Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa. A rendezvény eredetileg 2020-ban lett volna, de a világjárvány miatt elhalasztották.
A Finnugor Népek VIII. Világkongresszusáról az észt fennougria.ee honlapról lehet tájékozódni. A június 16–18. között zajló kongresszus munkájában 124 küldött és 229 megfigyelő vesz részt. Tartu városában számos kulturális esemény (kiállítások, koncertek, filmvetítések) is kapcsolódik a küldöttek és megfigyelők tárgyalásaihoz. Az állami magyar sajtó az M1 Híradó kivételével nem számolt be az eseményről, a Népszavában azonban megjelent egy rövid hír a magyar államfő köszöntő beszédéről, Áder János szerint nagyon jó dolog a sokféleség címmel.
(Forrás: architonic.com)
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható Áder János videóüzenetének szövege, melyet teljes terjedelmében közlünk:
2021. június 16.
Áder János köztársasági elnök beszéde a Finnugor Népek Világkongresszusán (videóüzenet)
„A békés együttműködés minden formája elsősorban a kölcsönös bizalmon alapul, és csak másodsorban olyan intézményeken, mint a bíróság és a rendőrség” – vallotta Albert Einstein.
Tisztelt Elnök Asszony, Elnök Urak, kedves Küldöttek!
Három évtizeddel ezelőtt akár Einstein gondolatai is inspirálhatták volna a Világkongresszus létrehozását. Az Orosz Föderációban élő finnugor népek kezdeményezésére a Komi Köztársaság fővárosában tartott első Világkongresszus jó szándékú, egymással rokoni kapcsolatban álló nemzetek békés együttműködéséből született. Az összefogáshoz az alapot az egymás iránti bizalom szolgáltatta.
Magyarország örömmel csatlakozott az együttműködéshez a rokonságon túl a sorsközösség okán is. Hiszen magyarok milliói élnek immár 100 éve kisebbségi sorban.
Kevesen tudják, hogy az Európában beszélt közel 90 nyelv közül mindössze 37 a hivatalos, és hogy az öreg kontinens lakói közül mintegy 100 millióan tartoznak különféle nyelvi, etnikai kisebbségi közösségekhez. A kisebbségi lét magában hordozza emberi létezésünk egyik nagy ellentmondását: miközben vágyunk rá, hogy csatlakozhassunk a többséghez, ugyanakkor azt is kívánjuk, ismerjék el és becsüljék meg egyediségünket.
A jelenleg 27 államot számláló Európai Unió elviekben értékként tekint a sokszínűségre, amit a közösség jelmondata így fejez ki: „Egység a sokféleségben”.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt 29 évben számtalanszor megtapasztaltuk, mennyi jó származhat a finnugor népek együttműködéséből. Egyetlen példa ennek szemléltetésére.
Néhány magyarországi szakember 2016-ban megkereste az Észt Tudományos Akadémia elnökét, Richard Willems urat, akiről tudták, hogy a világ egyik vezető populációgenetikai kutató központját hozta létre Tartuban. A magyar kutatók egy hipotézisük ellenőrzéséhez kérték észt partnereik segítségét. Feltevésük lényege az volt, hogy a középkori feljegyzésekből ismert, egykori Magna Hungaria mai területén, vagyis a Káma és a Volga folyó vidékén élő közösségek génkészletében talán fellelhető még olyan elem, amely alátámaszthatja a magyarokkal való távoli rokonságot.
Az észtek hatalmas adatbázisa és kiváló módszertana sikerre vezetett. A magyar kutatók hipotézise igazolást nyert. Kiderült, a megvizsgált genetikai alcsoport összesen három területen lelhető fel Eurázsiában: a Kárpát-medencében, Tatárföldön a hantik és manysik között, és kifejezetten magas arányban, 50% körül fordul elő egyes baskír régiókban. Vagyis észt–magyar összefogással sikerült megtalálni a keleten maradt magyarok nyomait, méghozzá egy olyan nép, a baskírok között, akik 1996-ban maguk is küldtek delegációt a második Világkongresszusra.
E helyről is megköszönöm észt barátainknak, hogy aktív szerepet vállaltak ebben a kutatásban és annak finanszírozásában.
Tisztelt Küldöttek, kedves Barátaim!
Büszke vagyok rá, hogy Magyarország is tagja a Finnugor Népek Világkongresszusának, amelyben minden résztvevő egyformán hallathatja hangját, hiszen minden nemzetnek egy szavazata van. Ebben a szervezetben a különféle népek egyenrangú partnerei egymásnak. Épp ezért hiszek abban, hogy a bizalomra épített, barátságos együttműködésünknek nemcsak múltja, hanem jövője is van.
Jean-Luc Moreau francia nyelvészprofesszor, a finnugor összefogás jeles támogatója írta: „A bábeli torony ellenére a nyelvek sokfélesége nem átok, nem pusztító csapás. Hasznos, célszerű, termékeny, mint a genetikai sokféleség. A nyelv a gondolkodás eszköze, de mindegyik nyelv más-más eszköz. Bizony gondolkodásunk csak anyanyelvünkön jár-kel fesztelenül. (…) Világrészünk varázsa főleg nyelvi sokféleségének köszönhető.”
Őrizzük meg ezt a nyelvi, kulturális sokféleséget nemcsak a finnugor népek, de a világ minden nemzete javára.
Az Áder János által említett észt‒magyar genetikai kutatásról korábban beszámoltunk a Rénhírekben (Magyar DNS az Urálban), és legutóbb megjelent ismertetésünkben is utaltunk rá (Idegen gének az ősmagyar éjszakában).