92 éve autonómia
Ma ünneplik a marik és az udmurtok saját autonóm terülteik megalapításának évfordulóját. De tényleg van mit ünnepelni?
1920. november 4-én hozták létre a Mari Autonóm Területet, illetve az Votják Autonóm Területet. Az utóbbit 1932-ben nevezték át Udmurt Autonóm területté, 1934. december 28-ától pedig Udmurt Autonóm Szocialista Köztársasággá. A Mari Autonóm Terület 1935. december 5-étől nevezték Mari Autonóm Szocialista Köztársaságnak. A két autonómia utódai 1990-ben jöttek létre: szeptember 20-án az Udmurt Köztársaság, december 22-én pedig a Mari El Köztársaság (a mari el jelentése ’ország’).
(Forrás: Wikimedia Commons)
Udmurtia területe eredetileg kisebb volt a mainál, az idők folyamán elsősorban délen bővült, keletre és nyugatra egyaránt. Nyugaton mai Kiznyeri és Kilmezi járás túlnyomó része, illetve a Vavozsi járás jelentős része nem tartozott az autonómiához, holott a lakosság túlnyomó többsége udmurt volt. Ezek csatolása tehát érthető. Keleten viszont nem csupán a mai Kijaszovói járás területén élt jelentős udmurt lakosság, a Karakulinói, a Kambarkai, a Szarapuli és a Votkinszki járás területe már tisztán orosz volt. Ezek Udmurtiához csatolásának az oka már feltehetően az volt, hogy Udmurtián belül az udmurtok aránya kisebb legyen. A mari autonómia területe az idők folyamán nem (vagy jelentéktelen mértékben) változott.
Természetesen a Szovjetunión, illetve az Oroszországon belüli autonómia sosem jelentett tényleges önrendelkezést. Nem csupán a társadalmi és a politikai folyamatokat irányították központilag, de még az olyan kulturális kérdéseket is, mint például a helyesírási reformok. Így van ez a mai napig: például az Oroszországi Föderáción belül csak olyan nyelv lehet hivatalos, melynek helyesírása cirill betűs.
Bár mind a mari, mind az udmurt hivatalos nyelv a saját köztársaságában, a gyakorlatban ennek nincs következménye. Az utcákon a legtöbb felirat kizárólag orosz nyelvű, a nemzetiségi gyerekek számára nincs anyanyelvi oktatás, a helyi oroszok számára nem kötelező (és lehetőség is alig van) a helyi hivatalos nyelvet tanulni, a médiában a nemzetiségek nyelve elenyésző szerepet játszik.