Már megint nincs igaza a BKV-nak
Miközben a BKV a felszínen szóhasználati kérdésekben vitatkozik a 444-gyel, nyelvtani kérdésben is állást foglal. Tévesen.
Két héttel ezelőtt figyeltünk fel a 444 cikkére, melyben a BKV helytelenítette a BKV-ellenőr, BKV-jegy stb. szerkezetek használatát. Érveik nem helyesírási vagy nyelvi természetűek voltak:
2012. május 1-je óta a BKV kizárólag üzemeltetői feladatokat lát el, így például a jegyek és bérletek kibocsátása, értékesítése, valamint ellenőrzése már nem a BKV felelősségi és hatáskörébe tartozik.
A nyestet persze nem ez érdekli, hanem a dolog nyelvi vonatkozásai: így például az, hogy a BKV következetesen külön írja a BKV jegy, BKV bérlet, BKV ellenőr szerkezeteket, sőt, egyenesen szókapcsolatoknak nevezi őket.
Ennek értelmében sem BKV jegyről vagy bérletről, sem BKV ellenőrökről nem beszélhetünk. Kérjük, hogy írásaikban szíveskedjenek a fenti tájékoztatást figyelembe venni és kerülni a BKV jegyek, BKV bérletek, illetve a BKV ellenőrök kifejezések használatát, hiszen ezek pontatlan, a valóságot nem fedő szókapcsolatok.
Ezzel szemben a 444 következetesen a kötőjeles BKV-ellenőr, BKV-jegy stb. formákat használja, sőt, a cikk címében egyenesen összetételekről beszél. Külön vagy kötőjellel? Szókapcsolat vagy szóösszetétel?
Persze olvasóink előtt ez már nem kérdéses, hiszen olvasták a cikk címét. Lássuk tehát az indoklást! A helyesírási szabályzat ebben a tekintetben egyértelmű, a 287. a) pont vonatkozik ezekre az esetekre:
A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-iroda, tv-közvetítés; URH-adás, TDK-dolgozat; Ofotért-üzlet, Alitalia-iroda stb.
De honnan tudjuk, hogy szóösszetételről van szó, és nem szókapcsolatról? Általánosságban azt mondhatjuk, akkor beszélünk összetett szóról, ha két vagy több olyan elem, mely egyébként külön-külön is használatos szókként, egy szót alkot. Azt pedig, hogy egy szót alkot, onnan tudjuk, hogy egy szóként viselkedik.
Az egy szóként viselkedésre tesztekkel tudunk rámutatni. Így például az összetett szó nem szakítható meg: hiába van érvényesített jegy, nincs *BKV érvényesített jegy, csak érvényesített BKV-jegy. Az egységességet az is mutatja, hogy az összetétel előtagja nem kaphat önálló jelzőt: beszélhetünk veszteséges BKV-ról, de a cég által kibocsátott jegyről nem mondhatjuk, hogy veszteséges BKV-jegy. Valójában azonban az összetett szavak nem minden szempontból viselkednek egy szóként: hiába összetett szó a BKV-jegy, BKV-bérlet, buszjegy, buszbérlet, villamosjegy, attól még mondhatjuk, hogy BKV-jegyek és -bérletek, buszjegyek és -bérletek, busz- és villamosjegyek.
Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a buszjegy és a villamosjegy szavakat a BKV sem írná külön. Igaz, leginkább azért, mert ma már nincs külön buszjegy és villamosjegy.
‘az összetett szó nem szakítható meg: hiába van érvényesített jegy, nincs *BKV érvényesített jegy, csak érvényesített BKV-jegy.’
valamint nincs lila érvényesített jegy, csak érvényesített „lilajegy”, tehát a „lilajegy” összetett szó... – (?)
@bellamia: Ráadásul a képaláírása is hibás: "BKV-jgey"
A *BKV jegy, *BKV bérlet ugyanúgy a kétharmados újhelyesír termékei, mint a *Széchenyi Terv és tsai.
OFF, de fontos:
Nemcsak a BKV jegy (nyelv)emlék, az illusztrációban használt narancssárga jegy is csak emléknek használható.
Ugyanis januártól érvénytelen és április 1-ig lehetett átváltani lilára !