Finnugor politika – finnugorpolitika
Mi készül a mordvin politológusok boszorkánykonyhájában? Mi rotyog a fazékban? Attól tartok, ami készül, nem lesz piskóta. Sem kölespalacsinta.
A budapesti orosz kulturális központ (Российский Культурный Центр в Будапеште) meghívókat küldött a magyar finnugristáknak. A Mordvin Köztársaság fővárosába, Szaranszkba csábítják a kutatókat, többrendbéli tudományos találkozókra.
Korábban is előfordult már, hogy az orosz kulturális központ finnugor rendezvényeket szervezett, de csak Budapesten. Ez az első eset, hogy otthoni rendezvényre hívnak magyar finnugristákat. Eddig inkább az volt a gyakorlat, hogy igyekeztek a problémás külföldieket távol tartani (lásd a történészkonferenciákat).
Első gondolatunk, hogy a meghívók postázása összefügg a mordvinokra irányított figyelemmel. A konferenciák feltehetőleg az 1000 éves parádé részei. Lássuk a kínálatot:
1. A finnugor népek nemzetállami szervezete – Oroszország és a külföldi országok tapasztalatai. Tudományos konferencia, Szaranszk, 2011. június 24-25.
A konferencia négy szekcióban ülésezik:
1. szekció: A finnugor népek nemzetállama és autonóm területei: a fejlődés szakaszai.
2. szekció: A finnugor népek Oroszország történelmében, politikájában és kultúrájában.
3. szekció: Magyarország, Finnország és Észtország helye a mai nemzetközi kapcsolatokban.
4. szekció: A soknemzetiségű régiók, mint az Oroszországi Föderáció alanyai.
A konferencia keretén belül a kormányszervek, társadalmi szervezetek és a sajtó részvételével megrendezésre kerül egy kerekasztal-beszélgetés, melynek címe: A Mordvin Köztársaság, mint az Oroszországi Föderáció alanya politikai-jogi helyzetének változása.
2. Finnugor népek az európai integráció folyamatában. Kerekasztal-beszélgetés, Szaranszk, 2011. december 8.
A beszélgetés fő témakörei:
1. A finnugor országok nemzetközi együttműködése: problémák és perspektívák
2. Magyarország, Finnország és Észtország az Európai Unióban.
3. Oroszország és a finnugor országok: az együttműködés körvonalai.
A rendezvények szervezője a Mordvin Ogarjov Állami Egyetemen (Мордовский Государственный Университет им. Н. П. Огарева) működő Területi Rendszerek Politikai Elemzése Központ (Научно Образовательный Центр «Политический анализ территориальных систем»).
Az orosz kulturális központ által küldött tájékoztató anyag szerint a szaranszki politológiai központ a következő kutatásokkal foglalkozik 2011-ben:
1. Politikai mechanizmusok a mai Oroszország területi beosztásának átalakítására.
2. Bel- és külpolitikai tényezők Oroszország területi egységeinek evolúciójában.
3. Modernizáció, átalakulás és átmenet Oroszország területi szisztémájának változásában: a lehetséges forgatókönyvek.
4. Központ és periféria viszonya a mai Oroszországban – politikai mechanizmusok a területi irányítás optimalizálásában.
A nemzetközi tudományos találkozók szervezői a Központ munkatársai:
I. V. Bahlov professzor, a Történelem és a Világpolitikai Folyamatok Tanszék, valamint a Területi Rendszerek Politikai Elemzése Központ vezetője
O. V. Bahlova, ugyanezen intézmények professzora
I. G. Napalkova, ugyanezen intézmények docense
I. A. Jurjevna, a Központ docense
Először a konferenciák orosz vonatkozásairól:
Úgy tűnik, a moszkvai politikai vezetés igyekszik az egyetemek és kutatóintézetek szellemi kapacitására is támaszkodni Oroszország belső stabilitásának fenntartásában és az orosz állam területi egységének megőrzésében. Az orosz vezetés saját országát demokratikus berendezkedésűnek tekinti, ezért az antidemokratikus jelenségekre vonatkozó bírálatokat mindig visszautasítja. Az orosz modell egyediségét hangsúlyozza, amely nem vethető össze Nyugat-Európa vagy az USA politikai viszonyaival. Oroszország további demokratizálását azonban nagyon óvatosan végzi. A történelmi példák számára azt sugallják, hogy a reformer vezetők – II. Sándor, Gorbacsov – káoszba döntötték az országot, és hatalmukat sem tudták megőrizni. Mindamellett a ma hatalmon lévők érzik, hogy ki kellene találni végre a kormányozható és fejlődésképes, stabil Oroszországot.
Az orosz–mordvin viszony és a készülő konferenciák kapcsolatáról:
A magyar finnugristákhoz érkezett meghívók fölvetik azt a lehetőséget is, hogy az ezeréves orosz–mordvin együttélés alkalmából itt valami nagy dobás készül: nevezetesen az, hogy a mordvinok, nagy barátságban az oroszokkal, önként lemondanak köztársaságukról.
Már korábban is érkeztek hírek Oroszországból, hogy a valamicske autonómiával rendelkező közigazgatási egységek: autonóm körzetek, köztársaságok megszüntetése is a permanens közigazgatási reformlendület egyik lépése lehet. Finnugor közegben ennek első lépése a Komi-permják Autonóm Körzet megszűnése volt – abszolút demokratikusan a nép által megszavazva. Ismerve a mordvinok gyengécske nemzeti tudatát, egy ilyesmit ők is megszavaznának. Ha tényleg ez a cél, jól választották ki a leggyengébb finnugor láncszemet. Már csak meg kell találni a megfelelő „politikai mechanizmus”-t. A feladattal Szaranszkban a konferenciaszervező intézet foglalkozik.
A következő kérdés: mi közünk nekünk ehhez az egészhez? Mi közünk magyar emberként és mi közünk finnugristaként?
Ha Oroszország belső átalakítása demokratikus keretek között zajlik, akkor külföldi szemlélőként – magyar emberként – semmi.
Finnugristaként szintén semmi. Ez esetleg furcsának tűnhet. A finnugrisztika egyesek szerint azonos a finnugor nyelvek kutatásával, mások a finnugor nyelvű népek kultúrájának, történelmének kutatását is alásorolják. A 2011-es szaranszki konferenciák azonban nem a finnugrisztika, hanem a finnugor politológia körébe tartoznak. Van ilyen? Úgy tűnik.
Finnugor politológus egyelőre nincs Magyarországon. A nemzetközi finnugor politikai mozgalomba, a Finnugor Világkongresszus szervezésébe, irányításába Magyarországon leginkább nyelvészek kapcsolódtak be. Ez kézenfekvő volt, de most már túl kellene lépni rajta. Amint a tervezett szaranszki programokból látható, időközben Oroszországban megszületett a finnugor politológia. Céljai világosak: a finnugorok integrálása az orosz népbe és a finnugor autonóm politikai törekvések kezelése – leginkább az autonómiák fokozatos felszámolásával. Ebben oroszok és finnugorok együtt működnek. A témához a belső orosz–finnugor kapcsolatok elemzői, kutatói szólhatnának csak hozzá. Vagyis politológusok. Magyar nyelvészek, régészek, történészek, néprajzosok kevésbé. Már Magyarországon is tanulnak a leendő finnugor politológusok. Ez az ő feladatkörük lesz. Munkába lépésükig viszont némi gyanakvással nézegetem a szaranszki konferenciákra szóló meghívókat. Gyanútlan magyar finnugristákat csalogatnak olyan rendezvényekre, melyeken rendkívüli horderejű döntéseket készítenek elő. Olyan döntéseket, melyek kompetenciájukon kívül esnek, de jelenlétükkel mintegy legitimálják azokat. Mely döntések akár a finnugor népek javát is szolgálhatják – ezt nem tudom. A meghívók különös módon nem tartalmazzák a részvétel, az utazás és a szállás költségeit. Talán fizetik? Mert akkor végképp kilóg a mézesmadzag mint lóláb.
Finnugor politológia, a jövő útja.