Altáj?
A helyesírási szabályzat 12. kiadása ‒ miként az előzőek is ‒ foglalkozik az idegen közszavak és tulajdonnevek átírásával. E fejezetben található a 220. paragrafus, amely így szól: „Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.”
Most éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogy két nagy hegység neve hogyan írandó: Ural vagy Urál és Altaj vagy Altáj? Kérdésünkre a választ egy duplacímű akadémiai kiadványban keressük: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. (Főszerk. Hadrovics László, szerk. Zoltán András. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.)
(Forrás: Wikimedia Commons CC-BY 2.0)
Az Урал szabályos magyar átírása Ural lenne. Az említett kiadványban azonban ezt olvassuk: „A korábbi és a jelenlegitől eltérő átírási megoldásokat őriznek többek közt az alábbi nevek: […] Urál (hegység és folyó). Ezekre az esetekre a példatárban a hagy rövidítéssel (= hagyományos névalak) hívjuk fel a figyelmet.” (33‒34.) És valóban az orosz nevek példatára az Урал ‒ Urál átírást adja meg (71.) No de mi van akkor, ha az eredeti orosz földrajzi név azonos írásképű valamely magyar szóval, mint pl. az Ural (hegység) az urallal?
Az ural jelentése A magyar nyelv értelmező szótára szerint:
- (régies) Urának, parancsolójának tekint, maga felett állónak ismer el vkit, és ezt magatartásában is kifejezi, kinyilvánítja. Micsoda tanács ez – ember ilyet halljon! – Az egy birodalom két főt hogy uraljon? (Arany János) Ahány kopjás elportyázgat künn a pusztán, őt uralja. (Herczeg Ferenc) || a. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Urának szólít vkit. Hallatszik, hogy valakit a csatlósok odakinn nagyon uralnak. (Jókai Mór)
- (választékos) Hatalmában tart, maga alatt állónak tekint, kényére-kedvére használ vmit, birtokában van vminek; uralkodik vmin. Uralja a helyzetet. Uralja mestersége technikáját. Uralta az egész vármegyét. A 376-os magaslatról ütegeivel uralta a terepet. Hangosan jöttek, mentek, és uralták a tért. (Tolnai Lajos)
- (átvitt értelemben, választékos) Vmi ural vmit: vmely természeti alakulat v. építmény úgy helyezkedik el, hogy mintegy középpontja, legjelentősebb része vmely területnek, s róla az egész terület belátható, ellenőrizhető, védhető; uralkodik vmin. A hegy, a vár uralta az egész környéket.
Az ilyen esetekről így rendelkezik a szabályzat: „A hagyományos kivételek mellett az ékezést legfeljebb a nem kívánatos homonímia elkerülésére alkalmazhatjuk még (Аня ‒ Ánya, Таня ‒ Tánya, vö. magyar anya, tanya). (35.) Érdekes, hogy a nem kívánatos homonímiák között nem szerepel az Урал ‒ Ural egybeesése az ural szóval, noha itt lenne a helye, és az Uralt éppenséggel ékezni kell a nem kívánatos homonímia miatt. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az Урал‒Urál átírást nemcsak a hagyományos írásmód tiszteletben tartása, hanem a homonímia elkerülése is indokolja.
(Forrás: Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0)
A már idézett szabályzat szerint az Алтай szabályos átírása Altaj. A példatárban a hegység ugyan nem szerepel, csak a nevéből képzett tájegység: Алтайский край ‒ Altaji terület (39). Rejtély, hogy a magyar átírást miért nevezi hagyományosnak (hagy) a példatár, amikor mindenben megfelel a szabályzat korábbi oldalain lefektetett alapelveknek. (Hacsak azért nem, mert a край ugyanúgy területnek van fordítva, mint a 25. oldalon az область: Горьковская область ‒ Gorkiji terület.)
Az Altaj helyett gyakori az Altáj használata is, ami nem szabályos, és inkább neki járna ki a hagy (hagyományos) minősítés. Ezzel a változattal ugyanaz a baj, mint az Urallal, ugyanis nem kívánatos homonímiában van, mégpedig az altáj szóval. Meglepő módon a helyesírási tanácsadó honlap névkereső alkalmazása egyes esetekben mégis engedélyezi: Altáj, Altáji Köztársaság.
Az altáj jelentése A magyar nyelv értelmező szótára szerint:
altáj főnév
(bizalmas, tréfás) Altest. Az altájon érez fájdalmakat. || a. (bizalmas, tréfás, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Segg (1), fenék (3). Altájon rúg, billent vkit.
Az Altaj hegység Altáj írásmódját sürgősen el kellene felejteni, mielőtt még nagyobb baj lesz belőle. Ugyanis félő, hogyha valaki az idei Kurultaj programjában meglátja az Altáj hangja koncertet (augusztus 13., 12.00, színpad) esetleg halálra röhögi magát.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (73):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva:
"Nem értem ez hogy jön a 200 millió éves nyelvemlékes elképzelésedhez."
Csak részben tartozik ahhoz, ha lehetett nyelvi, majd kulturális hatással a feltételezett szuper civilizáció a földi, későbbiekben kialakuló emberi civilizációkhoz..
Mint korábban írtam, mivel a mai műszaki színvonalat is meghaladó fennmaradt, láthatóan félbe szakadt, építkezésekhez szükséges monumentális elemek olyan magas, feltehetően idegen civilizációból származó emberi készítmények/ alkotások, amiknek a forrása és egyáltalán a nyelvezete ez idáig ismeretlen..
-A 71-es hozzászólásom valamivel későbbi feltételezhető időszakokra vonatkozik, vonatkozhat, hiszen nem teljesen, csak rétegekben, töredezett és "szétszóródott" szótövekről és "szituációs" nyelvtani vázakról van szó..
Véleményem szerint egyfajta "ősnyelv" részletei ma is élő nyelvekből "szűrhetők ki", "rakhatók össze" állíthatók helyre, bár hiányosan, sokszor "homályosan", és koronként más-más alternatív jelentéssel, hangváltozásokkal módosultan, mégis értékelhetően..
@Sándorné Szatmári: Nem értem ez hogy jön a 200 millió éves nyelvemlékes elképzelésedhez.
@szigetva: 65
hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%A1zsiai_nyelvcsal%C3%A1d
Az eurázsiai ősnyelv koncepciót szerintem az őstörténeti feltárt földrajzi, történelmi és kulturális eseményekkel alátámasztottan a vitathatatlanul létező nyelvi egybeesések alaki és jelentésbeli szóegyezéseken ("képi megjelenítésekben") felül bizonyos nyelvekben fennmaradt szóbokrok és mondatszerkezeti, dinamikus rétegek ("szituációs megjelenítésekben") segítségével megvilágítják, és megalapozzák, és érdemes ezen az úton tovább kutatni.
@szigetva: 65
Egyfajta "hablatyolás" lehet az is, amikor a világtérképre (atlaszra) gondol valaki, és a síkra kiterített földgömbön lévő földrészek jutnak eszébe, mintha nem is gömb alakú volna a Föld, pedig egyfajta
térből-síkra történő képi transzformációról van szó, hogy könnyen átadható legyen a földi világ (városok , folyók/tengerek, hegyek/ völgyek elhelyezkedése) megismertetése..
Másfajta szempontból is megismerteti a világot az atlasz, mert a csillagos eget (égi világot) is kiterítve bemutatja..
-Amikor a világot vállán tartó titán óriásra gondol valaki, a földi mindenség éppen úgy eszébe jut, mint az égi, mert a nagy világ része a Föld. A földönkívüli végtelenségbe nyúló mindenség "díszes gömbjének-->világtojás?" a "belső, földről látható felületét kifordítva" és gömbre transzformálva, a látható égi világot is Atlasz vállára lehetett helyezni a mitológiában, ami analóg gondolkozásra vall szerintem..
-Másfajta "hablatyolás" az, amikor a népdalban azt énekelik, hogy "Gyere rózsám, gyújtsál világot..", amikor arra is gondolhat valaki, hogy világítsd meg a szobát, gyújtsál gyertyát, hogy hadd lássalak, vagy hogy ölelj meg, hogy fellángoljon bennem a szerelem..
-A magyar népdalokra jellemző az analógiákban való megjelenítés, amire jó példa Petőfi Sándor "Befordultam a konyhába" kezdetű verse is, ami megzenésítve népdallá vált..
@Sándorné Szatmári: 64
Bocs..: Atlasz nem a Földet, hanem az égboltot tartja a mitológia szerint a vállán..
hu.wikipedia.org/wiki/Atlasz_(tit%C3%A1n)
@Sándorné Szatmári: Nyomatékosan kérlek, fejezd be ezt az értelmetlen hablatyolást. Nem vicces.
@Sándorné Szatmári: 63
Kiegészítés:
Közismert, hogy az ATLASZ hegység neve mitológiai alaké, egy óriásé, aki "a Földet a hátán tartja".
A világtérkép neve is "atlasz" a mai napig.. :)
Ebből az következik a régi HIEDELMEK alapján, hogy ATLASZ, az óriás, olyan erős volt, hogy képes volt "ÁTLENDÍTENI" az új, már korábban is láthatóan levált földrészt a Föld másik oldalára.
Az ősi földrész elnevezését az északi ALASZKA őrizte meg Amerikában..
-A késztetés-eredmény szópár mintegy leírja a folyamatot:
"(h)alászta (t=k) ==>ALASZKA //(h)ala, (h)aladt-->(h)alatt", vagyis a folyamat a tengeri víz alatt zajlott, mint ha cunami lett volna..?!
-A "lend" a mai angolban kimondva földet jelent, ami "magyar szlengesen" mondva nagyon gyorsan "át is landolt" Alaszka.. :)
A késztetés-eredmény szópár mintegy leírja az ősi folyamatot:
lászt (ma angolul mondják így, ősi jelentése: „lágyan, halványan, követhetően látható"// ládd!, lády (kimondva: lágy), lát, látta azt, látott ott valamit.
-Már nagyon régen, *ősen kimondva, (ha valakik hangkészletében nincs kimondottan "ő", akkor az 'ő=>ó', vagyis pl. angolul "ósen") a tenger vizén át, bár, korábban még halványan (=ládyan-->lágyan) látható volt, úgy átlendült a Föld, mintha elsüllyedt volna, hírtelen láthatatlanná vált Európából nézve még a magas hegyekből nézve is..
Kérdés:
Az ősi emberek az „*ősen” időkben tudatában voltak annak, hogy a Föld nem sík, mert a hajósok azt megtapasztalhatták..? Akik sohasem ültek hajóra, mindig többségben voltak, és ezért általánosan ragaszkodtak ahhoz, hogy a Föld olyan, mint egy sík, kör alakú serpenyő..?
A „sötét középkorban” ezért nem tűrték meg azt a tudós ellenvéleményt, hogy a Föld gömbölyű és mozog..
A régi hajósok mondhatták, hogy:
"Ha a hajóm (vitorlás, jó szélben) átLENDÍT engem, az átLENDÜL a Föld túlsó oldalára, érkezésemkor, én megLENGEThetem a kezemet üdvözlésül az ott élőknek, és még előtte felhúzok egy LENGő, integető inget (->zászlót) az árbócra, mert az "új, LENTi) Földre (=>Lendre), ami Európából nem látható, végre megérkeztem." :)
Visszatérve az Altáj és Ural szavak eredetére és Pangeára..
Kérdés:
-Léteznek-e fennmaradt ősnyelvi rétegek és földrajzi nevek?
(Szerintem igen.)
-Egy nagyon magas színvonalú emberi, egyedül érkező kultúra néhány emberrel, ha vissza süllyed "nullára" a Földön és mindent újra kell kezdjen, valljon mit hagy hátra mégis a jövőnek, és hogyan a korábbi magas kultúrából, hogy el teljesen ne vesszen?
(Szerintem igen. Néhány időálló modern "minta" tárgy, és beszélt nyelvbe "beépített" tudás hátra hagyásával, ami képileg és szituációt illetően is követhető, gondolkozásra késztet. A magyar nyelvben (is) van ilyen példa, a késztetés-eredmény szópár..)
-Az emberek eddigi tudományos kutatási eredményei ezen a téren:
/1
A Jura korban kezdődött Pangea szétválása.
/Csontváz maradványokat az emberiségről nem találtak ebből a korból.
(Talán azért, mert az élőket ragadozók ritkították/ pusztították, a halottakat pedig maguk az emberek elégették, vagy ragadozók elé vetették hogy azok eltakarítsák..)
/2
Ásatásokkal ismeretlen eredetű, nagy precizitású és óriás méretű ős építmények feltárása, amelyek valamikori magas civilizációból származnak.
(Ha idegen bolygóról érkezett emberek készítették, és ha nem tudták többé elhagyni a Földet, akkor hiába jöttek magas civilizációból, rövidesen mindent elölről kellett kezdeniük! Más magyarázat nincs.
Ők még találkozhattak túlélő sárkányokkal, ha a Jura korban érkeztek...)
/3
Fennmaradtak ősi mesék és mondák minden földi civilizációban.
(Igazságtartalmuk nem kevesebb, mint az ábrázolt, vagy írott adatoké, amelyeket az emberek saját akár hibás észrevételeik, felfedezéseik alapján, vagy hatalmi szempontok követésével, figyelembevételével készítettek...)
Válasz az első, "indító" kérdésre:
a/
Az Ural és Altáj szavak is maradhattak fenn mint ősi földrajzi elnevezések, akár a Jura korból is..
További, nem véletlen ősi földrajzi név, ami magyarázható és szituációra épül, kiegészíti az állításomat..
b/Hagyomány, ami Európa nyugati partjain maradt fenn, és még emlékszik Pangea szétválására:
A tengeri halászok mondái szerint emlékeikben él, hogy az "elsüllyedt föld" (Amerika) közelében lévő valamikori tengervizekben is halásztak őseik, ahová akkor érvényes mondás lehetett, "ÁTLÁTNI ŐSEN".
Ez ahogyan múlt az idő, módosult, ami megfigyelésekre alapult:
"ÁT LENTI ŐSEN.", vagyis ATLANTI ÓSEN", ahogyan ma angolul ejtik. (A magyarok óceánnak mondják)..
@szigetva:
Az a furcsa, hogy a népmesékben a sárkányok az emberiség tudatában sokféle formában fennmaradtak, és az ő koruk a 200 mill. évvel ezelőtti Jura kor..
Ezt hogyan lehet megmagyarázni?
@Sándorné Szatmári: 200 mó éve a még emlősök is épphogy voltak, ne beszélj már hülyeségeket (megint).
@Sándorné Szatmári:
Lemaradt egy t.. : "..időt vet igénybe,.." Ebből lesz a "sok idő.."' :)
@szigetva: 47
"..képtelenség, hogy 200 millió évvel ezelőtti nyelvről beszélsz."
/1: Magánhangzók:
Azért gondolom elképzelhetőnek, sőt valószínűnek, mert a leg régebbi magánhangzó az olyan lehet, amilyen az ö és az e (röviden mondva), mivel csupán olyan torok hang, amilyet az állatvilágban (pontosan a majmoknál) is gyakran lehet hallani mássalhangzó nélkül. Ez a hang csupán egyfajta jelzőmakogás, ami a mai ember számára csupán akkor jelent jelzést, ha süketnéma, vagy süket ember akarja felhívni magára a figyelmet.
Az ilyen jelzéshez nyelvet nem használnak.
/2 Mássalhangzók:
A valódi makogáshoz már az ajkak merev mozgatása is elégséges, amihez magánhangzóra is szükség van (pl.: ma/me/mö, ba/be/bö, pa/pe/pö), de nyelv használata nem szükséges.
-Felteszem vannak nyelvek, amelyek nem a fenti módú "alap szavakhoz" köthetők, de például a magyarra jellemző a sok "e" magánhangzó használata, és például a "-ba/ (bö-->"be") -be" toldalék használata, amik valószínűleg ismétléssel, mint a "baba"/"bebe" (pl. megy valahová, vagyis "ismételten"!), mama, papa.
Van olyan tájszólás is a magyarban, ahol az "e (röviden mondva)" helyett sokszor "ö"- mondanak (pl.. Szöged/ Szeged)..
-Az, hogy a fenti hangok kimondásának képessége hogyan bővült és mennyi időt vet igénybe, azt nem a nyelvészeknek szükséges kideríteni..
Gondolom több millió év is szükséges ahhoz, hogy a makogásból ma is érthető, emberi beszédre alkalmassá váljon az emberiség, miközben az agy térfogata és bonyolultsága is bővült, ami a folyton változó korok világát egyre inkább nem csak képeben, hanem szituációkban is képessé tette az embereket szavakba is önteni helyes, vagy helytelen gondolataik alkalmazásával..