83 éve mordvin autonómia
A mordvin autonómia története kissé eltér a többi közepes nagyságú finnugor nép autonómiájának történetétől. Később jött létre és demográfiailag sem a legkedvezőbb – ám ennek nem pusztán az orosz soviniszta ármánykodás az oka.
1930. január 10-én alakult meg a Mordvin Autonóm Terület, a mai Mordvin Köztársaság jogelődje. Ezt megelőzően már 1928-ban létrejött egy Mordvin Autonóm Körzet, de ez is megkésettnek számított.
Mihez képest megkésettnek? Például ahhoz képest, hogy Mariföld és Udmurtia már 1920-ban, Komiföld már 1921-ben autonómiát kapott. 1930-ban, igaz, csak az év végén, már az egészen kis népek autonóm körzeteinek szervezése folyt: 1930. decemberében jött létre a Jamal-Nyenyec és a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet. Márpedig a mordvinok az oroszországi finnugorok közül a legnagyobb lélekszámú nép. A huszadik század utolsó évtizedéig többen vallották magukat mordvinnak, mint észtnek: a mordvinok lélekszáma meghaladta az egymilliót. (Igaz, a magukat mordvinoknak – ill. erzáknak, moksáknak – vallók jelentős része nem vallótta magát mordvin anyanyelvűnek, így az észt anyanyelvűek száma mindig is magasabb volt.)
Annak, hogy egy ilyen nagy lélekszámú nép nem kapott autonómiát, igen egyszerű oka volt: a mordvinok igen szétszóródottan élnek, így nem lehetett olyan területet kijelölni, ahol a mordvinok többsége él, és egyben többséget is alkot. Eredeti területük a mai Mordóvia környékén, illetve főleg attól nyugatra terült el, de az orosz hódítók (illetve az adózás és az erőszakos térítés) elől folyamatosan keletre települtek. A Volga-vidéken szétszóródva a mordvinok kb. háromnegyede él, a többiek szétszóródva Oroszország, illetve a volt Szovjetunió területén.
(Forrás: Wikipedia Commons / Geograffer / GNU-FDL 1.2)
A Mordvin Köztársaság területén a mordvinok harmada-negyede él, Mordóvia lakosságának viszont alig több, mint harmada mordvin. Mordóviában és a környező föderációs szubjektumokban a mordvinok kb. fele él.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a mordvinok két nagy csoportra oszlanak: erzákra és moksákra. Örök vita, hogy az erzák és a moksák egy nép két etnikai csoportja, vagy külön népek; illetve nyelvük külön nyelv, vagy ugyanazon nyelvnek két nyelvjárás(csoportj)a. Az ugyan soha nem merült fel komolyan, hogy az erzáknak és moksáknak külön autonómiát hozzanak létre, De eredetileg az autonóm területet Erza-moksa Autonóm Körzetnek akarták nevezni. Végül mégis a mordvin elnevezést választották (ezt eredetileg sem az erzák, sem a moksák nem használták, csupán az oroszok a két csoport összefoglaló elnevezéseként). Ugyanakkor külön erza és moksa irodalmi nyelv jött létre. Többek szerint ez az orosz megosztó politikának köszönhető – ugyanakkor ma is azt látjuk, hogy a két csoport szívesen őrzi önállóságát.
Míg a mordvinok kb. kétharmada erza és egyharmada moksa, addig a Mordvinföldön élő mordvinok kétharmada moksa, egyharmada erza. Ennek köszönhetően az erzák gyakran moksa elnyomásról beszélnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / SarRus )
A mordvin autonómia története a többi autonómiáéhoz hasonló. Az 1930. január 10-én létrejött Mordvin Autonóm Terület eredetileg a Közép-volgai kraj része volt. 1934-ben átnevezték Mordvin Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságra, Kujbisevi kraj része volt. A krajt már a következő évben felosztották, és így Mordóvia az Oroszországi Szovjet Szövetségi Köztársaság szubjektumává vált. Ezután némi nyugalom következett: csak 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásakor nevezték át a területet Mordvin Szovjet Szocialista Köztársasággá. Ez sem tartott sokáig, a terület neve 1994-ben Mordvin Köztársaság lett. Mindez idő alatt a terület határai számottevő módon nem változtak. Mordóviát elkerülték a nagy iparosítások, így jelentős betelepüléssel sem kellett számolni: a mordvinok aránya végig 30 és 40% között mozgott.
Ugyanakkor az autonómia mindvégig névleges maradt, az őslakosság érdekei nem érvényesültek. Ma ugyan az orosz mellett hivatalos nyelv az erza és a moksa is, ennek azonban nincs gyakorlati jelentősége: a hivatalokban csak kivételes használhatóak a helyi nyelvek, nincs anyanyelvi oktatás, minimális a mordvin nyelvű média. Az asszimiláció Mordvinföldön belül sem kisebb, mint azon kívül.
Ajánlott olvasmányok
The Mordvinians: A doomed Soviet nationality?
Isabelle T. Kreindler: The Mordvinians: A doomed Soviet nationality?
A mordvin nyelv kialakulása. In: Keresztes László: Chrestomathia morduinica.